Search
Close

Mezőgazdaság

2024. május 30.
Új irányelv a mezőgazdaság védelmében
Az Európai Bizottság új irányelvet fogadott el, amely világosan meghatározza a vis maior és a rendkívüli körülmények alkalmazását az EU mezőgazdasági szektorában előre nem látható és szélsőséges időjárási események esetén. Az intézkedés célja, hogy biztosítsa a gazdák számára a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásainak folytonosságát, és egységes alkalmazást teremtsen a nemzeti hatóságok számára.
2024. március 7.
EP-szakbizottság: egy évvel meghosszabbítanák az ukrán vámmentességet
Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága támogatta az érvényben lévő kereskedelmi liberalizációs intézkedések meghosszabbítását Ukrajna és Moldova esetében. Amennyiben az EP plenáris ülésén és a Tanácsban is megszavazzák a javaslatot, még 2025 nyaráig vám nélkül hozhatják be az ukrán és moldáv árukat az uniós piacra. Azonban az Európai Bizottság felléphet majd az importtal szemben, ha az piaci zavarokat okoz.
2024. február 6.
Meghátrált az Európai Bizottság, gesztust gyakorolt a gazdák felé
Ursula von der Leyen kénytelen volt lépni a fokozódó politikai feszültség közepette, amivel elszenvedte az első vereségét a Bizottság nagyszabású zöld terve, a European Green Deal. A növényvédőszerek csökkentéséről szóló javaslat visszavonásának bejelentése szimbolikus meghátrálásnak értelmezhető, hiszen eddig sem volt nyitottság az elfogadására. Az igazán nagy kérdés, hogy az Európai Bizottság visszavonulóját hogyan értékelik majd a gazdák.
2024. február 1.
Brüsszeli helyzet: égő szalmabálák között kötött megállapodás
Rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartottak csütörtökön Brüsszelben, ahol megállapodás született Ukrajna négyéves finanszírozásáról. Mire megy pontosan majd a pénz, ki fogja a folyósítást felülvizsgálni, milyen feltételekkel kapja Ukrajna? Mindeközben lángokban állt a Luxemburg tér, nem egy átlagos napon vagyunk túl! Mutatjuk, mi történt!
2024. január 25.
Elégedetlen európai gazdák: új számottevő tényező az EP-választásokra
A németországi sorozatos, több tízezres gazdatüntetések után a napokban a francia mezőgazdászok is aktív tiltakozásokba kezdtek. Az ellenérzéseiket a zöld átállás nyomán meghozott megszorító intézkedések, bürokratikus előírások, a tagállami forrásmegvonások váltották ki és az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányok váltották ki. A probléma nyilván sokrétű és összetett, ám az események nagy befolyással lehetnek az EP-választásokra. Ennek okán, az Európai Bizottság elnökének szeptemberi kezdeményezése alapján az uniós testület elindította az európai mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszédet.
2023. szeptember 13.
Gyorselemzés: Évértékelő - SOTEU2023
Ursula von der Leyen megtartotta évértékelő beszédét az európai parlamenti képviselők előtt Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte a testület teljesítette a 2019-ben tett vállalásainak többségét. A legfőbb célok változatlanok lesznek a ciklus utolsó évében: az európai ipar megerősítése, a bővítésére való felkészülés és Ukrajna támogatása. Érdekesség, de nem meglepetés a Kínával szemben történő gazdasági fellépés bejelentése, ahogy az is, hogy az USA lényegében szóba sem került a beszédben. Az értékelőből kitűnik a Bizottság elképzelése, miszerint egy minden eddiginél egységesebb és föderálisabb Európai Unió sokkal inkább képes érdekeinek képviseletére, versenyképességének kivívására, így az európai integráció mélyítésének útján haladnának tovább.
2021. november 24.
Az új német kormány nem akar Európa döntőbírója lenni
Az új német kormány nem kívánja a döntőbíró szerepét alakítani az EU-ban, és egyetlen tagállamot sem akar kipécézni, de „hangosan és egyértelműen” ki fog állni a jogállami elvek mellett – közölte az EU-Monitor kérdésére a koalíciós megállapodás bejelentése után Sven Giegold, a Zöld párt tárgyalóküldöttségének tagja.
2021. július 14.
Brüsszel terve lerakja a szén utáni korszak alapjait
Az Európai Bizottság által szerdán bemutatott, több mint egy tucat jogszabályi javaslatot tartalmazó átfogó csomag az ETS-reformjával, a szabályozói keret módosításával és az energiaadózás felülvizsgálatával kijelöli azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével az EU az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os CO2-kibocsátáscsökkentést érhet el 2030-ig és egyengetheti az utat a 2050-as klímasemlegességi cél felé.