Search
Close

Von der Leyen bejelentette a Magyarország elleni eljárás megindítását

Brüsszel, 2022. április 5.
Az Európai Bizottság megindítja azt a jogi eljárást Magyarország ellen, amely az uniós költségvetési kifizetéseket a jogállami elvek betartásától teszi függővé – jelentette be kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben. Lengyelország, amelyhez korábban ugyancsak kérdéseket intézett Brüsszel, egyelőre megússza a jogállami fékeljárást.

Az Európai Bizottság elérkezettnek látja az időt a jogállami feltételrendszerhez kötődő eljárás megindítására Magyarország ellen – jelentette be kedden az Európai Parlamentben képviselői kérdésre válaszolva Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. 

A Bizottság ezirányú szándékáról Johannes Hahn, a költségvetésért felelős uniós biztos főnöke szerint már tájékoztatta is a magyar hatóságokat, jelezve nekik, hogy a testület hivatalos értesítést (levélben) fog küldeni Budapestre, „megindítva az eljárást”. 

Von der Leyen emlékeztetett rá, hogy a Bizottság még novemberben egy informális levélben kérdéseket intézett a magyar kormányhoz, amelyre kapott válaszok alapos áttanulmányozása után arra a következtetésre jutott, hogy „meg kell tennie a következő lépést”. 

Bár a bizottsági elnök nem tett említést erről, a biztosi testület előreláthatóan két hét múlva, húsvét után hozza meg a formális döntést az eljárás megindításáról, amit az Európai Parlament már hosszú ideje követelt. Von der Leyen bejelentését taps fogadta a plenáris ülésteremben.

Az eljárás, amely végső esetben uniós költségvetési források (pénzügyi kötelezettségvállalások és/vagy kifizetések) felfüggesztését vonhatja maga után, 7-9 hónapot vehet igénybe és a tagállam és a Bizottság közötti párbeszéddel veszi kezdetét, amit egy ponton ajánlások követhetnek, mielőtt bármilyen szankciós javaslat a Tanács előtt landolna. 

Lengyelország, amelyhez tavaly novemberben Magyarországhoz hasonlóan kapott informális levelet Brüsszeltől, megússza az eljárást, legalábbis egyelőre. Von der Leyen ugyan erről nem beszélt, de brüsszeli források háttérbeszélgetéseken általában két lehetséges okot említenek. Először is azt, hogy a konkrét lengyel esetben sokkal nehezebb kimutatni a közvetlen összefüggést az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbulása és az uniós pénzügyi érdekek sérelme között. Ezzel szorosan összefügg, hogy a vitás ügyben Brüsszel és Varsó közel jutott egyfajta megállapodáshoz, aminek eredményeként a Bizottság egy lengyel törvény elfogadásától függően jóváhagyhatja a lengyel helyreállítási tervet. 

A Bizottság elnöke a keddi kérdések órájában közölte, hogy április 9-én valóban Varsóba látogat, de nem a jóváhagyott terv bejelentésére, hanem egy, az ukrán menekültek javára tervezett globális felajánlási konferencia alkalmából. Von der Leyen megismételte, ahhoz, hogy a terv zöld jelzést kapjon három feltételnek kell teljesülnie. Egy: el kell törölni a Legfelső bíróság fegyelmi kamarájának felállításáról szóló jogszabályi rendelkezést. Kettő: el kell fogadni a lengyel bírósági fegyelmi rendszer reformját. Három: vissza kell helyezni tisztségükbe a törvénytelenül elbocsátott bírákat. 

Von der Leyen elmondta, hogy mind a három kritériumot egyetlen törvényben lehet teljesíteni. Hozzátette, hogy ugyan közel járnak a megállapodáshoz, de még nem tartanak ott. Ha egyszer a szejm megszavazza a kérdéses törvényt, a Bizottság azt górcső alá veszi majd. Ahhoz, hogy az esetleges jóváhagyás után folyósítani lehessen a helyreállítási pénzek első részletét, a lengyel kormánynak még hitelt érdemlően bizonyítani kell majd a célok és „mérföldkövek” teljesítését.