Külügyek

Románia a modern történelme egyik legfontosabb választása előtt áll. Az elnökválasztás második fordulója nem csupán két jelölt, hanem két ellentétes jövőkép összecsapása: az euroatlanti integráció és a populista izoláció. A kampányt árnyékoló orosz befolyás és digitális manipulációk kérdése újabb réteget ad a politikai drámához. Mit hozhat a vasárnap? Egy új irányt Európában, vagy a demokratikus folyamatok aláásását?

Romániában a politikai helyzet soha nem látott feszültségeket hozott a váratlan eredményekkel zárult elnökválasztás első fordulója után. A szélsőjobboldali, TikTokon kampányoló Călin Georgescu meglepetésszerű előretörése és Elena Lasconi reformista jelölt kihívása nemcsak az ország belpolitikáját, hanem az EU és a NATO geopolitikai helyzetét is alapjaiban érintheti. A december 8-i második fordulót megelőzően azonban a választási eredmények körüli jogi viták tovább növelik az ország politikai bizonytalanságát.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője, a Michel Barnier vezette kisebbségi kormány költségvetési tervezetének leszavazásával a politikai instabilitás és gazdasági káosz küszöbére sodorhatja Franciaországot és az eurózónát.

Ezer napja tart Európa legnagyobb konfliktusa a második világháború óta, és a harcok új szakaszba léptek. Ukrajna először vetett be amerikai rakétákat orosz területek ellen, miközben az Egyesült Államokban közelgő politikai változások – Donald Trump visszatérése az elnöki hivatalba – alapjaiban rajzolhatják újra a háború kimenetelét és a nemzetközi viszonyokat. Az amerikai rakéták alkalmazása, az orosz atomdoktrína módosítása és a kritikus globális infrastruktúra elleni fenyegetések új szintre emelik a feszültséget.

Az Izrael-ellenes megnyilvánulásairól elhíresült Borell előterjesztése az utolsó próbálkozása lehet a biztosnak, hogy komoly változást eszközöljön az EU és Izrael kapcsolatába. Ehhez azonban láthatólag a többi EU-s tagállamnak is lesz egy-két szava.

Trump győzelmének árnyékában megszületett az EU válasza az egyre inkább gyarapodó kihívásokra: a Budapesten tartott Európai Politikai Közösség csúcsán jóváhagyták az úgynevezett „New European Competitiveness Deal” nevű megállapodást, amely új, átfogó jövőképet fogalmaz meg, kitűzve célul a blokk versenyképességének, innovációs kapacitásának és ellenállóképességének a növelését a gyors technológiai változások, geopolitikai átalakulások és az energiaválság közepette. A nyilatkozat 2025-re, 2030-ra és 2050-re konkrét mérföldköveket tűz ki, amelyek az adminisztratív terhek csökkentésére, az egységes piac előmozdítására, valamint az EU kutatási, energetikai és védelmi pozíciójának globális élmezőnybe emelésére irányulnak.

Moldova hosszú ideje küzd az EU-hoz való közeledés és az orosz befolyás közötti egyensúly megtalálásával. A 2024. októberi népszavazás szoros eredménye, amelyben 50,46%-os többség szavazott az EU-tagság alkotmányba foglalása mellett, rámutatott az ország mély megosztottságára. Miközben Maia Sandu elnök a demokratikus reformokra és az orosz energiafüggőség felszámolására törekszik, Oroszország destabilizáló befolyása továbbra is erőteljesen érvényesül, különösen vidéki területeken és a Dnyeszteren túli régióban. Bár az első megmérettetéskor oroszbarát riválisánál kétszer több szavazatot kapott, az elnöki székben csak a november 3-i második forduló után dőlhet hátra Maia Sandu.

Az Európai Parlament 518 szavazattal elfogadta azt a pénzügyi támogatást, amely akár 35 milliárd eurós hitelt biztosít Ukrajnának, az orosz központi bank befagyasztott eszközeiből származó bevételek felhasználásával. A kölcsön célja, hogy segítsen Ukrajnának megbirkózni az orosz agresszió okozta károkkal és támogassa a gazdaság talpra állítását.

Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján három fő téma volt napirenden: Ukrajna helyzete, a közel-keleti válság és a migrációs kihívások. Bár Volodimir Zelenszkij figyelmeztetett az észak-koreai katonák Ukrajnába történő bevetésére, a vezetők a nap folyamán inkább a közel-keleti konfliktusra összpontosítottak és a migrációs paktum létrejötte ellenére új érveket sorakoztattak fel a hosszú évek óta tartó vitában.

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta Oroszország destabilizáló tevékenységei ellen irányuló új szankciós keretrendszert, amely lehetőséget biztosít arra, hogy célzott korlátozó intézkedésekkel sújtsa azokat a személyeket és szervezeteket, akik vagy amelyek részt vesznek az Európai Unió és tagállamai alapvető értékeinek, biztonságának, függetlenségének és integritásának aláásásában. Az új szabályozás azon hibrid fenyegetésekre is kiterjed, amelyek káros hatással lehetnek nemzetközi szervezetekre és harmadik országokra.