Reynders: meg lehet indítani a jogállami eljárást a magyar választások előtt
Az EU igazságügyi biztosa egyáltalán nem zárja ki az úgynevezett jogállami fékkel kapcsolatos eljárás megindítását Magyarországgal szemben még az április 3-i parlamenti választás előtt, de az eljárás időigényessége miatt bármiféle eredményt csak a választások után tart lehetségesnek.
Didier Reynders, aki az European Movement International (EMI) jogállamiságnak szentelt videobeszélgetésén vett részt meghívottként, elméletileg elképzelhetőnek tartja azt, hogy az Európai Bíróságnak a jogállami feltételrendszer jogszerűségéről szóló február 16-i döntésétől függően, a Bizottság akár már február végén megnyomja a startgombot és az eljárás nyitányaként hivatalos értesítő levelet küld Magyarországra. „Számomra nem jelentene problémát az eljárás megindítása a választások előtt” – hangsúlyozta, egyúttal világossá téve azt is, hogy még hónapok telhetnek el addig, amíg a dosszié a Tanács elé kerülhet, amely minősített többséggel dönthet esetleges pénzügyi szankciókról, alapvetően a költségvetési kifizetések felfüggesztéséről.
A költségvetés általános feltételrendszeréről szóló rendelet eljárása egy hivatalos levél kiküldésével veszi kezdetét, amelyben a Bizottság felsorolja kifogásait, amelyekre válaszokat vár a szóban forgó tagállamtól, mielőtt tovább lépne a procedúrában. Az eljárás alapesetben 7-9 hónapot vehet igénybe, tehát ebbe az április 3-i magyarországi választások előtt maximum az eljárás hivatalos elindítása férne bele, a procedúra azonban vélelmezhetően 2022 második félévéig is eltarthat, amikor Csehország váltja Franciaországot a Tanács élén.
Reynders hangsúlyozta, hogy akármi is lesz, a Bizottságnak nagyon szilárd dossziét kell a Tanács elé terjesztenie, amely megáll a lábán és megszerzi a tagállamok minősített többségi támogatását (ehhez a tagállami szavazatok 55%-a és vele együtt az uniós népesség legalább 65%-a szükséges).
A magyar kormány éppen múlt héten válaszolt a Bizottság novemberben kelt adminisztratív levelére, amelyet sokan már a leendő eljárás előfutásának tekintenek. Brüsszel ebben 20 kérdést intézett a kormányhoz, egyelőre a hivatalos eljárás keretein kívül. Bár a levélváltásnak nincs jogi státusza, amire az 54 oldalas magyar válaszlevél is rámutat, az hasznos információkhoz juttathatja a Bizottságot és lerövidítheti a magyar dosszié összeállításához szükséges időt. Reynders elmondta, hogy a Bizottság jelenleg is tanulmányozza a magyar (és a lengyel) választ.
Az igazságügyi biztos kérdésre válaszolva támogatásáról biztosította azt, hogy az EBESZ vagy más szervezet választási megfigyelőket küldjön az április 3-i magyarországi parlamenti választásra. Erre szerinte az EU hitelessége miatt van főleg szükség, mert ha am közösségnek igénye van arra, hogy harmadik országokban ilyen módon kövesse figyelemmel a demokratikus folyamatokat, akkor hasonlótól az EU-n belül sem szabad elzárkóznia.