Vállalkozások és üzlet

Az Európai Parlament több bizottsága is kulcsfontosságú biztosjelöltek meghallgatását megtartotta, amelyek során a jelöltek bemutatták prioritásaikat az Európai Unió jelenlegi kihívásaival szembenézve. A jelöltek konkrét terveket ismertettek a biztonság, az energiafüggetlenség, a migrációs politika, valamint a mediterrán térség és a környezetvédelem terén.

Megjelent meg az utóbbi évek legvártabb jelentése – habár az izgalom egyre inkább fokozódott a több hónapos csúszás végett, a Draghi-jelentés fogadása korán sem volt egyöntetűen pozitív. A közel 400 oldalas dokumentum egyfajta tervrajz az EU versenyképesebbé tételére a világ többi régiójával szemben, kiemelve a legkritikusabb területeket és azoknak a helyzetét globális szinten.

A hónap elején az Eurostat közzétette legújabb statisztikáját az európai uniós országok kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított kiadásairól a 2023-as évre vonatkozóan. 2023-ban a K+F-re fordított kormányzati költségvetési kiadások az EU-ban összesen 123 684 millió eurót tettek ki, ami az össz-uniós GDP 0,73%-ának felelt meg. Ez 5,3%-os növekedést jelent 2022-hez képest és 54,8%-os növekedést 2013-hoz képest.

Az uniós tagállamok jóváhagyták a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen, amely először tiltja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) továbbértékesítését. Néhány gázpiaci szakértő kétségbe vonja, hogy az intézkedésnek lesz-e érezhető hatása, tekintettel arra, hogy Európa továbbra is importál orosz gázt. Ráadásul az uniós kikötőkből Ázsiába irányuló tranzitszállítmányok csak az összes orosz LNG-export 10%-át teszik ki.

Az uniós mesterséges intelligencia jogszabály (AI Act) egy hosszú szabályozási folyamat kezdete volt. Az elfogadott jogszabály az Európai Bizottságra és az újonnan létrehozott Európai Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Hivatalra (AI Office – MI Iroda) ruházta a felelősséget abban, hogy végrehajtási utasításokat és iránymutatásokat dolgozzon ki a kihívások kezelésére. Ezen részletszabályok intenzív kidolgozása ebben a hónapban kezdődhet meg.

Európa gazdasági és politikai színterén a védelmi ipar hosszú ideje elkerülte a legtöbb befektető figyelmét. Az erkölcsi megfontolások miatt e szektorban kevésbé aktívak az európai pénzügyi szereplők. Azonban az Oroszország által Ukrajnában folytatott háború jelentős kihívások elé állította az Európai Uniót, ami változásokhoz vezetett a védelmi ipar finanszírozásában. Most Brüsszel arra készül, hogy bevonja a magántőkét a szektor fejlesztésébe.

Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága támogatta az érvényben lévő kereskedelmi liberalizációs intézkedések meghosszabbítását Ukrajna és Moldova esetében. Amennyiben az EP plenáris ülésén és a Tanácsban is megszavazzák a javaslatot, még 2025 nyaráig vám nélkül hozhatják be az ukrán és moldáv árukat az uniós piacra. Azonban az Európai Bizottság felléphet majd az importtal szemben, ha az piaci zavarokat okoz.

Jakov Milatović államfő februárban kilépett az Európa Most (PES) pártból, amely párt az elmúlt közel két év alatt a legnagyobb politikai erővé lépett elő az országban. Kilépését parlamenti képviselők PES-ből való távozása is követte, mellyel párhuzamosan az igazságügyi minisztert is felmentették. A kormánykoalíció ugyan még többségben van a parlamentben, a PES-en belüli feszültségek eszkalálódása az instabilitás felé mutat.

Volker Wissing német digitális miniszter bejelentette, hogy Németország támogatni fogja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabálytervezetet (AI Act), amivel valószínűleg meghiúsítja az Európai Unió egyes tagjainak utolsó kísérletét, hogy a pénteken esedékes szavazáson keresztbe tegyenek a jogszabály elfogadásának.

A Tanács és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes politikai megállapodásra jutottak a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normákról. A cél a közúti közlekedési ágazat károsanyag-kibocsátásának további csökkentése és új célok bevezetése 2030-ra, 2035-re és 2040-re. A döntéshozók szerint az új szabályok hozzájárulnak majd az EU 2030-ra kitűzött éghajlati céljainak eléréséhez és a klímasemlegesség 2050-re történő megvalósításához.