Keresés

A csütörtökön, szokásosan kora délután kezdődő uniós csúcstalálkozó előtt a 27 tagállam vezetője 6 nyugat-balkáni ország állam-és kormányfőjével tárgyal a nyugat-balkáni bővítés állásáról. A találkozó délelőtt lesz, órákkal azelőtt, hogy az uniós tagállamok Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszáról döntenek.
Észak-Macedónia 2005, Montenegró 2010, Szerbia 2012, Albánia pedig 2014 óta tagjelölt. Koszovót és Bosznia-Hercegovinát pedig potenciális tagjelöltként ismeri el az Európai Unió. Bosznia-Hercegovina 2016-ban nyújtotta be a tagsági kérelmét, míg Koszovó a Stabilizációs és Társulási Megállapodás részese. Ez előzi meg a tagsági kérelem benyújtását, amely- Pristina közlése szerint- az év végéig megtörténhet.

Az Európai Unió a Kreml által indított háborúra válaszul kész az eddigi együttműködési kereteket tovább szélesíteni és elmélyíteni Ukrajnával, amelyet az állam- és kormányfők által Versailles-ban elfogadott nyilatkozat szerint az európai család tagjának tekintenek. Tagjelölti státusz vagy az ukrán elnök és az EU kelet-európai tagjai által kért gyorsított ütemű uniós csatlakozás azonban nincs napirenden.

Közel 20 évvel azután, hogy európai perspektívát ígért a Nyugat-Balkánnak, az EU a térség vezetőivel a szlovéniai Brdóban tartott csúcson sem volt képes akárcsak megközelítő időpontot kilátásba helyezni a régió országainak a csatlakozásra. Az EU27-ek informális tanácskozására rányomta bélyegét az energiaár-robbanás felett érzett aggodalom.