Politikai megállapodás az olajembargóról és a hatodik szankciós csomagról

Az EU27-ek vezetői hétfőn kezdődött rendkívüli csúcstalálkozójukon politikai megállapodásra jutottak az orosz olajembargóról és a sorrendben hatodik szankciós csomag többi eleméről, így a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank SWIFT nemzetközi átutalási rendszerről való lekapcsolásáról, és három további orosz állami TV-csatorna sugárzásának betiltásáról. 

A hatodik csomag elfogadását heteken át feltartó olajembargó a tengeren szállított orosz kőolajra, azaz az EU-ba irányuló orosz kőolajexport nagyjából 2/3-ra terjed majd ki úgy, hogy Németország és Lengyelország önként vállalt leválásával az orosz olajimportról az év végéig, az intézkedés végül a behozatal 90%-át érinti majd. „Ez egy óriási előrelépés” – örvendezett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ülés első napját követő sajtótájékoztatón. 

Az olajembargó alól egyelőre meghatározatlan időre felmentést kap a csővezetéken át érkező orosz kőolaj, lényegében a Barátság kőolajvezeték Magyarországba és Szlovákiába vezető déli ága, miután az északi ágon elhelyezkedő két tagállam, Németország és Lengyelország év végéig teljesen leválni készül az orosz szállításokról. Az ideiglenes mentesség így körülbelül a teljes uniós olajimport 9-10%-át és a már két említett uniós tagállamot érinti majd. A derogáció pontos időtartamának nyitott kérdésére és más vonatkozó részletekre az Európai Tanács záros határidőn belül vissza fog térni, ahogy azt Orbán Viktor magyar miniszterelnök az ülésen indítványozta. 

Az már a csúcs előtt eldőlt, hogy a csővezetékes kőolajszállítás ideiglenes felmentést kap majd az embargó alól, tekintettel arra, hogy több, tengeri kijárattal nem rendelkező ország rövid távon képtelen lenne pótolni a kieső orosz kőolajimportot. A csúcsra érkezve ugyanakkor a magyar miniszterelnök jelezte, hogy biztosítékokat kér uniós partnereitől arra az esetre, ha az Ukrajnán áthaladó Barátság kőolajvezetéken bármilyen okból megszakadna a szállítás. Miután erre a csúcs vonatkozó záróközleményében ígéretet kapott, Orbán Viktor is csatlakozott a hatodik szankciós csomagról kötött politikai megállapodáshoz. „Az ellátás hirtelen megszakadása esetén vészintézkedések lesznek foganatosítva az ellátásbiztonság szavatolására” – fogalmaz Magyarország említése nélkül az EU27-ek által elfogadott szöveg. A magyar kérés teljesítése elvileg azt jelentené, hogy a tengeri szállítási embargó ideiglenes felfüggesztésével orosz tankerhajóknak kellene engedélyezni a kikötést horvát kikötőben, ahonnan aztán az Adriai csővezetéken keresztül jöhetne a kőolaj Magyarországra. 

A tagállamok nagykövetei szerdán ülnek össze, hogy véglegesítsék a szankciós csomagot, amelynél az olajembargóval kapcsolatban bizonyos kérdések még tisztázásra várnak. Ezek közül talán a legfontosabb, hogy miként szerezzenek érvényt annak az elvárásnak, hogy az embargó alól ideiglenesen mentesített tagállamok olajvállalatai ne kerüljenek előnyösebb helyzetbe a belső piacon a szankciókat kezdettől fogva végrehajtó partnereiknél. Ennek a kívánalomnak előreláthatóan úgy szereznek majd érvényt, hogy a derogáció idejére a MOL nem exportálhat majd a határon túlra az olcsóbb orosz kőolajból előállított dízelt és finomított termékeket. A leghangosabban valamennyi tagállam közöl a lengyelek követelték ezt a kiegyensúlyozó intézkedést.

A MOL régióban betöltött meghatározó szerepe miatt ugyanakkor ez egyes aggodalmak szerint dízelhiányt idézhet elő a térségben. Csehország konkrétan is jelezte, hogy saját erőből nem tudná megoldani a dízelellátását, így az alku értelmében egy meghatározott szintig behozhat majd üzemanyagot. 

Az ülést követő sajtóértekezleten Ursula von der Leyen, bizottsági elnök egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy az orosz kőolaj magyarországi helyettesítéséhez növelni kell a Horvátországból érkező Adria-kőolajvezeték kapacitását, aminek időtartamát 45-60 napra becsülte a magyar miniszterelnök által elmondottakra hivatkozva. Hozzátette, hogy ez bizonyos beruházásokat szükségeltet, anélkül azonban, hogy bármilyen összeget is említett volna (emlékezetes, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter korábban 200 millió euróra becsülte a szükséges beruházási összeget). 

Von der Leyen szerint a kőolajfinomítókat is naprakésszé kell majd tenni, ezért „Magyarországnak bizonyos időre lesz szüksége az orosz olajról való leválásra”. „Vissza fogunk térni erre a témára, ami azt jelenti, hogy felgyorsítjuk a procedúrát” – tette hozzá.

Von der Leyen nem tett említést konkrét összegekről, és arról sem, hogy Magyarország milyen forrásból és mekkora összeget kap majd a munka elvégzéséhez. Úgy tudjuk, hogy a Bizottság a MOL-lal fizettetné meg a beruházások oroszlánrészét, a cég kiugróan magas tavalyi nyereségességére hivatkozva. Egy diplomata arra is felhívta a figyelmet, hogy az olaszországi Triesztet a német Karlsruhéval összekötő TAL-olajvezeték magántulajdonosai is saját erőből finanszírozták az infrastrukturális fejlesztéseket. 

Emlékezetes, hogy a Bizottság néhány napja egy, a helyreállítási eszközhöz (RRF-hez) rendelendő új pénzügyi forrásból, a REPowerEU-ból javasolta finanszírozni az orosz energiafüggőség csökkentését szolgáló zöld és infrastrukturális beruházásokat, összesen 20 milliárd euróból. Ebből a Bizottság becslése szerint 346 millió euró jutna Magyarországnak, ami körülbelül a fele a szükséges magyar olajipari infrastrukturális beruházások költségeinek. Ehhez a pénzhez a kormány viszont csak akkor férne hozzá, ha előzőleg megkapná a zöld jelzést a magyar helyreállítási terv. Ennek érdekében a kormánynak engedményeket kellene tennie Brüsszelnek elsősorban a korrupció ellenes fellépés terén.