Pénzügyi és energetikai szankciók Oroszország ellen

Párizs/Brüsszel, 2022. február 22.

24 órával a két kelet-ukrajnai szakadár terület Kreml által történt elismerése és az orosz csapatok ukrán területre való belépése után az Európai Unió szankciós intézkedéseket fogadott el korlátozva az orosz kormány hozzáférését az európai pénzpiacokhoz és célba véve az Ukrajna elleni akcióért felelős magánszemélyeket, bankokat és cégeket. A német kormány pedig bejelentette, hogy leállítja az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezésére irányuló eljárást.

Az EU27-ek külügyminiszterei keddi párizsi informális ülésükön egyhangú döntést hoztak az Oroszország elleni büntetőintézkedésekről Ukrajna területi egységének és szuverenitásának a megsértése miatt. A szankciós csomagot nagyköveti szinten véglegesítik, mielőtt az feltehetően órákon belül hatályba lép.

Josep Borrell, a szankciós csomagra a javaslatot előterjesztő uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő az ülést követően közölte, tartani lehet attól, hogy a történet a két szakadár kelet-ukrajnai „népköztársaság” függetlenségének elismerésével és orosz katonai alakulatok ukrán területre lépésével még nem ért véget. Ezért az EU – tette hozzá – a fokozatosság elve alapján készenlétben tart további, még szigorúbb büntetőintézkedéseket.

Az EU27-ek által hosszas vita után elfogadott szankciós intézkedések

-   27 olyan magánszemélyt és céget érintenek közvetlenül, akik és amelyek részt vettek az agresszióban.
-   célba vesznek bankokat, amelyek az orosz katonai apparátust finanszírozzák és hozzájárulnak Ukrajna destabilizálásához.
-   megtiltják a kereskedelmet a két szakadár terület és az U között, ahogyan az 2014-ben a Krím elcsatolása után is történt.
-   korlátozzák az orosz állam és a kormány hozzáférését az európai tőkepiacokhoz.
-   Josep Borrell szerint az EU feketelistázza az orosz Duma 351 képviselőjét is, akik megszavazták a Donyeck-medence 30%-án elterpeszkedő két szakadár terület függetlenné válását.

A legnagyobb visszhangja mégis annak a berlini bejelentésnek volt, miszerint Németország az orosz agresszióra válaszul leállítja az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyezési eljárását, megfelelve ezzel egy sokak által régóta megfogalmazott igénynek.

Josep Borrell a sajtótájékoztatón elismerte, hogy volatk tagállamok, amelyek radikálisabb, de voltak olyanok is, amelyek kevésbé szigorú szankciókat szerettek volna. A főképviselő szerint a döntés valahol a két álláspont között állapodott meg, és ezért kellően kiegyensúlyozott.

Jean Yves le Driant francia külügyminiszter úgy vélte, hogy ezzel a szankcióscsomaggal volt képes az EU gyorsan reagálni a történtekre és összhangba hozni a saját lépéseit a nemzetközi partnerekével. Ő is figyelmeztetett arra, hogy ez csak az első lépés, és szükség esetén még szigorúbb intézkedések jönnek.