Az EU nem tesz kivételt Ukrajnával a bővítési folyamatban

Az eddigieknél is drasztikusabb szankcióktól sem fog visszariadni az Európai Unió az Ukrajna ellen indított orosz háború megállítása és az orosz elnök tárgyalóasztalhoz kényszerítése érdekében – közölte az EU Versailles-ban tartott informális csúcstalálkozóját követően a francia köztársasági elnök. „Semmi sincs kizárva, nincsenek tabuk, ha Oroszország folytatja a bombázásokat és tovább növeli a háború intenzitását” – jelentette ki Emmanuel Macron, a Versailles-i kastély történelmi falai között tartott sajtótájékoztatón, amely az EU vezetők másfél napos válságtanácskozását zárta le. 

Az EU27-ek péntekre virradóra hosszas vita után nyilatkozatot tettek közzé Ukrajnáról, amelyben minden felelősséget Oroszországra és a cinkosának nevezett Belaruszra hárítottak az Ukrajna elleni agresszióért és kilátásba helyezték mindazoknak az elszámoltatását, akiknek felelősségük van a polgári lakosság és polgári célpontok elleni támadásokban. Az U27-ek üdvözölték a hágai nemzetközi törvényszék ügyészének háborús bűncselekmények kiderítésére irányuló vizsgálatának megindításáról szóló bejelentését .

Az EU tagállami hangsúlyozták, hogy nem hagyják magára Ukrajnát és kötelezték magukat a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez való hozzájárulásukra, ha egyszer az orosz támadásnak vége szakad. „Készek vagyunk még tovább fokozni a nyomást Oroszországra és Belaruszra. Jelentős szankciókat fogadtunk el és készek vagyunk gyorsan cselekedni további szankciókkal” – szögezték le az állam- és kormányfők, akik találkozójukon az eddigi intézkedések hatását is áttekintették és az esetleges további intézkedésekről is egyeztettek, konkrét döntések nélkül. 

Az EU27-ek elismerésüket fejezték ki az Ukrajnával határos európai országoknak az ukrajnai háborús menekülteknek nyújtott „mérhetetlen szolidaritásért”.

A legellentmondásos kérdésnek az ukrán dossziéban az bizonyult, hogy az EU miként reagáljon Kijev több mint egy héttel ezelőtt hivatalosan benyújtott csatlakozási kérelmére, amit kilenc közép- és kelet-európai tagállam is megtámogatott, kezdeményezve, hogy az Unió gyorsított ütemben vegye fel a tagjai közé az élet-halál harcát vívó országot.

A vezetők által elfogadott nyilatkozat egyértelművé teszi, hogy az Európai Unió nem tud megfelelni a Volodimir Zelenszkij elnök által előterjesztett ukrán igénynek. A Tanács már a csúcsot megelőzően felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy az ilyenkor szokásos módon és az uniós szerződések rendelkezéseivel összhangban készítse el és nyújtsa be a tagállamok képviselőinek véleményét az ukrán tagsági kérelemről. Mint a záró sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen, bizottsági elnök rámutatott, erre normális esetben akár éveket is kel várni (valójában az EU eddigi gyakorlata szerint átlagosan 7-9 hónap telik el a tagsági kérelem benyújtása és a bizottsági vélemény megkérése között). Ezzel, ahogy többek között a litván elnök is rámutatott, az ukrán csatlakozás folyamata elindult, még ha a nyugat-balkáni országokhoz és más elődökhöz hasonlóan Kijevnek is végig kell majd járnia a csatlakozási folyamat hosszadalmas útját.

Addig is az EU27-ek a meglévő kereteken (a társulási szerződésen és mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodáson) túllépő támogatást kíván nyújtani Ukrajnának, kiemelve, hogy „Ukrajna az európai családhoz tartozik”.

Ezen túlmenő ígéreteknek és perspektívának jelenleg nem volt realitása, ahogy azt a közösség zömében régebbi tagjai is világossá tették. „Erőteljes és világos üzenetet küldünk Ukrajnának, hogy a sorsa összefonódik Európáéval. De fel lehet-e venni egy országot, amely háborúban áll és amely nyilvánvalóan nem felel még meg a kritériumoknak? A válasz az, hogy nem” – mutatott rá Emmanuel Macron az eseményt záró sajtótájékoztatón.

Hollandia és más nyugat-európai országok is hasonló állásponton vannak, hogy Ukrajnának rövid távon nem a tagjelölti státusz megadása segítene és nem lenne helyes kivételt tenni a bővítési folyamat szerződésekben és jogszabályokban rögzített szabályai alól, amelyek magukba foglalják az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak való megfelelés követelményét (a tagság jogi, politikai és gazdasági feltételei). 

Egy magas rangú EU-diplomata a csúcsot megelőzően újságíróknak nyilatkozva úgy vélte, hogy Ukrajna és támogatói túl nagy feneket kerítenek a tagjelölti vagy tagsági státusznak, amely egy hosszabb folyamat eredménye, és ehelyett azokra az eszközökre kellene koncentrálni, amelyek rövid távon bevethetők. Ugyanez a tagállami diplomata az új lehetőségek között említette az Erasmus és más uniós programok Ukrajnára való kiterjesztését, vagy az ukrán kormánytagok meghívását különböző miniszteri ülésekre. 

Emmanuel Macron egy másik, nem kevésbé fontos szempontot is felvetett, amikor arról beszélt, hogy a jelenlegi történések, amelyek közvetve a Nyugat-Balkánt is érintik, szükségessé teszik annak a kérdésnek a mélyreható átgondolását, hogy mi is Európa és hol vannak a határai. Továbbá azon is el kellene gondolkozni, hogy egy, a jelenleginél még több taggal rendelkező Európa hogyan szervezze meg magát a jövőben. Hozzátette, hogy az EU jövőjéről folyó konferencia is kereteket nyújthat ennek a reflexiós folyamatnak. „Meg kell találni egy új formulát” – vélekedett a francia köztársasági elnök. 

A vezetők által elfogadott nyilatkozat a Tanács nevében felkéri a Bizottságot, hogy Moldova és Grúzia tagsági kérelméről is alakítsa ki a véleményét.