Gazdaság, pénzügyek

Trump győzelmének árnyékában megszületett az EU válasza az egyre inkább gyarapodó kihívásokra: a Budapesten tartott Európai Politikai Közösség csúcsán jóváhagyták az úgynevezett „New European Competitiveness Deal” nevű megállapodást, amely új, átfogó jövőképet fogalmaz meg, kitűzve célul a blokk versenyképességének, innovációs kapacitásának és ellenállóképességének a növelését a gyors technológiai változások, geopolitikai átalakulások és az energiaválság közepette. A nyilatkozat 2025-re, 2030-ra és 2050-re konkrét mérföldköveket tűz ki, amelyek az adminisztratív terhek csökkentésére, az egységes piac előmozdítására, valamint az EU kutatási, energetikai és védelmi pozíciójának globális élmezőnybe emelésére irányulnak.

Az Európai Parlament több bizottsága is kulcsfontosságú biztosjelöltek meghallgatását megtartotta, amelyek során a jelöltek bemutatták prioritásaikat az Európai Unió jelenlegi kihívásaival szembenézve. A jelöltek konkrét terveket ismertettek a biztonság, az energiafüggetlenség, a migrációs politika, valamint a mediterrán térség és a környezetvédelem terén.

A Volkswagen átalakulása elkerülhetetlennek látszik: a cég három német gyár bezárását, tízezrek elbocsátását és bérek csökkentését tervezi, válaszul a globális verseny és az elektromos járművek térnyerésének kihívásaira. Az átszervezési törekvések azonban súlyos politikai és munkaügyi konfliktusokat váltanak ki Németországban, ahol az autóipar évtizedek óta a gazdaság motorját jelenti. A szakszervezetek ellenállása és a kormány közvetítő szerepe miatt a Volkswagen újabb nehéz tárgyalások elé néz.

Az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze (RRF) 2021-ben indult el azzal a céllal, hogy támogassa a tagállamokat a COVID-19 világjárvány gazdasági hatásainak kezelésében. Az RRF a NextGenerationEU terv központi eleme, és a fenntartható gazdasági növekedés elősegítését, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsítását célozza. Bár a források felhasználása 2023-ra jelentős mértékben gyorsult, a program végrehajtása még mindig kihívásokkal szembesül, különösen Magyarország esetében, amely továbbra sem kapta meg a hozzáférést a neki járó pénzekhez.

Az Európai Parlament 518 szavazattal elfogadta azt a pénzügyi támogatást, amely akár 35 milliárd eurós hitelt biztosít Ukrajnának, az orosz központi bank befagyasztott eszközeiből származó bevételek felhasználásával. A kölcsön célja, hogy segítsen Ukrajnának megbirkózni az orosz agresszió okozta károkkal és támogassa a gazdaság talpra állítását.

Az Egyesült Államok hétfőn bejelentette, hogy szövetségeseivel közösen nyersanyag-biztonsági finanszírozási hálózatot hoz létre, ami a legújabb lépés a Kína globális dominanciájának megállítására a kritikus ásványkincsek terén. A közös pénzügyi hálózat „az együttműködés megerősítésére, az információcsere és a társfinanszírozás előmozdítására” szolgál majd az indo-csendes-óceáni és európai nemzetek intézményei között.

Az Európai Unió 2025-ös költségvetési tervezete körüli viták fokozódnak, miután az Európai Parlament szociáldemokrata (S&D) képviselőcsoportja határozottan bírálta a Tanács által benyújtott megszorító javaslatokat. A magyar elnökség vezette Tanács költségvetési módosításai forráscsökkentéseket irányoznak elő a nyári bizottsági javaslathoz képest. Az S&D szerint a Tanács konzervatív hozzáállása súlyosan veszélyezteti az EU gazdasági és társadalmi fejlődését, különösen a zöld és digitális átmenet kritikus időszakában.

Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok feszültsége szintet lépett az elektromos járművek piacán. Kína kereskedelmi minisztere az EU-ba készül, hogy tárgyaljon a potenciális vámemelésekről, amelyeket az EU a kínai elektromos járművekre tervez bevezetni. Az EU állítása szerint a kínai EV-gyártók dömpingárai torzítják a piaci versenyt, és jelentős vámokat helyezhetnek kilátásba, amelyek megnehezíthetik a kínai autók európai piacra való belépését.

Megjelent meg az utóbbi évek legvártabb jelentése – habár az izgalom egyre inkább fokozódott a több hónapos csúszás végett, a Draghi-jelentés fogadása korán sem volt egyöntetűen pozitív. A közel 400 oldalas dokumentum egyfajta tervrajz az EU versenyképesebbé tételére a világ többi régiójával szemben, kiemelve a legkritikusabb területeket és azoknak a helyzetét globális szinten.

Három évvel az Európai Unió 723 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) bevezetése után a támogatások folyósítása és a projektek megvalósítása jelentős késedelmeket szenvedett – derül ki az Európai Számvevőszék kiadott jelentéséből. A késedelmek veszélyeztetik az RRF céljainak megvalósítását, aminek így negatív hatása lehet az egész közösségre.