Környezet, energia

Az Európai Parlament új, a Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehéz tehergépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértéket szigorítása érdekében. A megszavazott jogszabálytervezet 2030-tól 45%-kal, 2035-től 65%-kal, 2040-től pedig 90%-kal csökkenti az új nehéz tehergépjárművek átlagos szén-dioxid-kibocsátását. A városi buszok esetében a szabályok még szigorúbbak, és az új dízelüzemű járművek 2035-ig történő teljes kivonását írják elő. Az uniós döntés hamar felfordulást okozhat a személy- és teherszállítás területén is.

Az Európai Bizottság rekordként értékelte az eredményt. Az ETS 2005-ös bevezetése óta nem tapasztaltak ilyen jelentőségű éves kibocsátáscsökkentést, amely kifejezetten a villamosenergia-ágazat áttérésének köszönhető a szén-dioxid-mentesítés terén.

Franciaország vezeti az informális Európai Atomenergia Szövetséget, aminek fő célja azt elérni, hogy az Európai Unióban az atomenergia teljes mértékben megújuló energiaként legyen számontartva. Ezentúl a francia kormány az összes európai atomenergetikai beruházásból is igyekszik kivenni a részét. Ennek a folyamatnak a legújabb fejezete a Bulgáriával kötött együttműködési megállapodás.

Az 1980-as évek óta az EU szigorú intézkedéseket fogadott el a levegőminőséggel kapcsolatban. Az EU levegőminőségi irányelvei 12 légszennyező anyagra vonatkozóan állapítanak meg levegőminőségi előírásokat. Ezek az irányelvek közös módszereket is meghatároznak az EU-ban a környezeti levegő minőségének nyomon követésére, értékelésére és a nyilvánosság tájékoztatására. Egy új lépéssel viszont az EU szigorítja a jelenleg hatályos szabályokat.

Rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartottak csütörtökön Brüsszelben, ahol megállapodás született Ukrajna négyéves finanszírozásáról. Mire megy pontosan majd a pénz, ki fogja a folyósítást felülvizsgálni, milyen feltételekkel kapja Ukrajna? Mindeközben lángokban állt a Luxemburg tér, nem egy átlagos napon vagyunk túl! Mutatjuk, mi történt!

A Tanács és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes politikai megállapodásra jutottak a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normákról. A cél a közúti közlekedési ágazat károsanyag-kibocsátásának további csökkentése és új célok bevezetése 2030-ra, 2035-re és 2040-re. A döntéshozók szerint az új szabályok hozzájárulnak majd az EU 2030-ra kitűzött éghajlati céljainak eléréséhez és a klímasemlegesség 2050-re történő megvalósításához.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok is többszáz milliárd euró értékű zöldberuházásokat támogató programokat indított annak érdekében, hogy az innovatív, zöld ágazatokban tervezett beruházások saját gazdasági érdekszférájukban valósuljanak meg. A gazdaságélénkítő verseny egyik meccsét most az EU nyerte, mivel a svéd akkumulátorgyártó, a Northvolt, az USA helyett Németországban létesít új gyárat.

Az EU megállapodott a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztéséről. Az uniós döntéshozók a fejlesztési tervekben a repülésről és az autózásról a vasútra helyezték a hangsúlyt a környezetvédelmi célkitűzések figyelembevételével. Az uniós tervekben szintén kiemelt figyelmet kap Európa észak-déli összeköttetése mellett, Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán bekapcsolása a közlekedésbe.

Az Európai Zöld Megállapodás keretében az energiaágazatra vonatkozó metánkibocsátási rendeletről állapodott meg az Európai Unió Tanácsa, valamint az Európai Parlament. A rendelet lényege, hogy metánkibocsátási határértékeket ír elő az európai olaj- és gázimportra, ezzel nyomást gyakorolva a nemzetközi beszállítókra azzal céllal, hogy szorítsák vissza az üvegházhatást okozó gáz szivárgását. Az Unió részéről ez a döntés abban az esetben bizonyulhat jelentőségteljesnek, ha a számottevő kibocsátással rendelkező nemzetközi szereplők úgy, mint Oroszország, Kína és az USA is hasonló szabályozással állának elő. Ám erre jelenleg csekély esély mutatkozik.

A belső égésű motoros személygépkocsikra és tehergépkocsikra vonatkozó új európai uniós szennyezési szabályok az eredetileg tervezettnél kevésbé lesznek ambiciózusak.