EU - Nyugat-Balkán konferencia: elmozdul-e a holtpontról a csatlakozási folyamat?
„Az Európai unió nem teljes a Nyugat-Balkán nélkül.” - szögezte le többször Joseph Borell az Unió külügyi főképviselője. „A nyugat-balkáni térség az európai családhoz tartozik, közösek az értékek és a sorsok is” ezt már Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette ki a tavalyi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón a szlovéniai Brdo-ban, miután 30 milliárd eurós gazdasági és befektetési tervet vázolt fel a térség gazdasági felzárkóztatására.
Ugyanakkor Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa Brdo-ban amellett érvelt: az EU-nak elkötelezettséget kell mutatnia a Nyugat-Balkán teljes integrációja iránt, és lépéseket kell tennie mind a hat érintett partner esetében.
A magyar uniós biztos 2021. végén egy magyar sajtóorgánumnak úgy értékelte a nyugat-balkáni csatlakozási folyamat állását. Mint mondta Szerbiában új lendületet kapott a reformfolyamat: a szerb kormány alapvető fontosságú jogállamisági reformokba kezdett a belgrádi kormány, elindult az igazságügyi reform, halad a médiaszabadság, az újságírók biztonsága ügyében, és gazdasági területen is jelentős előrelépések vannak. - mondta Várhelyi Olivér.
Albánia kapcsán kiemelte, hogy kiválóan teljesít a csatlakozási követelmények terén. 2019 óta előrehaladt a reformfolyamatokkal: zajlik a bírák átvilágítása, az igazságügyi rendszer megtisztítása a korrupciótól és a szervezett bűnözéstől, az országnak sikerült eredményeket elérnie a kábítószerkereskedelem ellen.
Észak-Macedónia is menetrend szerint teljesíti a kitűzött feladatokat, noha fel kell gyorsítani a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcot. A bővítéspolitikáért felelős biztos azonban további feladatként jelölte meg, hogy elnyerjék Bulgária támogatását az észak-macedón kormányközi konferencia összehíváshoz. Kiemeltnek nevezte még a bosnyák államreform folyamatok támogatását és előrevitelét. „Most Európán van a sor, hogy megmutassa, szüksége van a Nyugat-Balkánra.” -fogalmazott.
A tavalyi EU-Nyugat Balkán csúcstalálkozó azonban a politikai ígéreteken kívül ismét adós maradt a csatlakozási folyamat időtávjának felállításával. Az akkori német kancellár, Angela Merkel is egyet értett azzal, hogy az EU ne tűzzön ki céldátumokat a bővítési folyamatban. Azzal érvelt, hogy az nyomás alá helyezné az EU-t attól függetlenül, hogy a térség országai teljesítették-e a csatlakozáshoz kiszabott feltételeket vagy nem.
A héten sorra kerülő, újabb magas szintű találkozó előtti napokban az albán és a koszovói miniszterelnök is egyértelműsítette, hogy a szavakon túl tetteket is várnak. Edi Rama albán miniszterelnök újságírók előtt azt mérlegelte, hogy érdemes-e újra tárgyalóasztalhoz ülni Brüsszelben, Albin Kurti koszovói miniszterelnök pedig úgy fogalmazott indulás előtt, hogy: "Az Európai Unió eddig csalódást okozott”.
Az „előszobázási fáradtságot” a Nyugat-Balkán országaiban végzett közvéleménykutatások is alátámasztják: Szerbiában 46%-ra csökkent azok száma, akik támogatják az uniós tagságot, 43% pedig úgy véli, hogy Szerbia sosem lesz az Unió tagja. Hasonlóképpen a boszniaiak és a macedónok harmada is úgy gondolja, hogy országuk sohasem lesz az Európai Unió tagja. Észak-Macedónoában 2020-ban az emberek 25%-a, 2021-ben már 31%-a nem bízott az uniós tagságban. A skopje-i kormány egyébként még a nevét is megváltoztatta az uniós tagság érdekében. Bár Albániával együtt teljesítette a Bizottság által előírt kritériumokat, 2019 őszen Franciaország ellenkezése miatt mégsem indult meg a csatlakozási tárgyalás a két nyugat-balkáni állammal.
Kérdés, hogy a mostani csúcson a szimbolikus diplomácia nyilatkozatokon lesz-e előrelépés a Nyugat-Balkán integrációjában, például Észak-Macedónia ügyében a csatlakozást blokkoló Bulgária vétójának feloldására lesz-e kísérlet vagy megnyitnak-e további csatlakozási fejezeteket Szerbiával.
Magyarország, Horvátország, Ausztria, Szlovénia és Németország már évek óta arra figyelmeztet, hogy a hosszú várakozás alatt olyan országok befolyása alá kerülhet a stratégiai és gazdasági szempontból fontos térség, mint Oroszország és Kína.
A 2019-ben hivatalba lépett Várhelyi Olivér egyik fő küldetése, hogy a nyugat-balkáni folyamatot kimozdítsa a holtpontról. Egy ilyen elmozdulási pont lehet a mostani uniós csúcson az Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszáról szóló pozitív döntés. Ez középpontba állíthatja a nyugat-balkáni csatlakozást is, és lökést adhat a hosszú évek óta húzódó folyamatnak. A magyar biztos szerint ugyanis az újabb, Unióval szomszédos országok jelentkezése is azt bizonyítja, hogy számukra az EU a biztonság, a béke és a prosperitás zálogát jelenti. „Most Európának meg kell mutatnia, hogy ez így van."-fogalmazott Várhelyi Olivér.