A nyári szünetig nyélbe kellene ütni az alkut a magyar helyreállítási tervről

Az EU-Monitor értesülései szerint a hosszúra nyúlt patthelyzet után az elmúlt hetekben közeledtek egymáshoz az álláspontok az Európai Bizottság és a magyar kormány között az egy évvel ezelőtt benyújtott nemzeti helyreállítási tervről folyó tárgyalásokon. A kedvező elmozdulás ellenére forrásaink nem számítanak arra, hogy a felek már a közeljövőben áttörést érnek el a dossziéról.

Megfigyelők szerint ahogy telik, múlik az idő, egyre sürgetőbb lesz a magyar kormánynak a megállapodás, ha el akarja kerülni az év végi forrásvesztést. Az RRF-ről szóló rendelet értelmében ugyanis a vissza nem térítendő támogatási keret (ennek eredeti összege 7,1 milliárd euró volt) első 70%-os részlete elvész, ha 2022 végéig nem születik meg a jóváhagyott helyreállítási terv alapján a pénzügyi megállapodás, amely előfeltétele a kifizetésnek. 

A Bizottságnak a szabályok értelmében a terv tanácsi elfogadását követően két hónapja van a pénzügyi megállapodás kidolgozására, és bár ezt a határidőt akár jelentősen le lehet rövidíteni, alaphelyzetben szeptemberre-októberre meg kellene lennie a tanácsi döntésnek, amelynek előfeltétele a bizottsági jóváhagyás. Bár az utóbbihoz még a szeptember is beleférhet, az augusztusi intézményi leállás miatt úgy tűnik, hogy a kormánynak a nyári szünetig, azaz július végéig be kellene biztosítania a Bizottság zöld jelzését ahhoz, hogy kényelmesen beleférjen az időbe. 

Orbán Viktor néhány hete az Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levelében jelezte, hogy Budapest az előzetesen 9 milliárd euró körül megállapított RRF-kölcsönkeretre is igényt tartana, ám értesülésünk szerint hivatalosan ezt mindmáig nem kezdeményezte Brüsszelnél. Igaz, erre a szabályok értelmében még van ideje 2023 augusztusáig, addig kell jelezni a hitel lehívására vonatkozó igényt. A kölcsönkeret megigényléséhez egy átdolgozott helyreállítási tervet is be kell nyújtani, amire egyes információk szerint már készülnek a magyar hatóságok. 

Néhány napja az Európai Bizottság egy harmadik pénzügyi ösztönző eszközt is hozzácsapott az RRF-hez, amikor azt javasolta, hogy az orosz fosszilis energiaimporttól való gyors függetlenedéshez szükséges beruházásokat a REPowerEU-terv részeként egy, az RRF-et kiegészítő, 20 milliárd eurónyi új pénzt tartalmazó fejezetből finanszírozzák. Bár a terv egyes részei még homályosak, bizottsági források szerint csak a Tanács által is jóváhagyott nemzeti helyreállítási tervvel lehet megigényelni az újabb támogatási keretet, amelynek elosztási kulcsai a javaslat értelmében megegyeznének majd az RRF-fel. 

Márpedig Magyarországnak és Lengyelországnak még nincs jóváhagyott terve. Az RRF-rendelet módosítása (aminek az új alap is a része) ugyanakkor eltarthat egy-két hónapig, így a Bizottságnál úgy tekintenek az új pénzügyi forrásra, mind ami még inkább arra ösztönözheti a magyar kormányt, hogy mielőbb megállapodjon a nemzeti helyreállítási tervről. 

Mindezek alapján felállítható bizonyos sorrendiség a tervről folyó egyeztetéseken. Nyilvánvaló, hogy a vissza nem térítendő támogatási keretről a megegyezés most elsőbbséget élvez, és ezzel párhuzamosan, vagy egy második ütemben be kell nyújtani egy módosított tervet a kölcsönkeret lehívására. Az „RRF-puzzle” harmadik, legkisebb eleméről (RePowerEU) a Tanács és az Európai Parlament a következő hónapokban fog dönteni, és az előjelek alapján heves viták várhatók többek között az alap Bizottság által érintetlenül hagyott elosztási kulcsairól.

Ennek oka, hogy miközben a gáz- és olajellátás diverzifikációjával összefüggésben főleg a közösség keleti, dél-keleti tagjainál nagyobbak a beruházási igények, addig az eredeti, koronaválságra létrehozott RRF-ből a legtöbb támogatásban részesülő déli tagállamoknak jutna ezúttal is a torta nagyobb szelete. Feltéve, hogy a Tanács ezt hagyni fogja. „A Bizottság lényegében kiszervezte ennek az eldöntését a Tanácsnak” – vélekedett lapunknak egy EU-diplomata.   

Ha minden az Európai Bizottság javaslata szerint alakulna, akkor a 20 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatási keretből Magyarország becslésünk szerint a teljes összeg 1,5-2%-ra, körülbelül 350 millióra tarthatna igényt. Az RRF első 70%-os keretéből hazánkra 1,98%, míg a másodikból 1,17% jutott. A kettő átlagolása alapján az első becslések szerint, tehát nagyjából 1,5% lehet az új alapból ránk jutó rész. Ursula von der Leyen néhány napja azt mondta, hogy ebből fogják a magyar beruházási igényeket is biztosítani, ám egyelőre még azt sem lehet tudni, hogy konkrétan honnan is lesz pénz a Brüsszel által 1,5-2 milliárd euróra becsült európai olajinfrastrukturális beruházási szükségletekre. 

Ami a vissza nem térítendő támogatás összegét illeti, itt a június végi kiigazítás során a vártnál kisebb gazdasági visszaesés és robusztus növekedés miatt 1,3 milliárd euróval csökkenhet a magyar keret 7,1 milliárd euróról 5,8 milliárdra. A kölcsönkeret nagyjából 9 milliárd eurójával és az új forrással együtt valamivel 15 milliárd euró fölött lehet a végösszeg.