Környezet, energia

A globális verseny, a magas energiaköltségek és a kritikus nyersanyagok ellátási kockázatai közepette az Európai Bizottság új, átfogó iparpolitikai cselekvési tervet mutatott be az autóipar megmentésére. A terv célja, hogy megerősítse az európai autógyártók pozícióját az elektromos járművek, akkumulátorok, szoftverfejlesztés és önvezető technológiák terén, miközben enyhíti a CO₂-kibocsátási célok teljesítésének terheit és támogatja a hazai gyártókapacitások kiépítését.

A hivatalos megjelenés előtti tervezetből már most világosan kirajzolódnak azok a prioritások, amelyek meghatározzák majd az elkövetkező év uniós politikáját. Az ipari versenyképesség erősítése, a digitalizáció előmozdítása, a klímapolitikai célok szigorítása, valamint Európa védelmi és biztonsági stratégiájának fejlesztése mind kiemelt szerepet kapnak. A hivatalos bejelentésre február 11-én, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kerül sor, ahol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismerteti majd a részleteket.

2025. január 29-én az Európai Bizottság bemutatta a Versenyképességi Iránytűt (Competitiveness Compass), egy stratégiai kezdeményezést, amelynek célja az EU globális versenyképességének növelése és a fenntartható jólét biztosítása. Ez a kezdeményezés a Draghi-jelentés megállapításain alapul, amely hangsúlyozta az innovációs deficit, az energiapolitikai kihívások és a geopolitikai függőségek kezelésének szükségességét. A Versenyképességi Iránytű célja, hogy Európát a jövő technológiáinak vezetőjévé tegye, miközben eléri a klímasemlegességet.

A Közel-Keletről Európába vezető energiaszállítás jövője ismét a figyelem középpontjába kerülhet. Egy több mint egy évtizede elvetett terv, a Katar–Törökország gázvezeték, új reményeket ébreszt az európai energiabiztonság megerősítésére. Az eredetileg 2009-ben megálmodott, 1500 kilométeres infrastruktúra projekt egykor az európai energiabiztonság új alapjának ígérkezett, mielőtt a geopolitikai érdekek és a konfliktusok maguk alá temették volna az ötletet. A terv megvalósítása azonban nemcsak technológiai és gazdasági kérdés, hanem a geopolitika és a regionális stabilitás bonyolult hálójába is beágyazódik. Ez a projekt nemcsak Európa energiafüggőségét enyhítheti, hanem a közel-keleti országok, Törökország és az Egyesült Államok politikai érdekeit is új megvilágításba helyezheti.

Az Európai Unió energiapolitikai jövője körüli viták egyre élesebbé válnak, különösen az atomenergia szerepéről. Míg Franciaország és számos kelet-európai ország az atomenergia fenntarthatóságát hangsúlyozza, Németország és több más tagállam a megújuló energiaforrásokra helyezné a hangsúlyt. Ahogy közeledik a COP29 klímacsúcs, az EU tagállamainak egyezségre kell jutniuk egy közös álláspont kialakításában, hogy hatékonyan képviselhessék érdekeiket a nemzetközi színtéren.

Az Egyesült Államok hétfőn bejelentette, hogy szövetségeseivel közösen nyersanyag-biztonsági finanszírozási hálózatot hoz létre, ami a legújabb lépés a Kína globális dominanciájának megállítására a kritikus ásványkincsek terén. A közös pénzügyi hálózat „az együttműködés megerősítésére, az információcsere és a társfinanszírozás előmozdítására” szolgál majd az indo-csendes-óceáni és európai nemzetek intézményei között.

Megjelent meg az utóbbi évek legvártabb jelentése – habár az izgalom egyre inkább fokozódott a több hónapos csúszás végett, a Draghi-jelentés fogadása korán sem volt egyöntetűen pozitív. A közel 400 oldalas dokumentum egyfajta tervrajz az EU versenyképesebbé tételére a világ többi régiójával szemben, kiemelve a legkritikusabb területeket és azoknak a helyzetét globális szinten.

Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában jelentős lítiumkészletekre bukkantak, ami alapvetően alakíthatja át a régió gazdasági és geopolitikai helyzetét. Jelen pillanatban az Európai Unió került versenyelőnybe a készletekért folytatott küzdelemben, ami új lendületet adhat akár a csatlakozási tárgyalásoknak is. Az új projektek beindítása azonban nem mentes a politikai és társadalmi kihívásoktól, amik kockázatokat rejtenek.

Az Európai Parlamentben megkezdődött a bizottsági vezetői pozíciók elosztása, és a politikai frakciók között máris intenzív tárgyalások folynak. Az Európai Néppárt (EPP) és szocialisták (S&D) dominanciájáért folytatott verseny mellett figyelemre méltó a frissen megalakult Patriots for Europe (PfE) frakció felemelkedése, amely a harmadik legnagyobb csoporttá vált és máris két bizottság vezetésére pályázhat. Az azonban még előfordulhat, hogy a két nagyobb pártcsalád a „cordon sanitaire” mögé szorítja az újonnan alakult frakciót, elzárva őket a bizottságok vezetésétől.

Az uniós tagállamok jóváhagyták a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen, amely először tiltja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) továbbértékesítését. Néhány gázpiaci szakértő kétségbe vonja, hogy az intézkedésnek lesz-e érezhető hatása, tekintettel arra, hogy Európa továbbra is importál orosz gázt. Ráadásul az uniós kikötőkből Ázsiába irányuló tranzitszállítmányok csak az összes orosz LNG-export 10%-át teszik ki.