Keresés

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke ismét a kereskedelmi tarifák eszközéhez nyúlt, újabb gazdasági feszültségeket keltve. Miközben a világ figyelme a NATO keleti védelmi erőfeszítéseire és az európai gazdaság jövőjére irányult, Trump bejelentései azonnali reakciókat váltottak ki. Az EU és Kína most arra kényszerül, hogy határozott válaszokat dolgozzon ki az amerikai vámok és fenyegetések kezelésére. A kérdés az, hogy sikerül-e tárgyalásos úton megoldást találni, vagy újabb gazdasági háború robban ki a nemzetközi színtéren.

Amíg az EU dömpingellenes intézkedéseket vezetett be a Kínából érkező eritritol édesítőszerre, addig az ázsiai nagyhatalom válaszként súlyos vámokat rótt ki az ipari műanyagok importjára Európából és más jelentős kereskedelmi partnereitől. Az új szabályozások nem csupán gazdasági, hanem politikai üzenetek is, amelyek világosan tükrözik a vámok szerepét a globális piaci versenyben.

A Volkswagen átalakulása elkerülhetetlennek látszik: a cég három német gyár bezárását, tízezrek elbocsátását és bérek csökkentését tervezi, válaszul a globális verseny és az elektromos járművek térnyerésének kihívásaira. Az átszervezési törekvések azonban súlyos politikai és munkaügyi konfliktusokat váltanak ki Németországban, ahol az autóipar évtizedek óta a gazdaság motorját jelenti. A szakszervezetek ellenállása és a kormány közvetítő szerepe miatt a Volkswagen újabb nehéz tárgyalások elé néz.

Csütörtökön Hszi Csin-ping kínai elnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Charles Michel európai tanácsi elnökkel találkozott Pekingben. A vezetők széles körű megbeszéléseket folytattak, amelyeken szóba kerültek a kereskedelemmel összefüggő kérdések és az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézeteltérések is. Az EU vezetői felhívták a kínai elnök figyelmét és szankciókat helyeztek kilátásba 13 kínai vállalattal szemben, amik kettős felhasználású termékeket adnak el Oroszországnak.