Európa esélye: a Katar–Törökország gázvezeték
Geostratégiai jelentőségű vezeték, amit az orosz érdek miatt kaszáltak el
A Katar által 2009-ben javasolt, 1500 kilométeres vezeték a világ legnagyobb gázmezőjét, a South Pars/North Dome mezőt kötötte volna össze az európai piacokkal Szaúd-Arábián, Jordánián, Szírián és Törökországon keresztül. Ez alapvetően megváltoztatta volna az európai energiaellátást, alternatívát kínálva Oroszország dominanciájával szemben. Katar akkori uralkodója, Hamad bin Khalifa Al Thani sejk hangsúlyozta, kiemelt célja a beruházás megvalósítása.
Szíria elnöke, Bassár el-Aszad azonban nem volt hajlandó jóváhagyni a projektet, ami végzetes döfést jelentett, hiszen a nyomvonal részben Szírián ment volna keresztül. Az AFP akkori jelentései szerint Aszad döntése Moszkva iránti lojalitásából eredt, amely kulcsfontosságú szövetséges és meghatározó szereplő az európai energiapiacon. A vezeték elutasításával Aszad biztosította Oroszország további befolyását az európai gázellátásban.
Európai probléma: energiafüggőség
Az orosz-ukrán háborúból következő európai energiapolitikák rávilágítanak a vezeték megújult jelentőségére. A Tanács adatai szerint az orosz vezetékes gáz importja 2021-ben még meghaladta a 40%-ot, de 2023-ra mindössze 8%-ra esett vissza. Ennek ellenére Katar, amely a harmadik legnagyobb gáztartalékkal rendelkezik a világon, csupán 5%-ot tesz ki az EU piacán, amit az LNG szállításának magas költségei magyaráznak.
Felcsillanó szemek
„A földgáz vezetékes szállításának gazdaságossága egyértelmű” – erre a héten hívta fel a figyelmet Alparslan Bayraktar, Törökország energia- és természeti erőforrások minisztere. Bayraktar utalt arra, hogy Törökország támogatná a Katar–Törökország projekt újragondolását, ha Szíria egységes és stabil állapotot ér el. „Egy egységes és stabil Szíria esetében miért ne?” – tette hozzá. Törökország számára a vezeték megépülése stratégiai érdek lehetne, hiszen így végérvényesen az Európába a Közel-Keletről szállított gáz elosztójává léphetne elő.
Eközben a brit kormány már felülvizsgálja az olyan csoportok, mint a Hayat Tahrir al-Sham (HTS), szerepét az Aszad utáni Szíriában. A HTS, egykor az Al-Kaidához köthető iszlamista militáns csoport, most nemzetközi figyelmet kapott az Aszad rendszer megdöntésében betöltött szerepével. Míg az Egyesült Királyság és az USA terrorszervezetként tartja számon a HTS-t, már fölmerült a diplomáciai „áthangolás” lehetősége. Az ENSZ nemrégiben jelezte, hogy hajlandó lenne levenni a HTS-t a terrorszervezetek listájáról, ha az inkluzív átmeneti kormányt alakítana. Ennek egyrészről a migrációs kérdések, visszatoloncolások miatt van kiemelt jelentősége, másrészről a jó kapcsolat miatti későbbi kereskedelmi érdekek miatt.
Fő kérdés: az USA következő elnökének hozzáállása
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke, egy december 7-én kelt X-platform bejegyzésében élesen bírálta az amerikai beavatkozás lehetőségét Szíriában: „Szeretném egyértelművé tenni, hogy Szíria nem a barátunk, és az Egyesült Államoknak semmi köze nem kell legyen hozzá! Ez nem a mi harcunk. Hagyjuk, hogy leálljanak! NE avatkozzunk be!” Trump azonban korábban, 2013-ban hasonló módon kritizálta Obamát, majd 2017-ben szíriai katonai bázisokat bombáztatott, jelezve, hogy Szíria geopolitikai jelentősége soha nem esett ki az amerikai politika látóteréből.
Az Egyesült Államok szerepe kulcsfontosságú lesz Szíria konfliktus utáni helyzetének alakításában. Washington hosszú ideje terrorszervezetként kezeli a HTS-t, ami megnehezíti az esetleges együttműködéseket. Ugyanakkor az amerikai döntéshozók felismerik az európai energiaforrások diverzifikálásának stratégiai fontosságát. A Biden-kormány legutóbbi nyilatkozatai hangsúlyozzák az energiaáramlási útvonalak stabilitásának szükségességét, amely összhangban van az EU azon érdekeivel, hogy csökkentse az orosz gáztól való függést. Továbbá, különösen érdekes lehetne a gázvezeték projekt az amerikaiak számára, ha ez nem kizárólag európai finanszírozású projekt lenne. Az USA részvételétől valószínűleg az üzletemberből lett elnök sem zárkózna el.
Hernádi Zsolt: egy magyar pragmatikus perspektíva
Hernádi Zsolt, a MOL Csoport elnöke is megszólalt Szíria újranyitásának energiaberuházási lehetőségeiről. A Mandiner hasábjain az elnök hangsúlyozta Szíria stabilitásának fontosságát a regionális energetikai projektek szempontjából. Kiemelte, a polgárháború előtt a MOL-nak már volt több mint egy milliárd dolláros befektetése az országban, ami akár újra napirendre kerülhet, azonban hozzátette, talán kicsit korai erről még beszélni.
Megmenthető Európa?
Miközben a Katar–Törökország vezeték újraélesztése spekulációk tárgyát képezi, megépülésének hatásai mélyrehatóak lennének a következő évtizedekben Európára nézve. Egy biztonságos és egységes Szíria lehetővé teheti az európai energiaárak csökkentését, a piaci verseny fokozását és a közel-keleti kapcsolatok erősítését. Ezért most és ebből a perspektívából még inkább aggasztó, hogy Németországban és Franciaországban is belpolitikai káosz uralkodik éppen. Vigasztaló, hogy a szükséges politikai döntések meghozatalára talán van még idő, hiszen az Európa szempontjából kulcsfontosságú vezeték megépítésének a lehetősége is csak stabil szíriai hatalommal, török közvetítéssel, kiváló közel-keleti kapcsolatokkal, erős európai politikai vezetéssel, illetve egységgel és amerikai támogatással épülhet meg. Érdemes lesz közelről követni a folyamatot, hiszen annak sikere merőben megváltoztathatná az Európai Unió és a tagállamok geopolitikai helyzetét, ha stabil vezetékes nyersanyaghoz jutna a Közel-Keletről.