Varga Mihály: Magyarország kész segíteni Ukrajnának, de uniós hitelfelvételben nem kíván részt venni

Az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Unió hosszú lejáratú hitelt venne fel Ukrajna a havi másfél milliárd euróval történő finanszírozáshoz, a kamatköltségek fedezetét, a kb. havi 630 millió eurót pedig az uniós tagállamok arányosan fizetnék. Ursula von der Leyen előre vetítette azt is, hogy az évi 18 milliárd eurós összeg előteremtéséhez valószínűleg más adományozók hozzájárulására is szükséges lesz. A Bizottság elnöke egyben ismét leszögezte, hogy az Európai Unió mindaddig támogatja Ukrajnát, ameddig a háború sújtotta országnak arra szüksége lesz.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már hétfőn Szófiában, a Közép-Európai Kezdeményezés külügyminiszteri találkozóján jelezte, hogy Magyarország kész bilaterális alapon folytatni Ukrajna pénzügyi támogatását, de nem fog beleegyezni egy újabb közös európai uniós hitelfelvételbe. Szijjártó Péter hozzátette azt is, hogy a magyar kormány már a háború kitörése előtt is tíz- és százmillió euró értékben fordított összegeket az ukrajnai egészségügy, oktatás, kulturális intézmények, illetve egyházak támogatására.

Ugyanezt az álláspontot erősítette meg kedden Varga Mihály pénzügyminiszter is Brüsszelben. A pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin ülése után úgy fogalmazott: Magyarország elismeri Ukrajna finanszírozási igényeit, de mivel azt az Európai Bizottság hitelfelvételhez kötné, abban a magyar kormány nem kíván szerepet vállani. Rossz tapasztalatot szerzett ugyanis a koronavírus gazdasági következményeit enyhítő alap ügyében: Magyarország hozzájárult egy közös hitelfelvételhez, de a neki járó forrásokhoz két és fél év után sem jutott hozzá. Az Európai Bizottság még a magyar helyreállítási tervet sem fogadta el, miközben egyes tagállamok már több részletet is megkaptak a közös hitelfelvétel által biztosított összegből. Ugyanakkor Varga Mihály hozzátette azt is, hogy bízik abban, hogy a helyreállítási alap ügyében a tárgyalások legkésőbb az év végéig befejeződnek. „Intenzív tárgyalásban vagyunk, kicsit furcsálljuk, hogy újabb és újabb elemek jelennek meg a tárgyalások kapcsán, de optimisták vagyunk.” fogalmazott Varga Mihály.

A pénzügyminiszter számításai szerint 2019 végéig Magyarország 50 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát, elsősorban a kárpátaljai régiót, a háború 2022 februári kitörése óta pedig 31 milliárd forinttal segítette az országba belépő ukrán menekülteket. Varga Mihály azzal érvelt, hogy ha Ukrajnának segítségre van szüksége, azt kétoldalú egyezmények keretében a magyar kormány gyorsan meg tudja adni, akár a nemzeti költségvetés keretére is.

Varga Mihály utalt arra is, hogy Ukrajnának a Nemzetközi Valutaalap számításai szerint havi 3-4 milliárd euró, azaz körülbelül 1200-1600 milliárd forintra lenne szüksége az ország működtetéséhez. Az összeg összeállításában Magyarország hajlandó részt venni, hitelvelvételt azonban nem támogat – szögezte le Varga Mihály. Hozzátette azt is, hogy bízik abban, hogy Európa más országai, az Amerikai Egyesült Államok és a nagy nemzetközi pénzintézetek továbbra is részt vállalnak a háború sújtotta ország megsegítésében.