Keresés

Megjelent meg az utóbbi évek legvártabb jelentése – habár az izgalom egyre inkább fokozódott a több hónapos csúszás végett, a Draghi-jelentés fogadása korán sem volt egyöntetűen pozitív. A közel 400 oldalas dokumentum egyfajta tervrajz az EU versenyképesebbé tételére a világ többi régiójával szemben, kiemelve a legkritikusabb területeket és azoknak a helyzetét globális szinten.

Az európai közös gázbeszerzési platform keretében, amelynek célja a gázkeresletet a legjobb ajánlatokkal történő párosítása, összesen 10,9 milliárd köbméternyi ajánlatot tettek, amivel az eszköz már majdnem teljesítette a jogszabályi kötelezettségét - jelentette ki az Európai Bizottság kedden (május 16-án).

Április 24-én, hétfőn kilenc európai ország aláírta az ostendei nyilatkozatot, amelynek célja, hogy 2030-ig legalább 120 gigawatt, 2050-ig pedig legalább 300 gigawatt tengeri szélenergiát termeljenek közösen az Északi-tengeren. A célkitűzések kimondottan ambiciózusok, figyelembe véve, hogy az EU jelenleg 200 GW beépített szélerőművi kapacitással rendelkezik, amelyből csak 15 GW tengeri.

Az Európai Bizottság február 13-án, hétfőn tette közzé a "megújuló" hidrogénre vonatkozó, régóta várt szabályrendszer-javaslatát. A szabályok kidolgozása és bemutatása az uniós országok, leginkább Németország és Franciaország és az ipar intenzív lobbizása miatt csúszott éveken keresztül.

Már az uniós energiaügyi miniszterek csütörtöki rendkívüli találkozója előtt politikai vita robbant ki a Bizottság gázársapka javaslata körül. Úgy tűnt ugyanis, hogy az import földgáz ár felső szintjének meghatározása visszafelé sülhet el. A földgáz árának maximálást Brüsszel a magas árak megfékezésére akarná bevezetni, ám a kiszivárgott hírek szerint 275 euró per megawattóra áron határozná meg az import gáz árát. A túl magas központi árszabás miatt pedig 15 tagállam tiltakozik.