Bel- és igazságügy

A ReArm Europe – immár Readiness 2030 néven – az Európai Unió eddigi legambiciózusabb védelmi ipari terve, amely új korszakot nyithat a kontinens biztonságpolitikájában. Nyugat-európai kutatóintézetek és elemzők túlnyomó többsége azonban egyetért abban, hogy a program hosszú távú sikeréhez nem elég a gyors újrafegyverzés: csak egy valódi, közös európai védelmi piacon keresztül valósulhat meg a stratégiai autonómia – mégpedig túl az EU27 határain.

Egy tragikus késeléses támadás rázta meg Németországot, és a migrációról, valamint a közbiztonságról szóló viták új szakaszát nyitotta meg a február 23-i szövetségi választások előtt. Az Aschaffenburg városában történt támadás során egy 28 éves afgán férfi két ember életét oltotta ki – köztük egy kétéves kisfiúét –, és három másik személyt megsebesített. Az eset nyomán kiéleződött a politikai vita a német migrációs politika hiányosságairól és a vezetők felelősségéről. Egy hónap múlva választás.

Az Európai Unió több milliárd eurós megállapodásokat készül aláírni Jordániával és Marokkóval a migráció visszaszorítása és a gazdasági együttműködés erősítése érdekében. A közel-keleti és észak-afrikai országokkal kötött egyezmények célja a hatékony határvédelem mellett az EU stratégiai szerepének növelése a régióban, viszont az emberi jogi aggályok komoly vitákat gerjesztenek.

Az Európai Parlament több bizottsága is kulcsfontosságú biztosjelöltek meghallgatását megtartotta, amelyek során a jelöltek bemutatták prioritásaikat az Európai Unió jelenlegi kihívásaival szembenézve. A jelöltek konkrét terveket ismertettek a biztonság, az energiafüggetlenség, a migrációs politika, valamint a mediterrán térség és a környezetvédelem terén.

Az osztrák szövetségi és cseh szenátusi választások eredményei jelentős politikai átrendeződést jeleznek a közép-európai régióban, amely az EU döntéshozatali folyamataira is hatással lehet. Ausztriában a Szabadságpárt (FPÖ) 28,9%-kal megszerezte az első helyet, míg a korábbi kormánypárt, az ÖVP történelmi méretű veszteséget könyvelt el. Csehországban Andrej Babiš ANO pártja nyolc új mandátumot szerzett a szenátusban, megerősítve pozícióját a következő parlamenti választások előtt. Ha a két párt kormányra kerül, Orbán Viktor magyar miniszterelnök két új szövetségesre találhat az Európai Tanácsban.

Megjelent meg az utóbbi évek legvártabb jelentése – habár az izgalom egyre inkább fokozódott a több hónapos csúszás végett, a Draghi-jelentés fogadása korán sem volt egyöntetűen pozitív. A közel 400 oldalas dokumentum egyfajta tervrajz az EU versenyképesebbé tételére a világ többi régiójával szemben, kiemelve a legkritikusabb területeket és azoknak a helyzetét globális szinten.

Az Európai Parlamentben megkezdődött a bizottsági vezetői pozíciók elosztása, és a politikai frakciók között máris intenzív tárgyalások folynak. Az Európai Néppárt (EPP) és szocialisták (S&D) dominanciájáért folytatott verseny mellett figyelemre méltó a frissen megalakult Patriots for Europe (PfE) frakció felemelkedése, amely a harmadik legnagyobb csoporttá vált és máris két bizottság vezetésére pályázhat. Az azonban még előfordulhat, hogy a két nagyobb pártcsalád a „cordon sanitaire” mögé szorítja az újonnan alakult frakciót, elzárva őket a bizottságok vezetésétől.

Az összes európai politikai párt aláírta az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejövő magatartási kódexet, ami a júniusi európai parlamenti választások kampányára vonatkozik. A pártok közös célja megelőzni a külföldi beavatkozási kísérleteket és kiszűrni a dezinformációs műveleteket a választási kampány során. A megegyezés “szépséghibája”, hogy a nemzeti pártokra egyáltalán nem vonatkozik, ráadásul az európai pártcsaládok a kódex alapján önmagukat ellenőrzik majd.

A Tanács is rábólintott, így 2026-ig bevezetik az európai digitális személyazonosság (eID) új keretrendszerét. Az új rendszer célja annak biztosítása, hogy az emberek és a vállalkozások Európa-szerte biztonságosan, elektronikus úton azonosíthassák és hitelesíthessék magukat. Az elektronikus azonosítás nem lesz kötelező az állampolgároknak, önkéntes alapon opcionális lesz a használata.

Az uniós tagállamok állandó képviselői (Coreper II) jóváhagyták a Tanács elnöksége és az Európai Parlament között tavaly év végén létrejött ideiglenes megállapodást, amely az EU menekültügyi és migrációs rendszerének reformját célzó, öt kulcsfontosságú jogszabályból álló paktumot alkot. A reformok véglegesítése még ebben a ciklusban nagy valószínűséggel megtörténik, mert az EP áprilisban szavaz róla, sőt az uniós miniszterek akár már március elején elfogadhatják.