Gazdaság, pénzügyek

A francia elnök figyelmeztette egész Európát. Úgy látja, az EU-nak újra kell gondolnia a kereskedelempolitikáját és a védelmi stratégiáját is. Az új uniós elképzelések megvalósítására új vezetőt javasolt az Európai Bizottság élére, akinek támogatásáról már a tavalyi év végén pletykák keringtek. Azonban a legfontosabb tény, hogy Macron megszólalásával ismételten a legbefolyásosabb színben tűnik fel, és tematizálhatja az európai közbeszédet.

Enrico Letta, volt olasz miniszterelnök csütörtökön mutatja majd be az uniós állam- és kormányfőknek az új jelentést Brüsszelben, ami az EU versenyképességének megőrzésére és növelésére törekvő javaslatokat tartalmaz. Jacques Delors Intézet elnöke szerint az Európai Uniót a gazdasági hanyatlás veszélye fenyegeti, ha nem integrálja pénzügyi, energetikai és távközlési piacait. Az előzetesen nyilvánosságra kerültek alapján több szakértő átfogónak, illetve helyenként radikálisnak értékelte a javaslatcsomagot, amelynek végső megoldási javaslata az európai integráció fokozása.

Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága támogatta az érvényben lévő kereskedelmi liberalizációs intézkedések meghosszabbítását Ukrajna és Moldova esetében. Amennyiben az EP plenáris ülésén és a Tanácsban is megszavazzák a javaslatot, még 2025 nyaráig vám nélkül hozhatják be az ukrán és moldáv árukat az uniós piacra. Azonban az Európai Bizottság felléphet majd az importtal szemben, ha az piaci zavarokat okoz.

Az Európai Bizottság félidei, értékelő jelentést adott ki a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) eredményeiről. A jelentésben az uniós testület rendkívül pozitívan értékeli az elmúlt három évet. Ennek egyik értelmezése, hogy ezen állításokkal nem kívánnak majd módosítani a jelenlegi feltételeken, ami Magyarországot negatívan érintené, hiszen ebből a keretből még csak minimális forráshoz jutottunk hozzá.

Jakov Milatović államfő februárban kilépett az Európa Most (PES) pártból, amely párt az elmúlt közel két év alatt a legnagyobb politikai erővé lépett elő az országban. Kilépését parlamenti képviselők PES-ből való távozása is követte, mellyel párhuzamosan az igazságügyi minisztert is felmentették. A kormánykoalíció ugyan még többségben van a parlamentben, a PES-en belüli feszültségek eszkalálódása az instabilitás felé mutat.

Az évtizedek alatt több próbálkozás is történt már az európai tőkepiac megreformálására, ám egyik sem járt sikerrel. Pár tagállami kormány egy olyan pénzpiaci reformcsomagon dolgozik, amely az amerikai egyesült államokbeli formára igazítaná az európait. A konkrét javaslat benyújtására, viszont már biztosan csak a következő ciklusban kerül sor az új Európai Bizottság részéről.

A Tanács és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes politikai megállapodásra jutottak a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normákról. A cél a közúti közlekedési ágazat károsanyag-kibocsátásának további csökkentése és új célok bevezetése 2030-ra, 2035-re és 2040-re. A döntéshozók szerint az új szabályok hozzájárulnak majd az EU 2030-ra kitűzött éghajlati céljainak eléréséhez és a klímasemlegesség 2050-re történő megvalósításához.

Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, közel 300 milliárd forint új uniós forrás érkezett Magyarországra a RePowerEU keretéből. Magyarország módosított gazdaságélénkítési tervét december 8-án hagyták jóvá az uniós pénzügyminiszterek, ezzel vált szabaddá az út a pénzek folyósítása előtt. Magyarország mellett további tagállamok is részesültek kifizetésekben úgy, mint Németország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovákia és Szlovénia.

Újabb tényező jelent meg, amely felhajtó hatással bírhat az európai árak növekedésére, ugyanis a jemeni húti milícia tevékenységéből kifolyólag számottevő biztonsági kockázattal jár a teherhajózás számára a Vörös-tenger déli részén, valamint az Ádeni-öböl mentén történő közlekedés. Ezen az egész kialakult helyzeten bonyolít, hogy a jemeni húti mozgalom a térségben működő egyik iráni proxy. Irán hathatós segítségével tesz szert jelentős képességekre a katonai milícia. A nyugati államok egy része amerikai vezetéssel már kifejezte aggodalmát és több ország bevonásával egy katonai művelet keretében kész visszaállítani az említett tengeri térség biztonságát.

Csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michel európai tanácsi elnökkel találkozott Pekingben. A vezetők széles körű megbeszéléseket folytattak, amelyeken szóba kerültek a kereskedelemmel összefüggő kérdések és az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézeteltérések is. Az EU vezetői felhívták a kínai elnök figyelmét és szankciókat helyeztek kilátásba 13 kínai vállalattal szemben, amik kettős felhasználású termékeket adnak el Oroszországnak.