Washington kontra Brüsszel: Az AI-szabályozás globális törésvonalai

Brüsszel, 2025. február 11.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti mesterséges intelligencia (AI) szabályozási vita egy újabb fordulópontjához érkezett. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke, a Párizsi AI Csúcstalálkozón élesen kritizálta az EU szigorú technológiai szabályozását, amely szerinte veszélyezteti az innovációt és hátráltatja az amerikai technológiai cégek globális versenyelőnyét. A beszéd rávilágított a transzatlanti törésvonalakra, miközben Kína egyre nagyobb szerepet követel magának az AI fejlesztésében.

AI-politikai harc: Az USA deregulációs útja

Az Egyesült Államok JD Vance és Donald Trump vezetésével egyértelműen a dereguláció és a piacvezérelt technológiai fejlődés híve. Vance párizsi beszédében hangsúlyozta, hogy az AI-iparág szigorú szabályozása "megfojtaná" az innovációt, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem engedi, hogy Európa hátráltassa a technológiai fejlődést.

Az alelnök külön kiemelte, hogy az EU Digital Services Act (DSA) és a General Data Protection Regulation (GDPR) jelentős akadályt jelentenek az amerikai technológiai cégek számára, és túlzott megfelelési költségeket rónak a kisebb vállalatokra. Vance szavai egyértelművé tették: Washington nem engedi, hogy Brüsszel szigorú szabályai befolyásolják az amerikai AI-ipart.

Az EU szabályozási filozófiája és az AI Act

Miközben az Egyesült Államok a piaci önszabályozásban hisz, az Európai Unió épp az ellenkező irányba halad. Az EU AI Act az első átfogó mesterséges intelligencia szabályozás, amely bizonyos technológiákat betilt és szigorú előírásokat vezet be a magas kockázatú AI-rendszerekre.

Az európai vezetők szerint az AI biztonságának garantálása nem akadályozza az innovációt, hanem hosszú távon növeli a technológiába vetett bizalmat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke válaszul kijelentette, hogy a szabályozás célja a fogyasztók és a demokratikus intézmények védelme, nem pedig az amerikai technológiai cégek korlátozása.

Von der Leyen ugyanakkor elismerte, hogy az EU-nak egyszerűsítenie kell az adminisztratív folyamatokat és kevesebb bürokráciával kell támogatnia az AI-ipart. Ennek jegyében az EU bejelentette az "InvestAI" programot, amely 200 milliárd eurós befektetést irányoz elő az AI és adatközpontok fejlesztésére.

Kína, az AI harmadik nagyhatalma

Miközben az Egyesült Államok és Európa egymással vitázik a szabályozásról, Kína csendben építi saját AI-birodalmát. A kínai kormány állami támogatással és protekcionista politikákkal segíti saját technológiai óriásait, például a DeepSeek AI-t, amely már most veszélyes kihívója az amerikai OpenAI-nak.

Vance beszédében "ellenséges rezsimeknek" nevezte azokat az országokat, amelyek szerinte AI-t használnak katonai célokra, megfigyelésre és propagandára – egyértelműen Kínára utalva. Az USA nemrég 500 milliárd dolláros AI-fejlesztési tervet jelentett be, hogy megőrizze technológiai fölényét Kínával szemben.

Kína azonban mindkét oldallal párhuzamosan tárgyal. A Párizsi AI Csúcson meglepetésre aláírta a globális AI-etikai nyilatkozatot, amely a technológia átlátható és fenntartható fejlesztését ígéri. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Peking bármilyen formában visszafogja saját AI-fejlesztési stratégiáját.