Keresés

A Közel-Keletről Európába vezető energiaszállítás jövője ismét a figyelem középpontjába kerülhet. Egy több mint egy évtizede elvetett terv, a Katar–Törökország gázvezeték, új reményeket ébreszt az európai energiabiztonság megerősítésére. Az eredetileg 2009-ben megálmodott, 1500 kilométeres infrastruktúra projekt egykor az európai energiabiztonság új alapjának ígérkezett, mielőtt a geopolitikai érdekek és a konfliktusok maguk alá temették volna az ötletet. A terv megvalósítása azonban nemcsak technológiai és gazdasági kérdés, hanem a geopolitika és a regionális stabilitás bonyolult hálójába is beágyazódik. Ez a projekt nemcsak Európa energiafüggőségét enyhítheti, hanem a közel-keleti országok, Törökország és az Egyesült Államok politikai érdekeit is új megvilágításba helyezheti.

Az Európai Bizottság lázas tempóban dolgozik a színfalak mögött azon, hogy akár az orosz földgázszállítások teljes leállítása esetén se legyenek földgáz- és villamos energia ellátási gondok az EU-ban. Miközben a legrosszabb forgatókönyv esetén a keresleti oldalon is intézkedésekre lesz szükség, rövid távon a norvég földgázszállítás felfuttatása és az ugrásszerűen növekvő LNG-import jelenthetik a megoldást. Az amerikai elnök és az Európai Bizottság elnöke pénteken közös nyilatkozatban vállalt kötelezettséget az Európába irányuló amerikai LNG-export növelésére.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) három hónapon belül értékelést kell benyújtania az Európai Bizottsághoz a Gazprom és az MVM által hétfőn aláírt hosszú távú földgáz-szállítási megállapodásról, amely ellátásbiztonsági szempontból megvizsgálja azt. Erről tájékoztatta kedden Kadri Simson, energiapolitikai biztos az ukrán energiaügyi minisztert, aki megbeszélésükön elé tárta a Budapest és Kijev között diplomáciai feszültéghez vezető földgázszerződés ügyét.