Bel- és igazságügy

Az Európai Parlament több bizottsága is kulcsfontosságú biztosjelöltek meghallgatását megtartotta, amelyek során a jelöltek bemutatták prioritásaikat az Európai Unió jelenlegi kihívásaival szembenézve. A jelöltek konkrét terveket ismertettek a biztonság, az energiafüggetlenség, a migrációs politika, valamint a mediterrán térség és a környezetvédelem terén.

Az osztrák szövetségi és cseh szenátusi választások eredményei jelentős politikai átrendeződést jeleznek a közép-európai régióban, amely az EU döntéshozatali folyamataira is hatással lehet. Ausztriában a Szabadságpárt (FPÖ) 28,9%-kal megszerezte az első helyet, míg a korábbi kormánypárt, az ÖVP történelmi méretű veszteséget könyvelt el. Csehországban Andrej Babiš ANO pártja nyolc új mandátumot szerzett a szenátusban, megerősítve pozícióját a következő parlamenti választások előtt. Ha a két párt kormányra kerül, Orbán Viktor magyar miniszterelnök két új szövetségesre találhat az Európai Tanácsban.

Megjelent meg az utóbbi évek legvártabb jelentése – habár az izgalom egyre inkább fokozódott a több hónapos csúszás végett, a Draghi-jelentés fogadása korán sem volt egyöntetűen pozitív. A közel 400 oldalas dokumentum egyfajta tervrajz az EU versenyképesebbé tételére a világ többi régiójával szemben, kiemelve a legkritikusabb területeket és azoknak a helyzetét globális szinten.

Az Európai Parlamentben megkezdődött a bizottsági vezetői pozíciók elosztása, és a politikai frakciók között máris intenzív tárgyalások folynak. Az Európai Néppárt (EPP) és szocialisták (S&D) dominanciájáért folytatott verseny mellett figyelemre méltó a frissen megalakult Patriots for Europe (PfE) frakció felemelkedése, amely a harmadik legnagyobb csoporttá vált és máris két bizottság vezetésére pályázhat. Az azonban még előfordulhat, hogy a két nagyobb pártcsalád a „cordon sanitaire” mögé szorítja az újonnan alakult frakciót, elzárva őket a bizottságok vezetésétől.

Az összes európai politikai párt aláírta az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejövő magatartási kódexet, ami a júniusi európai parlamenti választások kampányára vonatkozik. A pártok közös célja megelőzni a külföldi beavatkozási kísérleteket és kiszűrni a dezinformációs műveleteket a választási kampány során. A megegyezés “szépséghibája”, hogy a nemzeti pártokra egyáltalán nem vonatkozik, ráadásul az európai pártcsaládok a kódex alapján önmagukat ellenőrzik majd.

A Tanács is rábólintott, így 2026-ig bevezetik az európai digitális személyazonosság (eID) új keretrendszerét. Az új rendszer célja annak biztosítása, hogy az emberek és a vállalkozások Európa-szerte biztonságosan, elektronikus úton azonosíthassák és hitelesíthessék magukat. Az elektronikus azonosítás nem lesz kötelező az állampolgároknak, önkéntes alapon opcionális lesz a használata.

Az uniós tagállamok állandó képviselői (Coreper II) jóváhagyták a Tanács elnöksége és az Európai Parlament között tavaly év végén létrejött ideiglenes megállapodást, amely az EU menekültügyi és migrációs rendszerének reformját célzó, öt kulcsfontosságú jogszabályból álló paktumot alkot. A reformok véglegesítése még ebben a ciklusban nagy valószínűséggel megtörténik, mert az EP áprilisban szavaz róla, sőt az uniós miniszterek akár már március elején elfogadhatják.

Bűncselekménynek minősülhetnek majd azok a Facebook-bejegyzések, amelyek segítik vagy felszólítják a migránsokat, hogy illegális úton jöjjenek az Európai Unióba, miután az Európai Bizottság új jogszabálytervezetet javasolt a migránscsempészet elleni küzdelemre. A javaslat egy 20 éves jogszabályt korszerűsítene.

A napokban valós esély nyílt arra, hogy az Európai Unió tagállamai dűlőre jussanak az új menekültügyi paktummal kapcsolatban. A megállapodás egyik jelentős ellenzője Németország volt, azonban a német fél beadta a derekát, majd ezután Olaszország húzta be a féket. Jelenleg is aktívan folynak a tárgyalások, a magyar álláspont világos és változatlan, Magyarország nem támogatja az illegális migránsok semmiféle szétosztását. Ha létrejön a konszenzus, utána a tagállamoknak közös álláspontra kell jutniuk az Európai Parlamenttel is. A teljes csomag végleges elfogadására várhatóan 2024 áprilisára kerül majd sor.

Ursula von der Leyen megtartotta évértékelő beszédét az európai parlamenti képviselők előtt Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte a testület teljesítette a 2019-ben tett vállalásainak többségét. A legfőbb célok változatlanok lesznek a ciklus utolsó évében: az európai ipar megerősítése, a bővítésére való felkészülés és Ukrajna támogatása. Érdekesség, de nem meglepetés a Kínával szemben történő gazdasági fellépés bejelentése, ahogy az is, hogy az USA lényegében szóba sem került a beszédben. Az értékelőből kitűnik a Bizottság elképzelése, miszerint egy minden eddiginél egységesebb és föderálisabb Európai Unió sokkal inkább képes érdekeinek képviseletére, versenyképességének kivívására, így az európai integráció mélyítésének útján haladnának tovább.