Külügyek

Az Egyesült Államok közvetítésével Oroszország beleegyezett egy korlátozott energia- és infrastrukturális tűzszünetbe Ukrajnában, amely a konfliktus enyhítését célozza. Az egyezség részletei és a felek közötti további tárgyalások azonban számos kihívással néznek szembe, mindeközben pedig az Európai Unió egy több milliárd eurós katonai segélycsomag elfogadását szorgalmazza Ukrajna számára.

Az Egyesült Államok és Ukrajna közös nyilatkozatban jelentette be, hogy Kijev elfogadta egy azonnali, 30 napos tűzszünet lehetőségét, amelyet az USA javasolt. Mindez egy Szaúd-Arábiában tartott tárgyalássorozat eredményeként született meg, ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel arról, hogy milyen engedményeket követelhet Moszkva a fegyvernyugvás meghosszabbításáért. Mindeközben Donald Trump bejelentette, hogy megnégyszerezi a kanadai acél- és alumíniumimportra kivetett vámokat, ami újabb feszültséget okozhat az USA és szövetségesei között. Az egymással párhuzamosan zajló diplomáciai és gazdasági lépések azt sugallják, hogy Trump új külpolitikai és gazdasági stratégiája formálódik – de milyen következményekkel jár mindez Európára és a globális stabilitásra nézve?

Az Európai Bizottság 800 milliárd eurós védelmi csomaggal és radikális pénzügyi reformokkal válaszol az ukrajnai helyzet romlására és az amerikai támogatás megvonására.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen és több uniós biztos nagyszabású látogatást tesz Indiában, amely kulcsfontosságú mérföldkőnek számít az EU és India közötti kapcsolatok újradefiniálásában. A látogatás célja, hogy az EU egyre bizonytalanabb transzatlanti- és konfliktusos kínai kapcsolatai közepette megerősítse partnerségét Indiával, amely a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága és egyre meghatározóbb geopolitikai szereplő.

A németországi szövetségi választások eredményei érdemben formálhatják Európa politikai jövőjét, különösen a transzatlanti kapcsolatok, a migrációs politika és az energiabiztonság területén. Friedrich Merz, a kereszténydemokrata CDU vezetője a választások egyértelmű győztese, aki a következő hetekben a szociáldemokrata SPD-vel próbál kormányt alakítani. Ez a koalíció váratlan, de pragmatikus lépés lehet egy stabilabb politikai irány kijelölésére, amely egyben gátat vethet a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD), amely jelentősen megerősödött a választások során.

A közelmúltban Szaúd-Arábiában zajló titkos tárgyalások új fordulatot hozhatnak az ukrajnai háború diplomáciai rendezésében, ugyanakkor komoly aggályokat vetnek fel mind Kijev, mind az európai hatalmak körében. Az amerikai és orosz tisztviselők találkozóján a kapcsolatok normalizálásáról és a háború lezárásának lehetőségeiről folytak megbeszélések, ám Ukrajna és az Európai Unió távolmaradása vitát gerjesztett a tárgyalási folyamat átláthatóságáról és jogosultságáról.

A hivatalos megjelenés előtti tervezetből már most világosan kirajzolódnak azok a prioritások, amelyek meghatározzák majd az elkövetkező év uniós politikáját. Az ipari versenyképesség erősítése, a digitalizáció előmozdítása, a klímapolitikai célok szigorítása, valamint Európa védelmi és biztonsági stratégiájának fejlesztése mind kiemelt szerepet kapnak. A hivatalos bejelentésre február 11-én, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kerül sor, ahol Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ismerteti majd a részleteket.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ismét a kereskedelmi tarifák eszközéhez nyúlt, újabb gazdasági feszültségeket keltve. Miközben a világ figyelme a NATO keleti védelmi erőfeszítéseire és az európai gazdaság jövőjére irányult, Trump bejelentései azonnali reakciókat váltottak ki. Az EU és Kína most arra kényszerül, hogy határozott válaszokat dolgozzon ki az amerikai vámok és fenyegetések kezelésére. A kérdés az, hogy sikerül-e tárgyalásos úton megoldást találni, vagy újabb gazdasági háború robban ki a nemzetközi színtéren.

November 1-én történt az a tragédia, amely 15 ember életét követelte az újvidéki vasútállomáson. Az események hatására Milošević bukása óta nem látott politikai és társadalmi feszültségek sora indult el Szerbiában, a felelősök keresése pedig mind a kivitelezők, mind a kormányzati szereplők körében folyamatos. Aleksandar Vučić szerint a kormány felének távoznia kellene. Egy biztos, a politikai vezetésnek most nem érdeke egy – a már korábban jól bevált – gyorsan megtartott előrehozott választás. Ki tudja, hol áll meg a dominó?

A 2025-ös davosi Világgazdasági Fórum középpontjában az európai önállóság és egység megerősítése állt, miközben Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke virtuálisan, de érezhetően jelen volt a beszélgetések témáiban. Bár az új amerikai elnök személyesen nem vett részt a svájci síparadicsomban tartott eseményen, politikája és hatása szinte minden felszólalásban megjelent.