Search
Close

Megtört bizalom: Emmanuel Macron és Olaf Scholz vitái

Brüsszel, 2022. október 28.
Az Európai Unió két vezető hatalma, Németország és Franciaország között egyre mélyülnek az ellentétek. Az utóbbi hónapokban három területen is szembe került egymással Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár. Ellenkezően gondolkodnak az energiaválság megoldásáról, Európa védelmi képességének javításáról és a Kínával való kapcsolatok megközelítéséről.

Macron és Scholz szerdán Párizsban tartott „tête-à-tête”-t, azaz négyszemközti találkozót. Bár a munkaebéd után mindkét fél delegációja úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélések sikeresek voltak, közös sajtótájékoztatót azonban mégsem tartottak. Pedig ez alapvető diplomáciai rutin a magas szintű kétoldalú találkozók után. A közös nyilatkozat elmaradása azért is volt kínos, mert a német kancellár nagy médiadelegációval utazott Párizsba, és a találkozó utáni sajtótájékoztatót Scholz stábja előzetesen be is harangozta.

Az már a múlt heti uniós csúcs előtt körvonalazódott, hogy a két tagállam vezetője teljesen mást gondol az európai energiaválság megoldásáról. Németország ellenzi a földgáz-árplafont. Olaf Scholz szerint ugyanis a piactól független, politikai árkorlátozás kontraproduktív: egyrészt áremelkedéshez vezet, mert a piac törvényei szerint a szállítók majd annak adják el a földgázt, aki a legtöbbet fizet érte. Másrészt úgy látja, hogy ellátási bizonytalanságot okozhat, és előállhat olyan helyzet, hogy az Európai Unió végül nem tudja fedezni a szükségleteit.

Emmanuel Macron viszont úgy gondolja, hogy ezzel az állásponttal Németország elszigeteli magát, amely „nem jó Európának és nem jó Németországnak.” A feszültséget mutatja, hogy az Elysée palota az erre a hétre tervezett francia-német kormányülést januárra halasztotta.

Franciaország nem nézi jó szemmel a német energiaárak alacsonyan tartását célzó 200 milliárd eurós gazdaságvédelmi csomagot sem. A francia kormány szerint az a német érdekeket tartja szem előtt, más uniós tagállamok kárára.

Ami a NATO-t és a védelmi kérdéseket illeti francia álláspont szerint Németország a kelet-európai védelemi kérdésekre összpontosít a közös német-francia projektek rovására. A berlini kormány például megállapodást kötött 13 NATO-tagállammal, köztük több észak- és kelet-európai tagállammal egy közös lég- és rakétavédelmi pajzs beszerzésére. Jean-Louis Thiériot, a francia

nemzetgyűlés védelmi bizottságának alelnöke szerint a feszültségek tovább nőttek azzal, hogy Németország befejezi a közös haditengerészeti járőrözést a francia-német fejlesztésű Tiger helikopterekkel. Ezenkívül Németország, amely elkötelezett a NATO célja mellett, hogy a tagállamok a GDP-jük 2 százalékát a védelmi kiadásokra fordítsák- 80 milliárd euró fölé emeli az éves német védelmi költségvetést, túlszárnyalva ezzel a 44 milliárd eurós francia védelmi költségvetést.

Kína kapcsán is vita van a két meghatározó uniós tagállam között. A jövő héten Olaf Scholz Kínába látogat. Az utazást korábban Macron és Scholz együtt tervezte, és későbbi időpontra, nem azonnal a kínai kommunista párt kongresszusa után. A francia álláspont ugyanis az, hogy mostani úttal Berlin legitimálja Hszi Csin-ping kínai elnök harmadik mandátumát.

Emmanuel Macron szerda este a francia köztelevíziónak adott interjújában próbálta csökkenteni a feszültséget. Mint mondta: „nemcsak francia vagy német, de európai fejjel is kell gondolkodnunk. Európa óriási gazdasági potenciállal rendelkezik, aminek a védelmét sem az amerikaiaktól, sem a kínaiaktól nem várhatjuk el, hiszen ők a saját érdekeik mentén gondolkodnak. Nekünk is így kell tennünk a saját piacunk védelmében.” hangsúlyozta a francia államfő.