Nem mindenki örül: megérkezett a várva várt Draghi-jelentés

Európa lemarad a versenyben 

Hiába adja még az EU a globális GDP 17 százalékát, ennek ellenére Európa az elmúlt két évtizedben folyamatosan lassuló gazdasági növekedéssel néz szembe. Az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem növekedése az Egyesült Államokban csaknem kétszer akkora volt, mint az Európai Unióban 2000 óta. Ennek egyik fő oka a termelékenység lassulása, amely egyre nagyobb szakadékot eredményezett az EU és az USA GDP-je között: 2023-ra ez a különbség elérte a 30%-ot. Ez komoly kihívásokat vet fel, mivel Európa gazdasági növekedése az elmúlt két évtizedben elmaradt az amerikai szinttől, miközben Kína gyorsan felzárkózott. 

Technológiai szakadék 

A jelentés szerint az egyik legégetőbb kihívása az európai gazdaságoknak a termelékenységi szakadék más nagyhatalmakkal szemben. Különösen a technológiai verseny okoz problémát az európai cégek számára, akik közel sem olyan innovatívak és produktívak, mint az amerikai vagy a kínai. Mivel a gazdasági, illetve védelmi képességek is a technológia fejlettségéhez és hozzáféréséhez vannak kötve, Európa súlyos hátránnyal nézhet szembe, ha nem orvosolja a kialakult szituációt. A jelentés részletesen kitér a legkritikusabb high-tech szektorokra, amikre javaslata szerint az európai döntéshozóknak kiemelten figyelniük kell, valamint átalakítani a szabályozási környezetet, illetve több pénzügyi támogatást nyújtani.  

Energiafüggőség és geopolitikai instabilitás 

Draghi szerint az EU-nak szembesülnie kell azzal, hogy a magas energiaárai jelentős hátrányba hozzák a hazai ipart, amelynek már egyébként is magasabb költségei vannak a dekarbonizáció végett. Ezenfelül Európa labilis geopoltikai környezete és nagy mértékű kitettsége az ellátási lánc zavarokra rendkívül sebezhetővé teszik a gazdaságát. A jelentés felvázol egy tervet, amely szerint a zöldítés fogja elhozni az európai energetikai függetlenséget és versenyképességet, viszont ennek megvalósíthatósága kérdéses.  

Javasolt megoldások 

Három fő megoldást vázol a jelentés, amelyek közül az egyik az innovációs ökoszisztéma erősítése deregulációval és az anyagi támogatások növelésével a gyors növekedési potenciállal rendelkező technológiai ágazatokba. Cél lenne a közös dekarbonizációs és ipari stratégia kialakítása, amely egyesíti az energiaipari, ipari és környezeti célokat, csökkentené az energiaárakat és versenyképessé tenné újra az ipart. Nem utolsó sorban pedig egy egységes és célra törő külső gazdaságpolitika, amely biztosítja a stratégiai nyersanyagok és technológiák elérhetőségét, miközben csökkenti a külső beszállítóktól való függőséget. 

Mélyreható intézményi reform 

Draghi szerint a tagállamok vétójogának megszüntetése és a döntéshozatali folyamatok egyszerűsítése elengedhetetlen a versenyképesség visszaállításához. A jelentés hangsúlyozza az uniós intézmények megerősítésének fontosságát, különösen a minősített többségi szavazás szélesebb körű alkalmazását, amely megszüntetné az egyhangú döntéshozatal által gyakran akadályozott reformokat. 

Eltérő fogadtatás 

A javaslat komoly megosztottságot okozott Németország koalíciós kormányában és erős kritikákat váltott ki Hollandiában is. Németország pénzügyminisztere, Christian Lindner és holland kollégája, Eelco Heinen ellenezték a javaslatot, mondván, hogy a strukturális problémák nem oldhatók meg több közpénzzel, hanem inkább kevesebb bürokráciára és jobb hozzáférésre van szükség a magántőkéhez. 

Ugyanakkor a javaslat támogatói, mint Robert Habeck, Németország zöldpárti alkancellárja és Bernard Guetta, a francia Renaissance párt képviselője, sürgették az EU szintű közös beruházásokat és adósságprogramokat. Spanyolország pénzügyminisztere, Carlos Cuerpo szintén kiállt a javaslat mellett, hangsúlyozva a közös uniós finanszírozás szükségességét a jövőbeni fejlesztések érdekében.