Search
Close

EU-ügyek

2024. december 3.
Németország és Lengyelország együtt formálnák az EU kohéziós politikáját
Németország és Lengyelország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője és legnagyobb kedvezményezettje, összefogtak a kohéziós politika jövőjének alakításában. Céljuk az alapok szorosabb összekapcsolása a reformokkal és a jogállamisági feltételekkel, miközben fenntartanák a régiók központi szerepét. Az új irányvonalat egy informális állásfoglalásban vázolták fel, melyet további négy tagállam is támogatott.
2024. november 28.
A romániai választások: politikai káosz
Romániában a politikai helyzet soha nem látott feszültségeket hozott a váratlan eredményekkel zárult elnökválasztás első fordulója után. A szélsőjobboldali, TikTokon kampányoló Călin Georgescu meglepetésszerű előretörése és Elena Lasconi reformista jelölt kihívása nemcsak az ország belpolitikáját, hanem az EU és a NATO geopolitikai helyzetét is alapjaiban érintheti. A december 8-i második fordulót megelőzően azonban a választási eredmények körüli jogi viták tovább növelik az ország politikai bizonytalanságát.
2024. november 26.
A francia belpolitika vihart okozhat Európában
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője, a Michel Barnier vezette kisebbségi kormány költségvetési tervezetének leszavazásával a politikai instabilitás és gazdasági káosz küszöbére sodorhatja Franciaországot és az eurózónát.
2024. november 21.
Hivatalba léphet az új Európai Bizottság
2024. december 1-jén kezdheti meg működését Ursula von der Leyen második Európai Bizottsága, amely az Európai Unió politikai átrendeződésének jeleit mutatja. Az új testület összetétele és az elindított reformok az EU hosszú távú irányvonalát is meghatározhatják.
2024. november 19.
Ezer nap háború: Ukrajna és a globális feszültségek új szintje
Ezer napja tart Európa legnagyobb konfliktusa a második világháború óta, és a harcok új szakaszba léptek. Ukrajna először vetett be amerikai rakétákat orosz területek ellen, miközben az Egyesült Államokban közelgő politikai változások – Donald Trump visszatérése az elnöki hivatalba – alapjaiban rajzolhatják újra a háború kimenetelét és a nemzetközi viszonyokat. Az amerikai rakéták alkalmazása, az orosz atomdoktrína módosítása és a kritikus globális infrastruktúra elleni fenyegetések új szintre emelik a feszültséget.
2024. november 12.
Budapesti Nyilatkozat: Az EU Versenyképességi Stratégiája a Jövőre
Trump győzelmének árnyékában megszületett az EU válasza az egyre inkább gyarapodó kihívásokra: a Budapesten tartott Európai Politikai Közösség csúcsán jóváhagyták az úgynevezett „New European Competitiveness Deal” nevű megállapodást, amely új, átfogó jövőképet fogalmaz meg, kitűzve célul a blokk versenyképességének, innovációs kapacitásának és ellenállóképességének a növelését a gyors technológiai változások, geopolitikai átalakulások és az energiaválság közepette. A nyilatkozat 2025-re, 2030-ra és 2050-re konkrét mérföldköveket tűz ki, amelyek az adminisztratív terhek csökkentésére, az egységes piac előmozdítására, valamint az EU kutatási, energetikai és védelmi pozíciójának globális élmezőnybe emelésére irányulnak.
2024. november 7.
Budapesten ülésezett az Európai Politikai Közösség
November 7-én Budapest adott otthont az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának, ahol 47 európai ország vezetője – köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia államfő – tanácskozott az aktuális kihívásokról. Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta a migrációs politika reformjának szükségességét és felhívta a figyelmet arra, hogy Európának egyre inkább önállóan kell gondoskodnia biztonságáról, különösen az amerikai elnökválasztás után. A találkozó formális döntéseket nem hozott, de a jövőbeni együttműködések és politikai irányvonalak alapját képezheti.
2024. november 6.
Biztosi meghallgatások az Európai Parlamentben
Az Európai Parlament több bizottsága is kulcsfontosságú biztosjelöltek meghallgatását megtartotta, amelyek során a jelöltek bemutatták prioritásaikat az Európai Unió jelenlegi kihívásaival szembenézve. A jelöltek konkrét terveket ismertettek a biztonság, az energiafüggetlenség, a migrációs politika, valamint a mediterrán térség és a környezetvédelem terén.
2024. október 29.
Volkswagen: struktúraváltás és munkaügyi feszültségek egy válságos időszakban
A Volkswagen átalakulása elkerülhetetlennek látszik: a cég három német gyár bezárását, tízezrek elbocsátását és bérek csökkentését tervezi, válaszul a globális verseny és az elektromos járművek térnyerésének kihívásaira. Az átszervezési törekvések azonban súlyos politikai és munkaügyi konfliktusokat váltanak ki Németországban, ahol az autóipar évtizedek óta a gazdaság motorját jelenti. A szakszervezetek ellenállása és a kormány közvetítő szerepe miatt a Volkswagen újabb nehéz tárgyalások elé néz.