Keresés

A június 6-9 között rendezett európai parlamenti választáson az uniós választópolgárok megszavazzák a következő ötéves ciklusra felálló 720 fős testületet. A tagállamok népességükkel arányosítva eltérő számú képviselőt delegálnak az Európai Parlamentbe, tehát egyrészről a súlyuk meghatározza befolyásukat. Másrészről, viszont alapvetően minden tagállamban egyfajta „népszavazásnak”, illetve „pontos közvélemény-kutatásnak” számít a választás, így belpolitikai szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Nézzük meg e két kritérium metszetében, mely tagállamokban lesz sorsdöntő a szavazás.

A német szélsőjobboldali párt, az Alternatíva Németországért (AfD) kizárásra került az Identitás és Demokrácia (ID) Európai Parlamenti frakcióból. Az ID döntése jelentős hullámokat keltett az európai politikai színtéren, különösen a közelgő 2024-es európai parlamenti választások fényében. Különösen érdekes, hogy a botrányok közepette is, ki állt ki a német párt mellett.

Az európai szélsőjobboldali politikai szövetségesek közötti kapcsolatok mélypontra kerültek, amikor a Marie Le Pen vezette francia Rassemblement National (RN) nyilvánosan bejelentette, hogy a következő európai parlamenti ciklusban már nem kíván egy frakcióhoz tartozni a német Alternative für Deutschland (AfD) párttal. Az RN döntése egy interjút követően született meg, amelyben Maximilian Krah, az AfD listavezetője, a náci Németország SS-tagjaira vonatkozóan tett kijelentéseket. Mindeközben Georgia Meloni egy interjúban megerősítette, hogy küldetésének tartja az európai jobboldali pártok egyesítését.