Olaf Scholz: „Ukrajna az európai családhoz tartozik”
Olaf Sholz, aki május elején kínos diplomáciai botrányba keveredett a német elnök, Frank-Walter Steinmeier ukrajnai látogatásának kijevi megtagadása miatt, és akit Ukrajna németországi nagykövete „sértett májas hurkának” nevezett, korábban még vonakodó álláspontot fogalmazott meg: május közepén a német parlamentben azt mondta, hogy Ukrajna nem válhat gyorsított eljárásban az Európai Unió tagjává.
A német kancellár tegnapi kijevi sajtótájékoztatóján a Ukrajna tagjelölti státuszának támogatása mellett ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az EU-bővítés „egyértelmű kritériumok függvénye”, amelyeknek „minden jelöltnek meg kell felelnie”, és külön felhívta a figyelmet a demokrácia és a jogállamiság érvényesülésére. Hozzátette azt is, hogy maga az Európai Unió is reformra szorul, például az egyhangú külpolitikai döntések terén, amelynek hiánya hátráltatja a blokk gyors cselekvését és döntését.
Az Európai Bizottság pénteki ajánlása minden bizonnyal szigorú feltételeket fog támasztani Ukrajnával, Moldovával és Grúziával szemben a tagjelölti státusz fejében. Kiszivárgott hírek szerint főleg a demokratikus és intézményi reformok terén, illetve a korrupció elleni küzdelem ügyében fog ragaszkodni reformokhoz. Brüsszeli források szerint elképzelhető az is, hogy Ukrajnának békemegállapodást kell kötne Oroszországgal, mielőtt bármilyen tárgyalást kezdhetne az EU-val.
A nagy kérdés az, hogy az Európai Bizottság javaslata előbb megadja a tagjelölti státuszt, majd ezután követel meg kritériumokat Ukrajnától, Moldovától és Grúziától, vagy a tagjelölti státusz megadását köti feltételekhez. Úgy tudjuk, hogy a sorrendiségről a Bizottságon belül is nagy a megosztottság.
Az Európai Bizottság pénteken nyilvánosságra kerülő javaslata a jövő héten az uniós csúcs egyik legfontosabb témája lesz. Az előterjesztésről a végső döntést az állam-és kormányfők hozzák meg, akik a jövő héten csütörtökön és pénteken találkoznak Brüsszelben.
Információink szerint Magyarország az egység érdekében felsorakozik majd a közös uniós döntéshez a kérdésben. A magyar álláspont korábban is az volt, hogy Ukrajnának európai perspektívát kell adni, de eközben a nyugat-balkáni bővítés hitelességének nem szabad sérülnie.
Ezt hangsúlyozta a héten Várhelyi Olivér szomszédság is bővítéspolitikai biztos is a héten a Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub rendezvényén. A magyar biztos szerint Ukrajna, Moldova és Grúzia jelentkezése akár még lökést is adhat a nyugat-balkáni bővítésnek és elmozdíthatja azt az évek óta húzódó holtpontról.
„Ez a három ország egyből arra gondolt, hogy az EU-hoz való csatlakozás a hosszú távú záloga a biztonságnak, a békének és a prosperitásnak. Most Európának meg kell mutatnia, hogy ez így van."- fogalmazott Várhelyi Olivér az EU-Monitornak.
Magyarország Moldova uniós tagjelöltségét is támogatja. Erről Orbán Viktor biztosította Natalia Gavrilita moldáv miniszterelnököt, akivel tegnap telefonon egyeztetett az ukrajnai háborúról és Moldova európai integrációjáról.