EU-ügyek

Németország és Lengyelország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője és legnagyobb kedvezményezettje, összefogtak a kohéziós politika jövőjének alakításában. Céljuk az alapok szorosabb összekapcsolása a reformokkal és a jogállamisági feltételekkel, miközben fenntartanák a régiók központi szerepét. Az új irányvonalat egy informális állásfoglalásban vázolták fel, melyet további négy tagállam is támogatott.

Romániában a politikai helyzet soha nem látott feszültségeket hozott a váratlan eredményekkel zárult elnökválasztás első fordulója után. A szélsőjobboldali, TikTokon kampányoló Călin Georgescu meglepetésszerű előretörése és Elena Lasconi reformista jelölt kihívása nemcsak az ország belpolitikáját, hanem az EU és a NATO geopolitikai helyzetét is alapjaiban érintheti. A december 8-i második fordulót megelőzően azonban a választási eredmények körüli jogi viták tovább növelik az ország politikai bizonytalanságát.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője, a Michel Barnier vezette kisebbségi kormány költségvetési tervezetének leszavazásával a politikai instabilitás és gazdasági káosz küszöbére sodorhatja Franciaországot és az eurózónát.

2024. december 1-jén kezdheti meg működését Ursula von der Leyen második Európai Bizottsága, amely az Európai Unió politikai átrendeződésének jeleit mutatja. Az új testület összetétele és az elindított reformok az EU hosszú távú irányvonalát is meghatározhatják.

Ezer napja tart Európa legnagyobb konfliktusa a második világháború óta, és a harcok új szakaszba léptek. Ukrajna először vetett be amerikai rakétákat orosz területek ellen, miközben az Egyesült Államokban közelgő politikai változások – Donald Trump visszatérése az elnöki hivatalba – alapjaiban rajzolhatják újra a háború kimenetelét és a nemzetközi viszonyokat. Az amerikai rakéták alkalmazása, az orosz atomdoktrína módosítása és a kritikus globális infrastruktúra elleni fenyegetések új szintre emelik a feszültséget.

Az Izrael-ellenes megnyilvánulásairól elhíresült Borell előterjesztése az utolsó próbálkozása lehet a biztosnak, hogy komoly változást eszközöljön az EU és Izrael kapcsolatába. Ehhez azonban láthatólag a többi EU-s tagállamnak is lesz egy-két szava.

Trump győzelmének árnyékában megszületett az EU válasza az egyre inkább gyarapodó kihívásokra: a Budapesten tartott Európai Politikai Közösség csúcsán jóváhagyták az úgynevezett „New European Competitiveness Deal” nevű megállapodást, amely új, átfogó jövőképet fogalmaz meg, kitűzve célul a blokk versenyképességének, innovációs kapacitásának és ellenállóképességének a növelését a gyors technológiai változások, geopolitikai átalakulások és az energiaválság közepette. A nyilatkozat 2025-re, 2030-ra és 2050-re konkrét mérföldköveket tűz ki, amelyek az adminisztratív terhek csökkentésére, az egységes piac előmozdítására, valamint az EU kutatási, energetikai és védelmi pozíciójának globális élmezőnybe emelésére irányulnak.

November 7-én Budapest adott otthont az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának, ahol 47 európai ország vezetője – köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia államfő – tanácskozott az aktuális kihívásokról. Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta a migrációs politika reformjának szükségességét és felhívta a figyelmet arra, hogy Európának egyre inkább önállóan kell gondoskodnia biztonságáról, különösen az amerikai elnökválasztás után. A találkozó formális döntéseket nem hozott, de a jövőbeni együttműködések és politikai irányvonalak alapját képezheti.

Az Európai Parlament több bizottsága is kulcsfontosságú biztosjelöltek meghallgatását megtartotta, amelyek során a jelöltek bemutatták prioritásaikat az Európai Unió jelenlegi kihívásaival szembenézve. A jelöltek konkrét terveket ismertettek a biztonság, az energiafüggetlenség, a migrációs politika, valamint a mediterrán térség és a környezetvédelem terén.

A Volkswagen átalakulása elkerülhetetlennek látszik: a cég három német gyár bezárását, tízezrek elbocsátását és bérek csökkentését tervezi, válaszul a globális verseny és az elektromos járművek térnyerésének kihívásaira. Az átszervezési törekvések azonban súlyos politikai és munkaügyi konfliktusokat váltanak ki Németországban, ahol az autóipar évtizedek óta a gazdaság motorját jelenti. A szakszervezetek ellenállása és a kormány közvetítő szerepe miatt a Volkswagen újabb nehéz tárgyalások elé néz.