Search
Close

Bizottsági javaslat a megújuló hidrogénről

Brüsszel, 2023. február 14.
Az Európai Bizottság február 13-án, hétfőn tette közzé a "megújuló" hidrogénre vonatkozó, régóta várt szabályrendszer-javaslatát. A szabályok kidolgozása és bemutatása az uniós országok, leginkább Németország és Franciaország és az ipar intenzív lobbizása miatt csúszott éveken keresztül.

A hidrogén-előállítás energiaigényes folyamat, amely jelentős mennyiségű villamosenergiát emészt fel az elektrolizálók működtetéséhez. Annak érdekében, hogy a hidrogéngyártás ne használja fel a szűkös megújuló energiaforrások túl nagy részét, az Európai Bizottság olyan szabályok kidolgozását tűzte ki célul, amelyek előírják, hogy a zöld hidrogén csak bizonyos területi és időbeli értékekhez mérve többletmennyiségű megújuló villamos energiát használhat fel (addicionalitás elve). A hétfői javaslat szerint a hidrogéntermelésnek ugyanis óránként további megújuló energiatermeléssel kell párosulnia. Ez utóbbi kritérium azonban csak 2030-tól lesz alkalmazandó, amivel a Bizottság több időt akar biztosítani az EU alakulóban lévő hidrogéniparának beinduláshoz. A csomag célja, hogy a megújuló hidrogén előállítása a megújuló energia növelését is ösztönözze, miközben biztosítsa azt is, hogy megújuló hidrogént csak akkor és ott állítsák elő, amikor és ahol elegendő megújuló villamosenergia áll rendelkezésre.

Egy kitétel lehetővé teszi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, azaz nukleáris villamosenergiát használó országok számára (így Magyarország számára is), hogy eltérjenek az addicionalitás elvétől, feltéve, hogy bizonyítani tudják: egyenértékű mennyiséget használtak fel megújuló energiaforrásokból is.

A hétfői bemutatás annak is köszönhető, hogy a Bizottság felismerte: az EU-nak gyorsan kell cselekednie, különben azt kockáztatja, hogy behozhatatlan hátrányba kerül az Egyesült Államokkal szemben. Utóbbi ugyanis nagyvonalú adókedvezményeket kínál a hidrogéngazdaságba beruházó vállalatoknak a nemrég bemutatott inflációcsökkentő törvény (IRA) révén.

Ahhoz, hogy a szabályok hatályba léphessenek, az uniós országoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagyniuk azokat, amelyre két hónap áll rendelkezésükre.  Kiemelendő ugyanakkor, hogy ebben az esetben a jóváhagyás a delegált aktus el nem utasítását jelenti, amire a jelenlegi értékelések szerint mind a Parlamentben, mind a 27 uniós tagállamot tömörítő Tanácsában nagy a valószínűség.