Mezőgazdaság

Az Európai Parlamentben megkezdődött a bizottsági vezetői pozíciók elosztása, és a politikai frakciók között máris intenzív tárgyalások folynak. Az Európai Néppárt (EPP) és szocialisták (S&D) dominanciájáért folytatott verseny mellett figyelemre méltó a frissen megalakult Patriots for Europe (PfE) frakció felemelkedése, amely a harmadik legnagyobb csoporttá vált és máris két bizottság vezetésére pályázhat. Az azonban még előfordulhat, hogy a két nagyobb pártcsalád a „cordon sanitaire” mögé szorítja az újonnan alakult frakciót, elzárva őket a bizottságok vezetésétől.

Az Európai Bizottság új irányelvet fogadott el, amely világosan meghatározza a vis maior és a rendkívüli körülmények alkalmazását az EU mezőgazdasági szektorában előre nem látható és szélsőséges időjárási események esetén. Az intézkedés célja, hogy biztosítsa a gazdák számára a Közös Agrárpolitika (KAP) támogatásainak folytonosságát, és egységes alkalmazást teremtsen a nemzeti hatóságok számára.

Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága támogatta az érvényben lévő kereskedelmi liberalizációs intézkedések meghosszabbítását Ukrajna és Moldova esetében. Amennyiben az EP plenáris ülésén és a Tanácsban is megszavazzák a javaslatot, még 2025 nyaráig vám nélkül hozhatják be az ukrán és moldáv árukat az uniós piacra. Azonban az Európai Bizottság felléphet majd az importtal szemben, ha az piaci zavarokat okoz.

Ursula von der Leyen kénytelen volt lépni a fokozódó politikai feszültség közepette, amivel elszenvedte az első vereségét a Bizottság nagyszabású zöld terve, a European Green Deal. A növényvédőszerek csökkentéséről szóló javaslat visszavonásának bejelentése szimbolikus meghátrálásnak értelmezhető, hiszen eddig sem volt nyitottság az elfogadására. Az igazán nagy kérdés, hogy az Európai Bizottság visszavonulóját hogyan értékelik majd a gazdák.

Rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartottak csütörtökön Brüsszelben, ahol megállapodás született Ukrajna négyéves finanszírozásáról. Mire megy pontosan majd a pénz, ki fogja a folyósítást felülvizsgálni, milyen feltételekkel kapja Ukrajna? Mindeközben lángokban állt a Luxemburg tér, nem egy átlagos napon vagyunk túl! Mutatjuk, mi történt!

A németországi sorozatos, több tízezres gazdatüntetések után a napokban a francia mezőgazdászok is aktív tiltakozásokba kezdtek. Az ellenérzéseiket a zöld átállás nyomán meghozott megszorító intézkedések, bürokratikus előírások, a tagállami forrásmegvonások váltották ki és az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányok váltották ki. A probléma nyilván sokrétű és összetett, ám az események nagy befolyással lehetnek az EP-választásokra. Ennek okán, az Európai Bizottság elnökének szeptemberi kezdeményezése alapján az uniós testület elindította az európai mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszédet.

Ursula von der Leyen megtartotta évértékelő beszédét az európai parlamenti képviselők előtt Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte a testület teljesítette a 2019-ben tett vállalásainak többségét. A legfőbb célok változatlanok lesznek a ciklus utolsó évében: az európai ipar megerősítése, a bővítésére való felkészülés és Ukrajna támogatása. Érdekesség, de nem meglepetés a Kínával szemben történő gazdasági fellépés bejelentése, ahogy az is, hogy az USA lényegében szóba sem került a beszédben. Az értékelőből kitűnik a Bizottság elképzelése, miszerint egy minden eddiginél egységesebb és föderálisabb Európai Unió sokkal inkább képes érdekeinek képviseletére, versenyképességének kivívására, így az európai integráció mélyítésének útján haladnának tovább.

Az új német kormány nem kívánja a döntőbíró szerepét alakítani az EU-ban, és egyetlen tagállamot sem akar kipécézni, de „hangosan és egyértelműen” ki fog állni a jogállami elvek mellett – közölte az EU-Monitor kérdésére a koalíciós megállapodás bejelentése után Sven Giegold, a Zöld párt tárgyalóküldöttségének tagja.

Az Európai Bizottság által szerdán bemutatott, több mint egy tucat jogszabályi javaslatot tartalmazó átfogó csomag az ETS-reformjával, a szabályozói keret módosításával és az energiaadózás felülvizsgálatával kijelöli azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével az EU az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os CO2-kibocsátáscsökkentést érhet el 2030-ig és egyengetheti az utat a 2050-as klímasemlegességi cél felé.