Változhat az EU politikai egyensúlya?

Brüsszel, 2024. október 1.

Az osztrák szövetségi és cseh szenátusi választások eredményei jelentős politikai átrendeződést jeleznek a közép-európai régióban, amely az EU döntéshozatali folyamataira is hatással lehet. Ausztriában a Szabadságpárt (FPÖ) 28,9%-kal megszerezte az első helyet, míg a korábbi kormánypárt, az ÖVP történelmi méretű veszteséget könyvelt el. Csehországban Andrej Babiš ANO pártja nyolc új mandátumot szerzett a szenátusban, megerősítve pozícióját a következő parlamenti választások előtt. Ha a két párt kormányra kerül, Orbán Viktor magyar miniszterelnök két új szövetségesre találhat az Európai Tanácsban.

Ki lesz az osztrák kancellár?

Az osztrák választásokon a jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) 28,9%-os eredménnyel első helyet szerzett, míg az eddigi legnagyobb kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) jelentős veszteségeket szenvedett, és 26,3%-kal a második helyre szorult. A Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 21,1%-os eredménye a harmadik helyre volt elég, ami tovább mélyíti a párt belső válságát.

Az FPÖ az öt évvel ezelőtti teljesítményéhez képest majdnem megduplázta a szavazóbázisát, aminek következtében nemcsak megnyerte a választást, hanem országos szinte megkerülhetetlen szereplővé vált a két nagy politikai tömörülés mellett.

Ahogy egy osztrák lap, a Kurier elemzésében rámutatott az FPÖ győzelme részben annak köszönhető, hogy mintegy 443 ezer volt ÖVP-szavazót sikerült elhódítania, miközben az SPÖ mindössze 148 ezer szavazatot tudott megszerezni a Zöldektől. A korrupciós botrányok sorozata az ÖVP-t komoly mértékben meggyengítette, és Karl Nehammer kancellár jövőbeli pozícióját is bizonytalanná tette.

A választás kimenetele összeségében bizonytalanságot eredményezett, hiszen egyelőre nem világos, hogy Herbert Kickl vagy valaki más lehet a következő kancellár.

Lehetséges koalíciós forgatókönyvek:

FPÖ-ÖVP koalíció: Ez a forgatókönyv bár logikus választásnak tűnhet, az FPÖ vezetője, Herbert Kickl megosztó személyisége és az ÖVP vezetése között fennálló feszültségek miatt nehézségekbe ütközhet. A két párt korábban már kétszer, 2000-ben és 2017-ben is koalícióra lépett, de mindkét esetben idő előtt szakadt meg az együttműködés.

SPÖ–ÖVP nagykoalíció: Az Osztrák Szociáldemokrata Párt és a Néppárt közös kormányzásának több évtizedes hagyománya van, de az ilyen együttműködés mostani feltételei mindkét párt identitását komolyan megkérdőjeleznék. Ráadásul nagyon szűk többsségük lenne, hiszen összeségében éppen 50%+1 képviselőjük van (92).

Hárompárti koalíció (ÖVP-SPÖ-NEOS vagy ÖVP-Zöldek-NEOS): Egy hárompárti koalíció bár stabilitást hozhatna, a pártok közötti ideológiai különbségek miatt ez rendkívül instabil lehetne.

Új választások kiírása: Ha egyik lehetőség sem bizonyulna működőképesnek, Alexander Van der Bellen államelnök akár új választások kiírása mellett is dönthet.

Csehország: Az ANO sikere és a jövő évi parlamenti választások előkészítése

Csehországban Andrej Babiš volt miniszterelnök pártja, az ANO nyolc mandátumot szerzett a részleges szenátusi választásokon, ami a párt eddigi legjobb eredménye. A kormánypártok koalíciója (Polgári Demokratikus Párt – ODS, Polgármesterek és Függetlenek – STAN, TOP 09, KDU-ČSL) összesen 15 mandátumot nyert, így továbbra is biztosítva van többségük a 81 fős szenátusban.

Politikai hatások:

Kormánykoalíció stabilizálása: A Petr Fiala miniszterelnök vezette kormánykoalíció (ODS, STAN, TOP 09, KDU-ČSL) továbbra is irányítja a szenátust, ami kulcsfontosságú a kormányzati stabilitás megőrzéséhez. Az egységet többen megkérdőjelezték, ám valószínűleg nem fog összeomlani a koalíció.

ANO szövetségeskeresése: Babiš számára a szenátusi előretörés jó alapot biztosít a jövő évi parlamenti választásokra való felkészüléshez. Az ANO lehetséges koalíciós partnereket kereshet a szociáldemokraták vagy regionális pártok körében annak érdekében, ha a politikai dinamikák nem borulnak fel és megnyerik a jövő őszi választást, akkor stabil kormánykoalíciót alakíthassanak.

Új politikai erővonalak kialakulása: A választások során több kisebb regionális párt is sikereket ért el, ami a szenátusban várható politikai dinamika átrendeződéséhez vezethet.

Uniós szempontok: Erősödhet a Patrióták Európáért pártcsalád

Az osztrák és cseh választások eredményei előrevetítik a jobboldali Patrióták Európáért pártcsalád pozíciójának további erősödését az EU-ban. Amennyiben az FPÖ kormányra kerül Ausztriában, és az ANO is sikeresen szerepel a jövő évi cseh parlamenti választásokon, akkor Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek két új szövetségese is csatlakozhat az Európai Tanácsban.

Ez növelné a pártcsalád politikai súlyát, ami után új konszenzusokat lehet felépíteni. Egyelőre a minősített többségi döntések folyamatába még nem tudnának érdemben beleszólni, legalábbis a 2027-es francia elnökválasztásokig.