Trump kereskedelmi háborúja: Európa és Kína a célkeresztben
Amerikai vámok és az EU reakciója
Trump bejelentette, hogy „abszolút biztos”, hogy vámokat fog kivetni az Európai Unió ellen, ami az Európai Bizottságot kétségbe ejtette. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyértelművé tette: „Ha igazságtalan vagy önkényes támadás ér minket, az Európai Unió határozottan reagálni fog.”
Lengyelország miniszterelnöke, Donald Tusk is élesen bírálta Trump terveit: „Mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük ezt a teljesen szükségtelen és értelmetlen kereskedelmi háborút.” Brüsszel egyelőre a diplomáciai megoldásokat keresi, ugyanakkor egyes tagállamok, köztük Németország, Olaszország és Franciaország, eltérően ítélik meg a válaszlépések lehetőségeit. Az EU egyes vezetői szerint az amerikai vámokkal szembeni ellenintézkedések, például az amerikai autókra és mezőgazdasági termékekre kivetett vámok, elkerülhetetlenek lehetnek.
A NATO és az amerikai-európai kapcsolatok új dinamikája
Az Európai Tanács rendkívüli védelmi csúcstalálkozóján az Egyesült Államok és Trump politikája került a középpontba. Bár az eredeti napirend a védelmi ipar finanszírozása és az európai fegyvergyártás előmozdítása volt, a vita nagy része az USA-EU kapcsolatok alakulásáról szólt.
Von der Leyen kompromisszumos ajánlata szerint az EU kész tárgyalni a védelmi kiadások növelésének támogatásáról. Egyes országok, például Lengyelország és a balti államok, azt szeretnék elérni, hogy a védelmi kiadások ne számítsanak bele az EU költségvetési hiánykorlátozásaiba. Meglepő módon a német kancellár, Olaf Scholz is nyitottságot mutatott a védelmi beruházások rugalmasabb finanszírozására.
Grönland és Trump terjeszkedési tervei
A kereskedelmi vámok mellett Trump geopolitikai ambíciói is komoly feszültséget okoznak. Az elnök nem zárta ki, hogy katonai erővel próbálja megszerezni Grönlandot, amely Dániához tartozik. Az EU vezetői egységesen elutasították ezt az elképzelést, és hangsúlyozták, hogy Grönland szuverenitása nem képezheti alku tárgyát. A NATO egy lehetséges megoldásként felvetette, hogy fokozza jelenlétét az északi-sarkvidéki régióban, amelyhez már Kanada, Norvégia és Finnország is együttműködést ajánlott.
Kína és a vámháború fokozódása
Miközben Trump az EU-t fenyegeti, Kína már szembesült az új vámintézkedésekkel. Az amerikai kormány 10%-os vámokat vetett ki kínai importtermékekre. Trump a kínai intézkedéseket csupán az „első lövésnek” nevezte, és jelezte, hogy a vámok hamarosan „nagyon jelentősek” lehetnek, amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni. Peking egyelőre óvatosan reagál, de a kínai kormány jelezte, hogy készen áll akár hosszabb távú válaszintézkedésekre is.
Mexikó és Kanada: átmeneti fegyverszünet
A Trump-kormányzat eredetileg 25%-os vámokat akart kivetni Kanadára és Mexikóra is, ám hétfőn az elnök bejelentette, hogy egyelőre 30 napos haladékot ad. A döntés egy sor diplomáciai tárgyalás után született meg, amelyben Kanada és Mexikó jelentős engedményeket tett az Egyesült Államoknak.
Kanada például beleegyezett a határőrizet megerősítésébe, különös tekintettel az illegális migrációra és a fentanil-kereskedelem megfékezésére. Emellett bejelentették egy új, közös amerikai-kanadai bűnüldözési egység létrehozását. Mexikó szintén vállalta, hogy további 10 000 katonát küld az északi határra a migrációs hullám visszaszorítására. Cserébe az Egyesült Államok megígérte, hogy korlátozza a Mexikóba áramló fegyverkereskedelmet.
Mit hoz a jövő?
A Trump által indított kereskedelmi háborúk továbbra is jelentős piaci bizonytalanságot keltenek. Az EU a tárgyalásokat részesítené előnyben, de ha Trump valóban bevezeti az új vámokat, Brüsszel kénytelen lesz válaszlépéseket tenni. Kína szintén várhatóan újabb ellenintézkedéseket hoz, ha a vámháború tovább fokozódik.
Az egyetlen biztos tényező, hogy Trump visszatérése a nemzetközi gazdasági és geopolitikai térbe ismét komoly felfordulást okozott. Az EU és Kína számára most az a legnagyobb kérdés, hogy Trump valóban nyitott lesz-e a tárgyalásokra, vagy a konfliktusok további eszkalációjára készül.