Gazdaság, pénzügyek

Az Európai autóipar súlyos kihívásokkal néz szembe, többek között a villamosítás, a csökkenő kereslet és a globális versenyhelyzet miatt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által elindított 2025-ös stratégiai párbeszéd célja lesz, hogy az érintettek bevonásával konkrét megoldásokat találjanak az iparág előtt álló problémákra. A folyamat a digitalizáció és szén-dioxid-mentesítés előmozdításától kezdve a munkahelyek védelmén át a szabályozási keretek korszerűsítéséig számos területre kiterjed.

Az Európai Unió több milliárd eurós megállapodásokat készül aláírni Jordániával és Marokkóval a migráció visszaszorítása és a gazdasági együttműködés erősítése érdekében. A közel-keleti és észak-afrikai országokkal kötött egyezmények célja a hatékony határvédelem mellett az EU stratégiai szerepének növelése a régióban, viszont az emberi jogi aggályok komoly vitákat gerjesztenek.

A Közel-Keletről Európába vezető energiaszállítás jövője ismét a figyelem középpontjába kerülhet. Egy több mint egy évtizede elvetett terv, a Katar–Törökország gázvezeték, új reményeket ébreszt az európai energiabiztonság megerősítésére. Az eredetileg 2009-ben megálmodott, 1500 kilométeres infrastruktúra projekt egykor az európai energiabiztonság új alapjának ígérkezett, mielőtt a geopolitikai érdekek és a konfliktusok maguk alá temették volna az ötletet. A terv megvalósítása azonban nemcsak technológiai és gazdasági kérdés, hanem a geopolitika és a regionális stabilitás bonyolult hálójába is beágyazódik. Ez a projekt nemcsak Európa energiafüggőségét enyhítheti, hanem a közel-keleti országok, Törökország és az Egyesült Államok politikai érdekeit is új megvilágításba helyezheti.

Az Európai Unió és a Mercosur-országok 25 év tárgyalás után véglegesítették történelmi szabadkereskedelmi megállapodásukat, amely 700 millió ember piacát egyesítené. Miközben a megállapodás jelentős gazdasági lehetőségeket rejt magában, az európai agrárszektorban és politikai körökben komoly aggodalmak merültek fel. Franciaország, Lengyelország és más tagállamok ellenállása árnyékot vet a ratifikációs folyamatra.

Németország és Lengyelország, az Európai Unió legnagyobb nettó befizetője és legnagyobb kedvezményezettje, összefogtak a kohéziós politika jövőjének alakításában. Céljuk az alapok szorosabb összekapcsolása a reformokkal és a jogállamisági feltételekkel, miközben fenntartanák a régiók központi szerepét. Az új irányvonalat egy informális állásfoglalásban vázolták fel, melyet további négy tagállam is támogatott.

Trump győzelmének árnyékában megszületett az EU válasza az egyre inkább gyarapodó kihívásokra: a Budapesten tartott Európai Politikai Közösség csúcsán jóváhagyták az úgynevezett „New European Competitiveness Deal” nevű megállapodást, amely új, átfogó jövőképet fogalmaz meg, kitűzve célul a blokk versenyképességének, innovációs kapacitásának és ellenállóképességének a növelését a gyors technológiai változások, geopolitikai átalakulások és az energiaválság közepette. A nyilatkozat 2025-re, 2030-ra és 2050-re konkrét mérföldköveket tűz ki, amelyek az adminisztratív terhek csökkentésére, az egységes piac előmozdítására, valamint az EU kutatási, energetikai és védelmi pozíciójának globális élmezőnybe emelésére irányulnak.

Az Európai Parlament több bizottsága is kulcsfontosságú biztosjelöltek meghallgatását megtartotta, amelyek során a jelöltek bemutatták prioritásaikat az Európai Unió jelenlegi kihívásaival szembenézve. A jelöltek konkrét terveket ismertettek a biztonság, az energiafüggetlenség, a migrációs politika, valamint a mediterrán térség és a környezetvédelem terén.

A Volkswagen átalakulása elkerülhetetlennek látszik: a cég három német gyár bezárását, tízezrek elbocsátását és bérek csökkentését tervezi, válaszul a globális verseny és az elektromos járművek térnyerésének kihívásaira. Az átszervezési törekvések azonban súlyos politikai és munkaügyi konfliktusokat váltanak ki Németországban, ahol az autóipar évtizedek óta a gazdaság motorját jelenti. A szakszervezetek ellenállása és a kormány közvetítő szerepe miatt a Volkswagen újabb nehéz tárgyalások elé néz.

Az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze (RRF) 2021-ben indult el azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamokat a COVID-19 világjárvány gazdasági hatásainak kezelésében. Az RRF a NextGenerationEU terv központi eleme, és a fenntartható gazdasági növekedés elősegítését, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsítását célozza. Bár a források felhasználása 2023-ra jelentős mértékben gyorsult, a program végrehajtása még mindig kihívásokkal szembesül, különösen Magyarország esetében, amely továbbra sem kapta meg a hozzáférést a neki járó pénzekhez.

Az Európai Parlament 518 szavazattal elfogadta azt a pénzügyi támogatást, amely akár 35 milliárd eurós hitelt biztosít Ukrajnának, az orosz központi bank befagyasztott eszközeiből származó bevételek felhasználásával. A kölcsön célja, hogy segítsen Ukrajnának megbirkózni az orosz agresszió okozta károkkal és támogassa a gazdaság talpra állítását.