Brüsszel is górcső alá veszi majd az új magyar-orosz gázszerződést

A hétfőn a Gazprom és az MVM vezetői által aláírt 15 évre szóló gázszállítási szerződés éves szinten lefedi a magyar gázfogyasztás több, mint 28%-át, azt a küszöbértéket, amely felett a megállapodást az uniós ellátásbiztonsági szabályok értelmében górcső alá kell vennie a magyar energiaszabályozó hatóságnak és az értékelés eredményeiről három hónapon belül tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot. Ezt Tim McPhie, a Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője közölte kedden az EU-Monitor érdeklődésére. 

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a testület tudomása szerint a magyar-orosz gázüzlet az MVM részéről értesítési kötelezettség alá esik, és azt az uniós ellátásbiztonsági rendelettel összhangban meg kell vizsgálnia a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH), amelynek három hónapon belül be kell nyújtania értékelését Brüsszelnek. A Bizottság akár a megállapodás szövegét is bekérheti, amennyiben jól megalapozott aggályai vannak a tekintetben, hogy a földgázszerződés veszélyeztetheti egy tagállam, egy régió vagy az EU egészének ellátásbiztonságát. A vonatkozó rendelet értelmében ugyanakkor az információszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik a szerződésben rögzített árra, ami üzleti titoknak minősül.  

A Bizottság tehát legkésőbb három hónap múlva kézhez kapja a magyar szabályozó hatóság értékelését és ellátásbiztonsági szempontból megvizsgálja majd azt. A jogszabályból ugyanakkor nem derül ki egyértelműen az, hogy mi történik akkor, ha a Bizottság az ellátásbiztonság szempontjából problémásnak tekinti a szerződést. A rendelet szövege szerint „a Bizottság javasolhatja, hogy a tagállamok – a szerződésekből származó információk figyelembevétele céljából – módosítsák a kockázatértékeléseket, valamint a megelőzési cselekvési terveket és a vészhelyzeti terveket”. Ebből úgy tűnik, hogy a szerződés utólagos módosítására közvetlenül nem kötelezheti Brüsszel a tagállamit. 

Közvetve viszont igen, mert a rendelet külön is kiköti, hogy a rendelkezések nem érinthetik a Bizottság azon jogát, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson az uniós versenyszabályok kikényszerítésére.

Bár Kadri Simson, az energiapolitikáért felelős biztos éppen a Bizottságnak a magyarhoz hasonló gázszerződések jogszerűségének elbírálásában betöltött szerepére hívta fel keddi megbeszélésükön German Galuscsenko, ukrán energiaügyi miniszter figyelmét, a rendelet első látásra nem kínál lehetőséget az orvoslatra az ukrajnai gáztranzit megkerülése esetén. Márpedig Kijev éppen ezért „jelentette fel” Brüsszelnél a magyar kormányt, mert a 15 évre szóló hosszú távú szállítási szerződésben rögzített évi 4,5 milliárd tonna orosz földgáz Ukrajna megkerülésével nagyrészt a már elkészült, de még beüzemelés előtt álló Északi Áramlat 2. gázvezeték kisebb részt pedig Szerbián keresztül (Török Áramlat 2.) érkezne Magyarországra. 

„Simson biztos megismételte a Bizottságnak azt a jól ismert álláspontját, hogy Ukrajnát megbízható tranzitországnak tekintjük” – számolt be az illetékes szóvivő lapunknak a keddi megbeszélésről. 

Az ukrán rendszerirányító (LLC) vezetője hétfőn egy, az Északi Áramlat 2. gázvezeték megépítésének következményeiről tartott telekonferencia-vitán azt mondta, hogy a magyar lépés következtében az ukrajnai szállítási útvonal évente 10 milliárd tonna (bcm) földgázt „veszít”. Sergiy Makagan az EPC brüsszeli think tank rendezvényének egyik meghívottjaként hozzátette, hogy Ukrajnának már 50 milliárd tonna földgáz elvesztésébe került az, hogy lényegében elvágták a délkelet-európai gázpiactól. 

Az ukrajnai átviteli hálózatot felügyelő cég első embere szerint az Oroszországot a Balti-tenger alatt Németországgal összekötő két új vezetéken keresztül érkező földgáz több mint 80 százaléka ugyanazokba az országokba áramlik majd, amelyek jelenleg rá vannak csatlakozva az ukrán gáztranzitra. „Ugyanaz a földgáz, ugyanazokhoz az ügyfelekhez megy majd, csak más útvonalon” – jegyezte meg. 

Sergiy Makagan nem érti, mitől lenne olcsóbb a sokkal hosszabb és kerülő úton érkező földgáz a közvetlenül Ukrajnából érkezőnél. Meggyőződése, hogy a Gazprom, amely a Kreml megbízásából politikai fegyverként használja Ukrajna és az EU ellen a gázvezetéket, manipulálja az árakat. Az ukrán szakember szerint Magyarország ellátásbiztonsága sem lesz jobb attól, hogy kiiktatják az ukrán útvonalat. Úgy véli, hogy hazánk a déli irányból érkező orosz földgáz végén lesz, és ki lesz szolgáltatva a török, a bolgár és a szerb politika ingadozásainak. 

Az ukrán rendszerirányító vezérigazgatója elmondta, hogy cége minden egyes piaci aukció alkalmával szállítási kapacitásokat kínált fel, de a Gazprom nem volt hajlandó lekötni semmit sem. Makagan szerint ahányszor a piaci szereplők az ukrán gáztranzitra lekötöttek szállítási kapacitásokat, a gázárak csökkentek. Azt állította, hogy ha a Gazprom nem az ukrajnai tranzitutat választja, az árak felmennek. 

Makagan szerint az EU-nak a továbbiakban három dologhoz kell tartania magát az Északi Áramlat 2. kapcsán. A tulajdonosi szétválasztás elvéhez, harmadik feleknek a gázvezeték kapacitásaihoz való hozzáféréséhez és az átlátható árszabáshoz.