Továbbra is poroszkál a Nyugat-Balkán az EU felé vezető úton

Az EU27-ek szerdán 9 oldalas nyilatkozatot fogadtak el a szlovéniai Brdóban, sokadszorra megerősítve a Nyugat-Balkán európai perspektíváját és a bővítési folyamat melletti elkötelezettségét, anélkül, hogy akárcsak homályos ígéreteket is tett ekvolna a törékeny stabilitású térség integrálásának időhorizontjára. 

Utóbbira a rendező ország, Szlovénia miniszterelnöke tett egy tétova kísérletet, amikor még korábban nagyköveti szinten megpróbálta rávenni uniós partnereit – eredménytelenül – arra, hogy helyezzék kilátásba az utolsó nyugat-balkáni ország legkésőbb 2030-ra történő felvételét. Bár Janez Jansa, szlovén miniszterelnök szerint a többség készséget mutatott arra, hogy az évtized során középpontba helyezze a térség integrálását, az EU27 által elfogadott és a Brdóba meghívott hat nyugat-balkáni vezető által is láttamozott nyilatkozatban erre semmilyen utalás nem történt.

Jansa az Euronewsnak nyilatkozva mindenesetre emlékeztetett rá, hogy az EU olyan feltételekhez köti a nyugat-balkáni beruházásokat is, mint a jogállami elvek tiszteletben tartása. Véleménye szerint ez mindaddig rendben is van, ameddig látszik a fény az alagút végén. „De, ha nem adjuk meg a tagság perspektíváját, akkor úgy gondolom, hogy kezdünk leszakadni a térségért folytatott versenyfutásban” – jegyezte meg. 

Ursula von der Leyen megértőleg beszélt arról, hogy a régió országai, amelyek egyike-másika már hét éve tárgyal a csatlakozásról, de például Észak-Macedónia már másfél évtizede vár a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, türelmetlenek és növekvő frusztrációt éreznek a folyamat lassúsága miatt. A Bizottság elnöke fogadkozott, hogy az Európai Bizottság minden tőle telhetőt megtesz a régió európai integrációjának előreviteléért, jóllehet a döntés konszenzussal a tagállamok kezében van, márpedig jónéhány ország piroritási listáján hátul van a bővítés. 

„Azt akarjuk, hogy a Nyugat-Balkán az EU része legyen. Nincs kétség afelől, hogy célunk a bővítés” – szögezte le von der Leyen, aki arra is rámutatott, hogy a nemrég elfogadott gazdasági és beruházási terv révén az EU sokat fog tenni az egész régió felzárkózásáért és az uniós belső piacba való fokozatos bekapcsolódásáért. A terv hét évre 9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást biztosít a Nyugat-Balkánnak, de az EIB és más pénzügyi befektetők által nyújtott kedvezményes hitelekkel kiegészülve a csomag elérheti a 30 milliárd eurót.

A befektetési program a térség országainak egymással és az EU-val való összekapcsolását célzó nagyberuházásokat támogat majd, főleg az energetika, a közlekedés és a digitális gazdaság terén. Az EU emellett egy testre szabott innovációs programot is kidolgoz és ütemtervet dolgoz ki a roamingdíjak csökkentésére. 

Ursula von der Leyen elismerte, hogy nem csak a Nyugat-Balkán országainak kell csipkedniük magukat a reformok terén, de az EU-nak is van házi feladata, amelyek közül az egyik Bulgária meggyőzése arról, hogy álljon félre Észak-Macedónia tárgyaláskezdésének a blokkolásától. A Bizottság elnöke szerint intenzív munkát folytatnak egy, a problémák megoldását célzó ütemterv elfogadása érdekében.

Az EU-Nyugat-Balkán csúcsot megelőzően (a következő 2022-ben lesz), kedd este a vezetők informális munkavacsorán egyeztettek az EU globális szerepvállalásáról, a stratégiai autonómia kérdéséről, a Kínához fűződő viszonyról, de az elszabadult energiaárakról is. 

Hírek szerint a spanyol és a cseh miniszterelnök szólt hozzá a kérdéshez, de Charles Michel, az Európai Tanács elnöke már előzőleg jelezte, hogy az EiT következő, október 21-22-i rendes ülésének napirendjére tűzi a kérdést. A vita alapjául minden bizonnyal az a közlemény szolgál majd, amit a Bizottság terjeszt elő jövő szerdán, rövid, közép és hosszú távú megoldásokat javasolva nemzeti és európai szinten egyaránt. 

Von der Leyen a csúcsot követő sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy a gázárak robbanása (ami átgyűrűzött a villamos energia árába is) nem csak Európát, hanem az egész világot sújtja, és nagyrészt a Covid19 után beinduló gazdasági tevékenység által gerjesztett kereslet áll a hátterében. Sokan ugyanakkor a Gazprom szerepére is utalnak, amely az utóbbi időben visszafogta az Európába irányuló gázszállításokat, hozzájárulva ezzel a kínálat szűköléséhez és az árak emelkedéséhez. A Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy Norvégia már hozzálátott a gázkitermelés növeléséhez, amit példaként állított mások elé. 

Von der Leyen határozottan cáfolta, hogy a gázárak robbanásának köze lenne a megújuló energiákhoz, mivel az utóbbiak szerinte stabilan csökkentek. A magyar miniszterelnök viszont az ülésről távozóban újságíróknak angolul nyilatkozva gyakorlatilag a zöld megállapodásért felelős Frans Timmermans, bizottsági ügyvezető alelnököt és a Bizottság klímajavaslatait hibáztatta az előállt helyzetért, a kibocsátás-kereskedelmi rendszer reformjára vonatkozó javaslatok visszavonására felszólítva.