Külügyek

Ursula von der Leyen az évértékelő beszédében nemrég jelentette be a szubvencióellenes vizsgálatot a kínai elektromos autóipar ellen. A támogatók és a tervet ellenzők is egyetértenek abban, hogy politikai és gazdasági szempontból is nagyon kockázatos lépésre szánja el magát a Bizottság. A kérdésben, mint mindig, ott van a német-francia érdekellentét, ami nehézkessé teszi a közös uniós fellépést.

Az idei évben újra jelentősen erősödött az illegális migrációs nyomás az Európai Unió külső határain. A nyugat-balkáni útvonalon magas az illegális határátlépések száma, de nincsen nagy változás az arányokban az elmúlt évekhez képest. A középső útvonalon (Olaszország) elképesztő számokat közölt a Frontex, ugyanis 2023 januárja és augusztusa között az előző évhez képest 96 százalékkal emelkedett az illegális bevándorlók száma. A Frontex szerint a következő hónapokban egyre nőhet az intenzitás a Földközi-tengeren.

Ursula von der Leyen megtartotta évértékelő beszédét az európai parlamenti képviselők előtt Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte a testület teljesítette a 2019-ben tett vállalásainak többségét. A legfőbb célok változatlanok lesznek a ciklus utolsó évében: az európai ipar megerősítése, a bővítésére való felkészülés és Ukrajna támogatása. Érdekesség, de nem meglepetés a Kínával szemben történő gazdasági fellépés bejelentése, ahogy az is, hogy az USA lényegében szóba sem került a beszédben. Az értékelőből kitűnik a Bizottság elképzelése, miszerint egy minden eddiginél egységesebb és föderálisabb Európai Unió sokkal inkább képes érdekeinek képviseletére, versenyképességének kivívására, így az európai integráció mélyítésének útján haladnának tovább.

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó tervről. Ennek célja az uniós kritikus infrastruktúrák megzavarására tett kísérletekre való reagálás koordinációjának javítása. Ezen szolgáltatások létfontosságúak a társadalmi funkciók szempontjából, emiatt a folyamatos működésüket semminek sem szabad akadályoznia az uniós belső piacon. „Az uniós polgárok és vállalkozások az alapvető szolgáltatásokat nyújtó kritikus infrastruktúrákra támaszkodnak. Ezért fokoznunk kell fellépéseinket annak érdekében, hogy javítsuk e kritikus infrastruktúrák rezilienciáját az egyre összetettebb biztonsági környezetben - nyilatkozta Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos.

Kilenc tagállam és EU-s vezetők megváltoztatnák az Unió közös külpolitikai döntéshozatali mechanizmusát. A kezdeményezés támogatói egy hatékonyabb, a “béna kacsa” jellegét elhagyó Unióban reménykednek, míg a változtatás ellenzői szerint Brüsszel egy újabb nemzeti hatáskört vonna el, ami ismét egy lépést jelentene a föderális Európa felé. Egy biztos, egyhangúság nélkül változtatás nem lesz.

Elindította az európai uniós politika szezont a Tanács elnöke, Charles Michel új színt hozott a bővítéspolitika palettájára. A Tanács elnöke egy viszonylag távoli, viszont annál bizonytalanabb évszámot adott az uniós tagjelölt országoknak. A kijelentés kuriózum, mert uniós politikai vezető mindeddig nem jelölt meg pontos dátumot. A bejelentést követően másnap az Európai Bizottság utasította vissza az állítást. Az újabb uniós egyet nem értés a tagjelöltek szemében a kompetencia hiányát mutathatja.

A nagy feltörekvő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoport - Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika - a jövő héten tartja 15. állam- és kormányfői csúcstalálkozóját Johannesburgban. Az előzetes résztvevői várakozások szerint közösen megvitatják, hogyan lehetne a Nyugat dominanciáját ellensúlyozni képes szövetséget létrehozni.

Az Európai Unió évtizedek óta számottevő forrást biztosít a balkáni államok számára a felzárkózásra. A támogatások széles skálán mozognak, az infratruktúrális fejlesztésektől egészen a társadalmi kohézió erősítésén át az energiaágazat modernizálásáig. Szerbia és Bosznia-Hercegovina kiemelt jelentőséggel bír mind földrajzi, mind politikai szempontból, így ezen beruházások kerülnek előbb reflektorfénybe. Magyarország számára feladat, hogy ne maradjon ki a beruházásokból.

Az uniós tagállamok képviselői nem tudnak megegyezni az Európába irányuló migráció komplex kezelését célzó javaslat csomagnak az ún. válságmechanizmust tartalmazó eleméről. A vonatkozó szabályozást illetően még mindig éles a nézetkülönbség az északi, a déli és a visegrádi országok között. Az Európai Bizottság a Tunéziával kötött megállapodáshoz hasonlóan pénzügyi támogatások segítségével fékezné az illegális migrációt, viszont továbbra is kitart a legális bevándorlás szükségessége mellett. Fordulat az ügyben, hogy az olasz miniszterelnök is támogatja a bizottsági elképzelést. A huzavona következtében a tagországokat láthatóan fölöttébb megosztó téma további tárgyalása rácsúszik a 2024-es Európa Parlamenti választások kampány időszakára. E kényes kérdésekről a tagországok között folyó viták így hamarosan más, az emberi érzelmeknek sokkal tágabb teret nyitó politikai mezőt is áthatnak majd. Jó eséllyel tematizálhatják az európai választók kegyeiért folyó pártpolitikai korteskedést is. Ez pedig jelentős (vissza) hatást gyakorolhat az uniós döntéshozatalra.

Egy évvel a ciklus vége és az európai választások előtt távozóban az Ursula von der Leyen vezette Bizottság két alelnöke. Komoly politikai érvágás lenne ez a Bizottság és elnöke számára is, ha ezen a befolyásos biztosok kiszállnának az európai politikából. A történések kihatással lehetnek Ursula von der Leyen terveire és újraválasztási esélyeire.