Központban az atomenergia - érdekegyeztetés a COP29 előtt

Franciaország és Németország szembenállása

Franciaország vezeti azt a 12 tagállamot, köztük Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot, amelyek támogatják az atomenergia szerepét az EU fenntartható energiapolitikájában. Ezek az országok azt szorgalmazzák, hogy az atomenergia zöld technológiaként kerüljön elismerésre, és anyagi támogatást kapjon az erőművek fejlesztésére. Emmanuel Macron francia elnök kormánya különösen határozottan áll ki amellett, hogy az atomenergia kulcsszerepet játsszon az EU energiaátállásában és klímacéljainak elérésében.

Ezzel szemben Németország, Ausztria és még tíz másik tagállam az atomenergia támogatása ellen érvel. Németország számára az atomenergia túl drága, időigényes és kockázatos technológia, különösen a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófa óta. Leonore Gewessler, Ausztria klímaügyi minisztere nyíltan bírálta az atomenergia támogatását, mondván, hogy „az atomenergiát csak állami támogatások tartják életben, anélkül, hogy gazdaságilag életképes lenne”.

Kompromisszum a COP29 előtt?

A vita egyik legfontosabb színtere a közelgő COP29 klímacsúcs, ahol az EU közös tárgyalási álláspont kialakítására törekszik. Franciaország és Németország végül kompromisszumra jutott: Franciaország elérte, hogy az atomenergia bekerüljön az alacsony kibocsátású technológiák közé, míg Németország biztosította, hogy a megújuló energiaforrások kiemelt figyelmet kapjanak az EU jövőbeli energiapolitikájában.

A vita folytatódik

Bár megszületett egy átmeneti megállapodás, az atomenergia kérdése továbbra is megosztja az EU-t. Az atomenergia támogatói szerint nélkülözhetetlen az energiafüggetlenséghez és a klímaváltozás elleni harchoz, míg az ellenzők a megújulókban látják a gyorsabb és olcsóbb megoldást. Ahogy a COP29 közeledik, az EU-nak közös irányvonalat kell kialakítania, hogy egységesen lépjen fel a nemzetközi tárgyalásokon. A tagállamok közötti feszültségek azonban továbbra is meghatározzák Európa energiapolitikájának alakulását.