Gazdaság, pénzügyek

Az Európai Unió, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok versenyhatóságai közös elveket határoztak meg a mesterséges intelligencia piacának szabályozására. A cél, hogy megakadályozzák a nagy technológiai cégek túlzott piaci erőfölényét, miközben a saját joghatóságukban függetlenül járnak el.

Az Európai Parlamentben megkezdődött a bizottsági vezetői pozíciók elosztása, és a politikai frakciók között máris intenzív tárgyalások folynak. Az Európai Néppárt (EPP) és szocialisták (S&D) dominanciájáért folytatott verseny mellett figyelemre méltó a frissen megalakult Patriots for Europe (PfE) frakció felemelkedése, amely a harmadik legnagyobb csoporttá vált és máris két bizottság vezetésére pályázhat. Az azonban még előfordulhat, hogy a két nagyobb pártcsalád a „cordon sanitaire” mögé szorítja az újonnan alakult frakciót, elzárva őket a bizottságok vezetésétől.

Európa gazdasága jelenleg nem teljesít különösebben jól. Nemcsak olyan strukturális kérdések okoznak problémát, mint a mélyen széttöredezett egységes piac, hanem a befektetések hiánya is gondot jelent. Emiatt látható, hogy sokkal lassabban növekedési ütem elé néz, mint Kína és az Egyesült Államok. Sok elemző az ukrajnai konfliktust tartja a gazdasági kihívások legközvetlenebb kiváltójának, különösen a megugró energiaáraknak, amelyek aztán magas inflációt idéztek elő – ez az Unióban 2022-ben tetőzött 10,6%-on. Az Európai Központi Bank a kihívásokra kamatemelésekkel válaszolt, aminek eredménye a csökkenő kereslet és a nehézkessé váló befektetések lettek. Ez pedig, az EKB legnagyobb igyekezete ellenére a globális versenytársakhoz képest még nagyobb visszaesést eredményezett.

Montenegró történelmi előrelépést tett az Európai Unióhoz való csatlakozás útján azáltal, hogy pozitív értékelést kapott az Európai Bizottság által készített IBAR (Interim Benchmark Assessment Report) jelentésben. Ez az értékelés kulcsfontosságú a montenegrói uniós integráció szempontjából, mivel meghatározza, hogy az ország milyen mértékben felelt meg az EU által támasztott jogállamisági és igazságszolgáltatási követelményeknek. A jelentés pozitív hangvétele komoly reményeket táplálhat a montenegrói kormányban és lakosságban, hiszen a csatlakozási folyamat következő lépéseinek megnyitását teszi lehetővé.

Az Európai Unió és Kirgizisztán új megállapodást írtak alá, amelynek célja az együttműködés elmélyítése. Azonban aggodalmak merültek fel amiatt, hogy Kirgizisztánt esetlegesen felhasználják az Oroszország elleni szankciók megkerülésére. A közép-ázsiai ország álláspontja szerint az ország nem érdekelt ebben, azonban elismerték, hogy nem képesek teljes mértékben ellenőrizni az összes tranzakciót. A megállapodás kényes kérdésben kényszerítheti kötéltáncra az EU-t.

Az uniós tagállamok jóváhagyták a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen, amely először tiltja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) továbbértékesítését. Néhány gázpiaci szakértő kétségbe vonja, hogy az intézkedésnek lesz-e érezhető hatása, tekintettel arra, hogy Európa továbbra is importál orosz gázt. Ráadásul az uniós kikötőkből Ázsiába irányuló tranzitszállítmányok csak az összes orosz LNG-export 10%-át teszik ki.

Az Európai Unió szigorítja Kínával szembeni kereskedelmi intézkedéseit, Franciaország pedig tovább fokozná a nyomást, más ágazatokban is hasonló lépéseket javasol a kínai dömping ellen. Ezzel szemben a német autógyártók élesen tiltakoznak a Bizottság döntése ellen, komoly vitákat generálva az EU-n belül. Az ideiglenes vámok véglegesítése a következő hónapokban várható, az uniós tagállamok szavazatai alapján.

A tavalyi év során az Európai Unió egyik tagállamában sem történt érdemi javulás a gazdasági mutatókban. Az EU-27-ek költségvetési hiánya elérte a GDP 3,5%-át, ami enyhén magasabb volt, mint az azt megelőző évben. A járvány múltával, a covid-időszakban felfüggesztett pénzügyi szabályok idén újra érvényessé válhatnak, ami miatt több tagállam ellen indulhat túlzottdeficit-eljárás.

A francia elnök figyelmeztette egész Európát. Úgy látja, az EU-nak újra kell gondolnia a kereskedelempolitikáját és a védelmi stratégiáját is. Az új uniós elképzelések megvalósítására új vezetőt javasolt az Európai Bizottság élére, akinek támogatásáról már a tavalyi év végén pletykák keringtek. Azonban a legfontosabb tény, hogy Macron megszólalásával ismételten a legbefolyásosabb színben tűnik fel, és tematizálhatja az európai közbeszédet.

Enrico Letta, volt olasz miniszterelnök csütörtökön mutatja majd be az uniós állam- és kormányfőknek az új jelentést Brüsszelben, ami az EU versenyképességének megőrzésére és növelésére törekvő javaslatokat tartalmaz. Jacques Delors Intézet elnöke szerint az Európai Uniót a gazdasági hanyatlás veszélye fenyegeti, ha nem integrálja pénzügyi, energetikai és távközlési piacait. Az előzetesen nyilvánosságra kerültek alapján több szakértő átfogónak, illetve helyenként radikálisnak értékelte a javaslatcsomagot, amelynek végső megoldási javaslata az európai integráció fokozása.