Társadalom

Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján három fő téma volt napirenden: Ukrajna helyzete, a közel-keleti válság és a migrációs kihívások. Bár Volodimir Zelenszkij figyelmeztetett az észak-koreai katonák Ukrajnába történő bevetésére, a vezetők a nap folyamán inkább a közel-keleti konfliktusra összpontosítottak és a migrációs paktum létrejötte ellenére új érveket sorakoztattak fel a hosszú évek óta tartó vitában.

Az osztrák szövetségi és cseh szenátusi választások eredményei jelentős politikai átrendeződést jeleznek a közép-európai régióban, amely az EU döntéshozatali folyamataira is hatással lehet. Ausztriában a Szabadságpárt (FPÖ) 28,9%-kal megszerezte az első helyet, míg a korábbi kormánypárt, az ÖVP történelmi méretű veszteséget könyvelt el. Csehországban Andrej Babiš ANO pártja nyolc új mandátumot szerzett a szenátusban, megerősítve pozícióját a következő parlamenti választások előtt. Ha a két párt kormányra kerül, Orbán Viktor magyar miniszterelnök két új szövetségesre találhat az Európai Tanácsban.

Megjelent meg az utóbbi évek legvártabb jelentése – habár az izgalom egyre inkább fokozódott a több hónapos csúszás végett, a Draghi-jelentés fogadása korán sem volt egyöntetűen pozitív. A közel 400 oldalas dokumentum egyfajta tervrajz az EU versenyképesebbé tételére a világ többi régiójával szemben, kiemelve a legkritikusabb területeket és azoknak a helyzetét globális szinten.

A mesterséges intelligencia (AI) terén jelentős előrelépés történhet: aláírhatják az első jogilag kötelező erejű nemzetközi egyezményt, amely a technológia használatának szabályozását célozza. Az új megállapodást, amelyet az Európa Tanács kezdeményezett, számos ország, köztük az Európai Unió tagállamai, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is támogatja. Az egyezmény célja a mesterséges intelligencia által okozott kockázatok kezelése, valamint az emberi jogok és a jogállamiság védelmének biztosítása.

Az Európai Unióban életbe lépett az AI Act, a világ első átfogó mesterséges intelligencia-szabályozása, amelynek célja, hogy biztonságos és megbízható AI rendszerek kialakítását segítse elő az EU területén. Az új jogszabály különös figyelmet fordít a munkaerő védelmére, mivel a becslések szerint az IT szakemberek 91,5%-ának munkahelyét fenyegeti az AI fejlődése. Az AI Act négy kockázati kategóriába sorolja az AI rendszereket, és szigorú szabályokat vezet be a magas és elfogadhatatlan kockázatot jelentő alkalmazásokra.

Az elmúlt két napban az Európai Unió Tanácsa számos jelentős döntést hozott, amelyek meghatározhatják az EU jövőbeli szakpolitikai irányvonalát. Ezek a döntések a közlekedésbiztonságtól a környezetvédelemig terjednek, és mindegyikük a fenntartható fejlődés és a biztonság előmozdítását célozza. Lássuk, melyek a legfontosabbak.

Az Európai Unió polgárai egyre inkább támogatják az erősebb és függetlenebb Európai Unió létrehozását - derül ki a legfrissebb, nyilvánosságra hozott Standard Eurobarométer felmérés adataiból. A felmérés azt mutatja, hogy az európaiak növekvő optimizmussal tekintenek a jövőre, és egyre nagyobb szükségét érzik az EU erősítésének, különösen a jelenlegi globális kihívásokkal szemben.

Az Európai Unió adminisztrációja és a tagállamok nap mint nap szembesülnek az online dezinformáció és manipuláció kihívásaival, miközben egyre növekvő hatást gyakorolnak az influenszerek az online térben - mondta az Európai Bizottság elnöke Dániában. Ursula von der Leyenen kívül az Európai Tanács is úgy vélekedik, EU-nak proaktívan kell válaszolnia ezekre a kihívásokra, erősítve a digitális tartalommoderációs jogszabályokat és támogatva az influenszerek felelősségteljes viselkedését és médiatudatosságát.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a Bejrútban tett látogatása során - Nikosz Hrisztodulidesz, a Ciprusi Köztársaság elnöke kíséretében - bejelentette, hogy az EU 2024 és 2027 között 1 milliárd euró értékű pénzügyi támogatási csomagot nyújt Libanon számára. A bejelentést azt követően tették, hogy a Ciprusra érkező szíriai migránsok száma meredeken emelkedett, ami arra késztette Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnököt, hogy az EU segítségét kérje. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint az év első három hónapjában több mint negyven hajón mintegy 2500 ember érkezett a mediterrán szigetországba.

Az összes európai politikai párt aláírta az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejövő magatartási kódexet, ami a júniusi európai parlamenti választások kampányára vonatkozik. A pártok közös célja megelőzni a külföldi beavatkozási kísérleteket és kiszűrni a dezinformációs műveleteket a választási kampány során. A megegyezés “szépséghibája”, hogy a nemzeti pártokra egyáltalán nem vonatkozik, ráadásul az európai pártcsaládok a kódex alapján önmagukat ellenőrzik majd.