Megtört bizalom: Emmanuel Macron és Olaf Scholz vitái
Macron és Scholz szerdán Párizsban tartott „tête-à-tête”-t, azaz négyszemközti találkozót. Bár a munkaebéd után mindkét fél delegációja úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélések sikeresek voltak, közös sajtótájékoztatót azonban mégsem tartottak. Pedig ez alapvető diplomáciai rutin a magas szintű kétoldalú találkozók után. A közös nyilatkozat elmaradása azért is volt kínos, mert a német kancellár nagy médiadelegációval utazott Párizsba, és a találkozó utáni sajtótájékoztatót Scholz stábja előzetesen be is harangozta.
Az már a múlt heti uniós csúcs előtt körvonalazódott, hogy a két tagállam vezetője teljesen mást gondol az európai energiaválság megoldásáról. Németország ellenzi a földgáz-árplafont. Olaf Scholz szerint ugyanis a piactól független, politikai árkorlátozás kontraproduktív: egyrészt áremelkedéshez vezet, mert a piac törvényei szerint a szállítók majd annak adják el a földgázt, aki a legtöbbet fizet érte. Másrészt úgy látja, hogy ellátási bizonytalanságot okozhat, és előállhat olyan helyzet, hogy az Európai Unió végül nem tudja fedezni a szükségleteit.
Emmanuel Macron viszont úgy gondolja, hogy ezzel az állásponttal Németország elszigeteli magát, amely „nem jó Európának és nem jó Németországnak.” A feszültséget mutatja, hogy az Elysée palota az erre a hétre tervezett francia-német kormányülést januárra halasztotta.
Franciaország nem nézi jó szemmel a német energiaárak alacsonyan tartását célzó 200 milliárd eurós gazdaságvédelmi csomagot sem. A francia kormány szerint az a német érdekeket tartja szem előtt, más uniós tagállamok kárára.
Ami a NATO-t és a védelmi kérdéseket illeti francia álláspont szerint Németország a kelet-európai védelemi kérdésekre összpontosít a közös német-francia projektek rovására. A berlini kormány például megállapodást kötött 13 NATO-tagállammal, köztük több észak- és kelet-európai tagállammal egy közös lég- és rakétavédelmi pajzs beszerzésére. Jean-Louis Thiériot, a francia
nemzetgyűlés védelmi bizottságának alelnöke szerint a feszültségek tovább nőttek azzal, hogy Németország befejezi a közös haditengerészeti járőrözést a francia-német fejlesztésű Tiger helikopterekkel. Ezenkívül Németország, amely elkötelezett a NATO célja mellett, hogy a tagállamok a GDP-jük 2 százalékát a védelmi kiadásokra fordítsák- 80 milliárd euró fölé emeli az éves német védelmi költségvetést, túlszárnyalva ezzel a 44 milliárd eurós francia védelmi költségvetést.
Kína kapcsán is vita van a két meghatározó uniós tagállam között. A jövő héten Olaf Scholz Kínába látogat. Az utazást korábban Macron és Scholz együtt tervezte, és későbbi időpontra, nem azonnal a kínai kommunista párt kongresszusa után. A francia álláspont ugyanis az, hogy mostani úttal Berlin legitimálja Hszi Csin-ping kínai elnök harmadik mandátumát.
Emmanuel Macron szerda este a francia köztelevíziónak adott interjújában próbálta csökkenteni a feszültséget. Mint mondta: „nemcsak francia vagy német, de európai fejjel is kell gondolkodnunk. Európa óriási gazdasági potenciállal rendelkezik, aminek a védelmét sem az amerikaiaktól, sem a kínaiaktól nem várhatjuk el, hiszen ők a saját érdekeik mentén gondolkodnak. Nekünk is így kell tennünk a saját piacunk védelmében.” hangsúlyozta a francia államfő.