Európai Védelmi Beruházási Program: gyorsított eljárás jöhet
A döntés gyorsított eljárásba való átültetése egyértelműen jelzi, hogy az EU védelmi képességeinek megerősítésére sürgősen szükség van. Az eddigi tárgyalások során egyik legfőbb vita tárgyát az képezi, hogy a támogatott fegyverek körébe beletartozzanak-e az EU-n kívüli országokban gyártott, de uniós területen licenc alapján készített fegyverek is.
A javaslat elsődleges előmozdítója, François-Xavier Bellamy, a Kereszténydemokrata Néppárt (EPP) francia politikusa, a védelmi bizottság jelentéstevője, a legutóbbi nyilatkozatában arról beszélt, hogy kész lenne bővíteni az elfogadott országok körét Norvégiára és az Egyesült Királyságra, de az Egyesült Államokban gyártott fegyverek EU-n belüli gyártása nem adna támogatást. A biztonsági és védelmi bizottság jelentéstevője, Raphaël Glucksmann, a szocialisták és demokraták (S&D) képviselője, hasonló kérdésekkel foglalkozik, különösen a jövőbeli szabályozás végrehajtása és a különböző országok közötti egyensúlyi állapot megtartása szempontjából.
Politikai nézeteltérések és a gyorsított eljárás
A gyorsított eljárás kezdetben zavart okozott, mivel a Kereszténydemokrata Néppárt (EPP) nem tisztázta, hogy közvetlenül a plenáris szavazás elé szeretné-e terjeszteni a javaslatot, vagy engedné a bizottságoknak módosításokat benyújtani. A végső megállapodás alapján az EPP és más politikai csoportok elfogadták a gyorsított eljárást, de megengedték a módosítások benyújtását, így továbbra is lehetőség van arra, hogy az ipari és védelmi bizottságok javaslatokat tegyenek.
A Parlamentben várhatóan május 5-én szavaznak a javaslatról, amely a végső jóváhagyást követően megnyithatja az utat a tagállamokkal folytatott tárgyalásokhoz. Az időpontok és határidők egyértelműen meghatározzák a következő lépéseket: március 21-én közös jelentés készül, április 24-én szavaznak a bizottságokban, és május 5-én kerül sor a plenáris szavazásra.
A tagállamok és az uniós fegyverek kérdése
A fő vitatéma továbbra is az, hogy az 1,5 milliárd eurós alapból támogatott fegyverek kizárólag uniós gyártásúak legyenek-e, vagy engedjék meg a külföldi gyártók, például az Egyesült Államok vagy Dél-Korea termékeinek beszerzését is. Franciaország, a hagyományos uniós álláspontot képviselve, az EU által gyártott fegyverek előnyben részesítését javasolja, míg egyes tagállamok, például Lengyelország, Németország és Hollandia, azonnali beszerzéseket sürgetnek, figyelembe véve a „sürgősséget” és a külföldi gyártók által kínált gyorsabb megoldásokat.
A gyorsított eljárás ellenére az Európai Parlament közötti viták továbbra is élénkek, és az elkövetkező hónapokban várhatóan több szembenállás is kialakulhat a javaslatok véglegesítése előtt. A Parlament és a Tanács közötti tárgyalások a következő hetekben egyre fokozódhatnak, hiszen a tagállamok közötti konszenzus még nem alakult meg teljes mértékben.
A jövő kihívásai
Bár az EU vezetése gyors válaszokat kíván adni a globális biztonsági fenyegetésekre, a tagállamok és politikai csoportok közötti eltérő álláspontok továbbra is jelentős kihívásokat jelentenek a védelmi politikák koordinálásában. Az Európai Bizottság és a Parlament közötti feszültségek, valamint az egyes országok közötti különböző prioritások azt mutatják, hogy az uniós védelmi politika hosszú távú megerősítéséhez nemcsak pénzügyi támogatás, hanem szorosabb együttműködés is szükséges.