EU-ügyek

Az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága, a JURI, éppen most vizsgálja a 26 leendő biztos érdekeltségi nyilatkozatait, hogy megállapítsa, teljesen függetlenül képesek-e ellátni a feladatukat, és ha jelentős összeférhetetlenséget talál, akár el is utasíthatja egy jelölt kinevezését. A bizottság tagjainak azonban mindössze három napjuk volt a nyilatkozatok áttekintésére, amelyek több száz oldalból állnak – ennek következtében megkérdőjelezhető a folyamat átláthatósága és pontossága.

Az Európai Parlament friss, 2024-es választások utáni felmérése szerint a megélhetési költségek és a gazdasági kihívások jelentették a legfőbb témákat, amelyek motiválták a polgárokat a szavazásra. Az uniós polgárok 42%-a emelte ki, hogy a megélhetési költségek, míg 41%-uk a gazdasági helyzet miatt érezte fontosnak a részvételt az idei európai parlamenti választásokon. Ez a trend különösen élesen jelent meg Magyarországon, ahol a válaszadók több mint fele (53%) az emelkedő árakat és a mindennapi megélhetési költségeket tartotta az elsődleges motiváló tényezőnek.

Az osztrák szövetségi és cseh szenátusi választások eredményei jelentős politikai átrendeződést jeleznek a közép-európai régióban, amely az EU döntéshozatali folyamataira is hatással lehet. Ausztriában a Szabadságpárt (FPÖ) 28,9%-kal megszerezte az első helyet, míg a korábbi kormánypárt, az ÖVP történelmi méretű veszteséget könyvelt el. Csehországban Andrej Babiš ANO pártja nyolc új mandátumot szerzett a szenátusban, megerősítve pozícióját a következő parlamenti választások előtt. Ha a két párt kormányra kerül, Orbán Viktor magyar miniszterelnök két új szövetségesre találhat az Európai Tanácsban.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított 26 tagállammal, köztük Magyarországgal szemben, mivel nem sikerült teljes mértékben átültetniük az EU fontos irányelveit a nemzeti jogba. Az eljárások öt fő területet érintenek, mint az igazságügy, pénzügyi stabilitás, energia és környezetvédelem.

Az Egyesült Államok hétfőn bejelentette, hogy szövetségeseivel közösen nyersanyag-biztonsági finanszírozási hálózatot hoz létre, ami a legújabb lépés a Kína globális dominanciájának megállítására a kritikus ásványkincsek terén. A közös pénzügyi hálózat „az együttműködés megerősítésére, az információcsere és a társfinanszírozás előmozdítására” szolgál majd az indo-csendes-óceáni és európai nemzetek intézményei között.

Az Európai Unió 2025-ös költségvetési tervezete körüli viták fokozódnak, miután az Európai Parlament szociáldemokrata (S&D) képviselőcsoportja határozottan bírálta a Tanács által benyújtott megszorító javaslatokat. A magyar elnökség vezette Tanács költségvetési módosításai forráscsökkentéseket irányoznak elő a nyári bizottsági javaslathoz képest. Az S&D szerint a Tanács konzervatív hozzáállása súlyosan veszélyezteti az EU gazdasági és társadalmi fejlődését, különösen a zöld és digitális átmenet kritikus időszakában.

Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok feszültsége szintet lépett az elektromos járművek piacán. Kína kereskedelmi minisztere az EU-ba készül, hogy tárgyaljon a potenciális vámemelésekről, amelyeket az EU a kínai elektromos járművekre tervez bevezetni. Az EU állítása szerint a kínai EV-gyártók dömpingárai torzítják a piaci versenyt, és jelentős vámokat helyezhetnek kilátásba, amelyek megnehezíthetik a kínai autók európai piacra való belépését.

Megjelent meg az utóbbi évek legvártabb jelentése – habár az izgalom egyre inkább fokozódott a több hónapos csúszás végett, a Draghi-jelentés fogadása korán sem volt egyöntetűen pozitív. A közel 400 oldalas dokumentum egyfajta tervrajz az EU versenyképesebbé tételére a világ többi régiójával szemben, kiemelve a legkritikusabb területeket és azoknak a helyzetét globális szinten.

A mesterséges intelligencia (AI) terén jelentős előrelépés történhet: aláírhatják az első jogilag kötelező erejű nemzetközi egyezményt, amely a technológia használatának szabályozását célozza. Az új megállapodást, amelyet az Európa Tanács kezdeményezett, számos ország, köztük az Európai Unió tagállamai, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is támogatja. Az egyezmény célja a mesterséges intelligencia által okozott kockázatok kezelése, valamint az emberi jogok és a jogállamiság védelmének biztosítása.

Három évvel az Európai Unió 723 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) bevezetése után a támogatások folyósítása és a projektek megvalósítása jelentős késedelmeket szenvedett – derül ki az Európai Számvevőszék kiadott jelentéséből. A késedelmek veszélyeztetik az RRF céljainak megvalósítását, aminek így negatív hatása lehet az egész közösségre.