Keresés

Az Európai Parlament 518 szavazattal elfogadta azt a pénzügyi támogatást, amely akár 35 milliárd eurós hitelt biztosít Ukrajnának, az orosz központi bank befagyasztott eszközeiből származó bevételek felhasználásával. A kölcsön célja, hogy segítsen Ukrajnának megbirkózni az orosz agresszió okozta károkkal és támogassa a gazdaság talpra állítását.

Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján három fő téma volt napirenden: Ukrajna helyzete, a közel-keleti válság és a migrációs kihívások. Bár Volodimir Zelenszkij figyelmeztetett az észak-koreai katonák Ukrajnába történő bevetésére, a vezetők a nap folyamán inkább a közel-keleti konfliktusra összpontosítottak és a migrációs paktum létrejötte ellenére új érveket sorakoztattak fel a hosszú évek óta tartó vitában.

Németország, a háború sújtotta Ukrajna második legnagyobb segélyezője, 2025-re a felére tervezi csökkenteni a Kijevnek nyújtott katonai segélyt, amelyet a továbbiakban nem a német költségvetésből terveznek finanszírozni, ehelyett Olaf Scholz kancellár kormánya a befagyasztott orosz vagyonból származó pénzre támaszkodna, bármennyire is jogilag kétes ez a lépés.

Igencsak megoszlik az európai és az ukrán közvélemény a háború lezárását és Kijev európai integrációját illetően, derült ki az ECFR legfrissebb felméréséből. Míg Ukrajna pénzügyi és hadianyag támogatása iránt az EU lakosságának többsége továbbra is elkötelezett, szerintük ennek célja nem a háború megnyerése, hanem hogy Kijev kedvezőbb pozíciót tudjon majd a tárgyalóasztalnál elfoglalni. Ezzel szemben az ukrán lakosság többsége a totális győzelemben, garantált EU és NATO tagságban gondolkodik.

A rendkívüli csúcson a külpolitikai témák mellett az EU versenyképességéről tanácskoztak az uniós állam- és kormányfők. A kétnapos ülés során a külpolitikai kérdésekben egyetértettek, azonban a belső reform javaslatokkal kapcsolatban élesen eltértek az álláspontok, így nem lettek konkrét eredmények. A levegőben már érezhető volt, hogy minden vezető kampányüzemódra kapcsolt.

Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága támogatta az érvényben lévő kereskedelmi liberalizációs intézkedések meghosszabbítását Ukrajna és Moldova esetében. Amennyiben az EP plenáris ülésén és a Tanácsban is megszavazzák a javaslatot, még 2025 nyaráig vám nélkül hozhatják be az ukrán és moldáv árukat az uniós piacra. Azonban az Európai Bizottság felléphet majd az importtal szemben, ha az piaci zavarokat okoz.

Ursula von der Leyen vasárnapi, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése után jelentette be, hogy havi másfél milliárd eurós, összesen évi 18 milliárd eurós pénzügyi támogatást javasol Ukrajna számára. Az újabb európai uniós csomag a gyakorlatilag a csőd szélére került ukrán állam finanszírozását látná el 2023-ban.

Az Európai Bizottság által jóváhagyott első határokon átnyúló együttműködési program keretében 66 millió euró áll majd Magyarország, Szlovákia, Románia és Ukrajna rendelkezésére 2021 és 2027 között.

Történelmi látogatásra csütörtökön Kijevbe utazott Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Mario Draghi olasz miniszterelnök és Klaus Iohannis román államfő. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való kijevi találkozóval még az Európai Bizottság pénteki bejelentés előtt jelezték: támogatják és elfogadják Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszát. Nemcsak a látogatás tényével, hanem a közös sajtótájékoztatójuk pozitív üzeneteivel is eloszlatták a korábbi kételyeket Ukrajna uniós jövőjének támogatásával kapcsolatban. A német kancellár azt hangsúlyozta, hogy Németország a pozitív döntés mellett áll, és Ukrajna az „európai családhoz tartozik”.

Az Európai Unió a Kreml által indított háborúra válaszul kész az eddigi együttműködési kereteket tovább szélesíteni és elmélyíteni Ukrajnával, amelyet az állam- és kormányfők által Versailles-ban elfogadott nyilatkozat szerint az európai család tagjának tekintenek. Tagjelölti státusz vagy az ukrán elnök és az EU kelet-európai tagjai által kért gyorsított ütemű uniós csatlakozás azonban nincs napirenden.