EU-csúcs: Ukrajna, Közel-Kelet és a migráció volt fókuszban

Brüsszel, 2024. október 18.

Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján három fő téma volt napirenden: Ukrajna helyzete, a közel-keleti válság és a migrációs kihívások. Bár Volodimir Zelenszkij figyelmeztetett az észak-koreai katonák Ukrajnába történő bevetésére, a vezetők a nap folyamán inkább a közel-keleti konfliktusra összpontosítottak és a migrációs paktum létrejötte ellenére új érveket sorakoztattak fel a hosszú évek óta tartó vitában.

Ukrajna: észak-koreai katonák Oroszország oldalán

Volodimir Zelenszkij beszámolt arról, hogy Ukrajna hírszerzése szerint Észak-Korea 10 000 katonát készül Oroszország támogatására küldeni. Zelenszkij elmondása szerint Putyin az orosz veszteségek miatt keresi a külső katonai segítséget, elkerülve ezzel az újabb orosz mozgósítást, amely politikailag kockázatos lehet számára. Az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki a jelentésekkel kapcsolatban, mivel ez jelentősen megerősítené Oroszország harci képességeit.

A konfliktus közepette Zelenszkij Ukrajna béketervét is bemutatta, azonban az EU vezetői nem tárgyalták részletesen, ami az Ukrajnát támogató intézkedések elmaradását is tükrözte. Ezzel párhuzamosan Orbán Viktor továbbra is blokkolja a G7 által Ukrajnának ígért 50 milliárd dolláros hitelt.

Közel-Kelet: a figyelem áthelyezése a Hamász és Izrael közötti konfliktusra

A tanácsülésen a közel-keleti válság is központi téma volt, különösen a Yahya Sinwar, a Hamasz vezetője elleni izraeli katonai támadás hírére, bár ezt akkor még nem erősítették meg hivatalosan. Josep Borrell, az EU külügyi vezetője rámutatott, hogy a közel-keleti konfliktus tovább fokozhatja a migrációs válságot, mivel a régióban több százezer ember veszítheti el otthonát. Borrell hangsúlyozta, hogy az EU vezetői most arra összpontosítanak, hogy hogyan kezeljék az esetleges újabb migrációs hullámot, amelyet a háború válthat ki.

Migráció: Határvédelem és visszatérítési politika

A migrációs kérdések a nap leghevesebb vitáit váltották ki. Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint az EU migrációs paktuma még csak félig készült el, és a visszatérítési politika jelenleg gyenge, mivel az illegálisan érkezők mindössze 20%-át sikerül hazatoloncolni. Számos vezető, köztük a lengyel és a görög kormányfő, sürgette a határok megerősítését és a migránsok gyorsabb visszaküldését. Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni, a most megnyitott albániai központokat emelte ki mint hatékony eszközt a migráció kezelésében, amelyeket a dán és holland kormány is támogatott.

Eközben Olaf Scholz német kancellár elutasította az EU-n kívüli táborok létesítését, mondván, hogy ezek a megoldások csak kis léptékben működhetnek egy olyan nagy ország számára, mint Németország. Scholz hangsúlyozta, hogy az EU-nak gyorsítani kell a kiutasítási eljárásokat, miközben fenntartja a védelemhez való jogot azon emberek számára, akik valóban rászorulnak.