EU-ügyek

A 2025-ös davosi Világgazdasági Fórum középpontjában az európai önállóság és egység megerősítése állt, miközben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke virtuálisan, de érezhetően jelen volt a beszélgetések témáiban. Bár az új amerikai elnök személyesen nem vett részt a svájci síparadicsomban tartott eseményen, politikája és hatása szinte minden felszólalásban megjelent.

Amíg az EU dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Kínából érkező eritritol édesítőszerre, addig az ázsiai nagyhatalom válaszként súlyos vámokat rótt ki az ipari műanyagok importjára Európából és más jelentős kereskedelmi partnereitől. Az új szabályozások nem csupán gazdasági, hanem politikai üzenetek is, amelyek világosan tükrözik a vámok szerepét a globális piaci versenyben.

Donald Trump amerikai elnök ismételten felszólította a NATO tagállamait, hogy növeljék védelmi kiadásaikat GDP-jük 5%-ára. Ez az ambiciózus célkitűzés jelentős politikai és gazdasági kihívásokat jelent az európai szövetségesek számára, akik közül sokan még a jelenlegi 2%-os célt sem érik el. Milyen hatása lehet ennek az európai védelmi politikára és a transzatlanti kapcsolatokra?

Ausztria politikai történetében mérföldkőnek számít az FPÖ első ízben való kormányalakítási lehetősége, amely a második világháború óta precedens nélküli fordulatot jelentene. A párt radikális programja és kormányzati ambíciói nem csupán Ausztria belpolitikai jövőjére, hanem az Európai Unió egészére is jelentős hatással lehetnek. Az elkövetkező hónapok koalíciós tárgyalásai döntő szerepet játszanak majd az ország politikai irányvonalának meghatározásában, valamint nemzetközi megítélésének alakulásában.

Az Európai autóipar súlyos kihívásokkal néz szembe, többek között a villamosítás, a csökkenő kereslet és a globális versenyhelyzet miatt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által elindított 2025-ös stratégiai párbeszéd célja lesz, hogy az érintettek bevonásával konkrét megoldásokat találjanak az iparág előtt álló problémákra. A folyamat a digitalizáció és szén-dioxid-mentesítés előmozdításától kezdve a munkahelyek védelmén át a szabályozási keretek korszerűsítéséig számos területre kiterjed.

Az Európai Unió több milliárd eurós megállapodásokat készül aláírni Jordániával és Marokkóval a migráció visszaszorítása és a gazdasági együttműködés erősítése érdekében. A közel-keleti és észak-afrikai országokkal kötött egyezmények célja a hatékony határvédelem mellett az EU stratégiai szerepének növelése a régióban, viszont az emberi jogi aggályok komoly vitákat gerjesztenek.

A Közel-Keletről Európába vezető energiaszállítás jövője ismét a figyelem középpontjába kerülhet. Egy több mint egy évtizede elvetett terv, a Katar–Törökország gázvezeték, új reményeket ébreszt az európai energiabiztonság megerősítésére. Az eredetileg 2009-ben megálmodott, 1500 kilométeres infrastruktúra projekt egykor az európai energiabiztonság új alapjának ígérkezett, mielőtt a geopolitikai érdekek és a konfliktusok maguk alá temették volna az ötletet. A terv megvalósítása azonban nemcsak technológiai és gazdasági kérdés, hanem a geopolitika és a regionális stabilitás bonyolult hálójába is beágyazódik. Ez a projekt nemcsak Európa energiafüggőségét enyhítheti, hanem a közel-keleti országok, Törökország és az Egyesült Államok politikai érdekeit is új megvilágításba helyezheti.

Az Európai Unió és a Mercosur-országok 25 év tárgyalás után véglegesítették történelmi szabadkereskedelmi megállapodásukat, amely 700 millió ember piacát egyesítené. Miközben a megállapodás jelentős gazdasági lehetőségeket rejt magában, az európai agrárszektorban és politikai körökben komoly aggodalmak merültek fel. Franciaország, Lengyelország és más tagállamok ellenállása árnyékot vet a ratifikációs folyamatra.

Németország és Lengyelország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője és legnagyobb kedvezményezettje, összefogtak a kohéziós politika jövőjének alakításában. Céljuk az alapok szorosabb összekapcsolása a reformokkal és a jogállamisági feltételekkel, miközben fenntartanák a régiók központi szerepét. Az új irányvonalat egy informális állásfoglalásban vázolták fel, melyet további négy tagállam is támogatott.

Romániában a politikai helyzet soha nem látott feszültségeket hozott a váratlan eredményekkel zárult elnökválasztás első fordulója után. A szélsőjobboldali, TikTokon kampányoló Călin Georgescu meglepetésszerű előretörése és Elena Lasconi reformista jelölt kihívása nemcsak az ország belpolitikáját, hanem az EU és a NATO geopolitikai helyzetét is alapjaiban érintheti. A december 8-i második fordulót megelőzően azonban a választási eredmények körüli jogi viták tovább növelik az ország politikai bizonytalanságát.