Külügyek

Az Európai Bizottság több döntést is hozott Magyarországgal szemben a kötelezettségszegési eljárások keretében, melyek különböző területeken hivatottak biztosítani az uniós jogszabályok betartását és végrehajtását. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb pontokat.

Az Európai Parlamentben megkezdődött a bizottsági vezetői pozíciók elosztása, és a politikai frakciók között máris intenzív tárgyalások folynak. Az Európai Néppárt (EPP) és szocialisták (S&D) dominanciájáért folytatott verseny mellett figyelemre méltó a frissen megalakult Patriots for Europe (PfE) frakció felemelkedése, amely a harmadik legnagyobb csoporttá vált és máris két bizottság vezetésére pályázhat. Az azonban még előfordulhat, hogy a két nagyobb pártcsalád a „cordon sanitaire” mögé szorítja az újonnan alakult frakciót, elzárva őket a bizottságok vezetésétől.

Igencsak megoszlik az európai és az ukrán közvélemény a háború lezárását és Kijev európai integrációját illetően, derült ki az ECFR legfrissebb felméréséből. Míg Ukrajna pénzügyi és hadianyag támogatása iránt az EU lakosságának többsége továbbra is elkötelezett, szerintük ennek célja nem a háború megnyerése, hanem hogy Kijev kedvezőbb pozíciót tudjon majd a tárgyalóasztalnál elfoglalni. Ezzel szemben az ukrán lakosság többsége a totális győzelemben, garantált EU és NATO tagságban gondolkodik.

Montenegró történelmi előrelépést tett az Európai Unióhoz való csatlakozás útján azáltal, hogy pozitív értékelést kapott az Európai Bizottság által készített IBAR (Interim Benchmark Assessment Report) jelentésben. Ez az értékelés kulcsfontosságú a montenegrói uniós integráció szempontjából, mivel meghatározza, hogy az ország milyen mértékben felelt meg az EU által támasztott jogállamisági és igazságszolgáltatási követelményeknek. A jelentés pozitív hangvétele komoly reményeket táplálhat a montenegrói kormányban és lakosságban, hiszen a csatlakozási folyamat következő lépéseinek megnyitását teszi lehetővé.

Az Európai Unió és Kirgizisztán új megállapodást írtak alá, amelynek célja az együttműködés elmélyítése. Azonban aggodalmak merültek fel amiatt, hogy Kirgizisztánt esetlegesen felhasználják az Oroszország elleni szankciók megkerülésére. A közép-ázsiai ország álláspontja szerint az ország nem érdekelt ebben, azonban elismerték, hogy nem képesek teljes mértékben ellenőrizni az összes tranzakciót. A megállapodás kényes kérdésben kényszerítheti kötéltáncra az EU-t.

Az uniós tagállamok jóváhagyták a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen, amely először tiltja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) továbbértékesítését. Néhány gázpiaci szakértő kétségbe vonja, hogy az intézkedésnek lesz-e érezhető hatása, tekintettel arra, hogy Európa továbbra is importál orosz gázt. Ráadásul az uniós kikötőkből Ázsiába irányuló tranzitszállítmányok csak az összes orosz LNG-export 10%-át teszik ki.

A francia elnök figyelmeztette egész Európát. Úgy látja, az EU-nak újra kell gondolnia a kereskedelempolitikáját és a védelmi stratégiáját is. Az új uniós elképzelések megvalósítására új vezetőt javasolt az Európai Bizottság élére, akinek támogatásáról már a tavalyi év végén pletykák keringtek. Azonban a legfontosabb tény, hogy Macron megszólalásával ismételten a legbefolyásosabb színben tűnik fel, és tematizálhatja az európai közbeszédet.

A rendkívüli csúcson a külpolitikai témák mellett az EU versenyképességéről tanácskoztak az uniós állam- és kormányfők. A kétnapos ülés során a külpolitikai kérdésekben egyetértettek, azonban a belső reform javaslatokkal kapcsolatban élesen eltértek az álláspontok, így nem lettek konkrét eredmények. A levegőben már érezhető volt, hogy minden vezető kampányüzemódra kapcsolt.

Enrico Letta, volt olasz miniszterelnök csütörtökön mutatja majd be az uniós állam- és kormányfőknek az új jelentést Brüsszelben, ami az EU versenyképességének megőrzésére és növelésére törekvő javaslatokat tartalmaz. Jacques Delors Intézet elnöke szerint az Európai Uniót a gazdasági hanyatlás veszélye fenyegeti, ha nem integrálja pénzügyi, energetikai és távközlési piacait. Az előzetesen nyilvánosságra kerültek alapján több szakértő átfogónak, illetve helyenként radikálisnak értékelte a javaslatcsomagot, amelynek végső megoldási javaslata az európai integráció fokozása.

Marek Výborný mezőgazdasági miniszter kijelentette, hogy Csehország javasolni fogja az Európai Tanács e heti ülésén, hogy tiltsák be az orosz és fehérorosz gabona behozatalát az Európai Unióba.