Nem egyértelmű a rubelfizetés szankciókkal ellentétes hatása

Az uniós térfélen még mindig nem dőlt el, hogy a Gazprom európai ügyfelei hogyan viszonyuljanak ahhoz a március 31-én kelt orosz elnöki rendelethez, amely rubelben tenné kötelezővé az orosz földgáz ellenértékének kifizetését. Az Európai Bizottság ugyanakkor egy nem hivatalos, technikai dokumentumban erősen arra a véleményre hajlik, hogy a Putyin által egyoldalúan elrendelt új fizetési feltételek a kétoldalú gázszállítási szerződések és ezzel egyidejűleg a Moszkvával szemben az Ukrajna elleni agresszió miatt bevezetett uniós szankciós intézkedések megsértésének minősülnek. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke néhány napja erre az első jogi véleményre hivatkozva figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy a rubelben történő fizetés elfogadása felérne az uniós korlátozó intézkedések figyelmen kívül hagyásával. Budapesten morgolódás fogadta a bizottsági elnök szavait, és úgy tűnik, hogy a kormány nem osztja Brüsszel aggályait. 

A március 31-i orosz dekrétum – amelyet az EU-Monitor birtokába jutott nem hivatalos dokumentum (ún. non paper) „homályosnak és kimunkálatlannak nevez – egyoldalúan változtat a szerződéses fizetési feltételeken, amennyiben mostantól a gázszállítások euróban vagy dollárban való ellentételezése helyett a külföldi devizák rubelre történő átváltása és egy második rubelszámlára való átutalása esetén ismerné el a teljesítést. 

Az európai cégek többsége jelenleg a szerződésben rögzített pénznemben (euróban vagy dollárban) fizet az orosz gázért, a Bizottság szerint a pénzt az esetek többségében egy európai bankon keresztül utalva a Gazpromnak. Az orosz elnöki rendelet értelmében az uniós ügyfeleknek két speciális számlát kellene nyitniuk a Gazprombanknál, az egyiket devizában (ahová beérkezne a kifizetés), a másikat viszont rubelben. Az elsőre érkezne meg devizában a kifizetés, de „az Oroszországgal ellenséges” országok cégeinek felhatalmazást kellene adniuk a Gazprom bankjának a külföldi valuta moszkvai értéktőzsdén rubelbe történő átváltására. A tranzakciót követően a Gazprombank visszautalná immár rubelben az összeget az ügyfél második számlájára, ahonnan a Gazpromnak a saját bankjánál vezetett számlájára kerülne végül az összeg.

A Bizottság értékelése szerint kérdéses, hogy a Gazprombank melyik leánybankjait, illetve milyen más állami intézményeket vonnának be az átváltási ügyletbe, és ezek a leányok hol vannak bejegyezve? 

A jogi szolgálat feljegyzése rámutat, hogy az orosz rendelet egy olyan pótlólagos kötelezettséget ír elő a várásló számára, amelyre egyáltalán nincs ráhatása (miközben a második, rubelszámla is az ő tulajdona, az átváltás időpontja és feltételei nem az ő kezében, hanem orosz szereplők kezében vannak). 

„Egy ilyen mechanizmus az átváltási kockázatokat a vásárlóra hárítja át, jóllehet a kockázat nem az ő, hanem a Gazprombank ellenőrzése alatt van. A rendelet ezért úgy tűnik, hogy aláássa a felek által megállapított szerződés gazdasági egyensúlyát” – szögezi le anyagában a jogi szolgálat. 

Brüsszel egyik aggálya az, hogy az oroszok által javasolt mechanizmus ellentétes a 2014. júliusi tanácsi szankciós rendelettel, amely megtilt az Orosz Központi Bank (OKB) tartalékainak és pénzeszközeinek a kezelésével összefüggő minden ügyletet az európai cégeknek. Mivel a deviza rubelre történő átváltása közvetve vagy közvetlenül érintheti a jegybank tartalékait és pénzeszközeit, ezért a művelet, amelynek alá akarják vetni az európai cégeket (egyes információk szerint ezek száma a másfélszázat is elérheti), a szankciós rendelet által tiltott tranzakciónak minősülne a Bizottság értelmezése szerint. 

A szankciósértés azonban nem egyértelmű, ugyanis az idézett tanácsi szankciós rendelet létrehozott egy kivételt azokra az ügyletekre, amelyek fosszilis tüzelőanyagok EU-ba irányuló orosz exportjához feltétlenül szükségesnek számítanak. Megítélés kérdése és további jogi elemzést igényelhet az, hogy a kivétel érvényes-e az orosz elnöki rendeletben kikötött módosított fizetési feltételek között is, vagy sem? 

Az orosz elnöki rendelet egyébként két derogációs lehetőséget, egyfajta kibúvót is tartalmaz az új fizetési szabályok alól. Az Orosz Föderáció külföldi befektetések ellenőrzéséért felelős kormányzati bizottsága és az Orosz Központi Bank igazgatótanácsa is adhat felmentést a rendelkezések, így az átváltási kötelezettség alkalmazása alól. De hogy, milyen feltételek mellett, az nem derül ki a törvényből - mutat rá a bizotsági dokumentum.