Új korszak: hatályba lépett a mesterséges intelligenciára vonatkozó AI Act

Brüsszel, 2024. augusztus 1.

Az Európai Unióban életbe lépett az AI Act, a világ első átfogó mesterséges intelligencia-szabályozása, amelynek célja, hogy biztonságos és megbízható AI rendszerek kialakítását segítse elő az EU területén. Az új jogszabály különös figyelmet fordít a munkaerő védelmére, mivel a becslések szerint az IT szakemberek 91,5%-ának munkahelyét fenyegeti az AI fejlődése. Az AI Act négy kockázati kategóriába sorolja az AI rendszereket, és szigorú szabályokat vezet be a magas és elfogadhatatlan kockázatot jelentő alkalmazásokra.

EU-s célok és kategóriák

Az AI Act az egységes belső piacnak való megfelelés kialakítására törekszik a mesterséges intelligencia számára az EU-ban, ösztönözve ezzel a technológia elterjedését és teret adva az innovációnak és a befektetéseknek. A törvény az EU termékbiztonsági és kockázati alapú megközelítésére építve, egy innovatív definíciót vezet be a mesterséges intelligenciára, és négy kockázati kategóriát határoz meg:

Minimális kockázat: Az olyan AI rendszerek, mint az ajánlórendszerek és spam szűrők, nem jelentenek jelentős veszélyt az állampolgárok jogaira és biztonságára, így ezen rendszerek esetében nem szükséges kötelező szabályozás. A vállalatok azonban önkéntes alapon alkalmazhatnak az e területre vonatkozó további magatartási kódexeket.

Specifikus átláthatósági kockázat: Az olyan rendszerek, mint a chatbotok, kötelesek tájékoztatni a felhasználókat, hogy gépekkel kommunikálnak. Az AI által generált tartalmaknak, például a deep fake-eknek, egyértelműen meg kell jelölniük magukat, és a felhasználóknak tájékoztatást kell kapniuk arról, ha biometrikus kategorizálási vagy érzelemfelismerő rendszerek vannak használatban.

Magas kockázat: Az ilyen rendszereknek szigorú követelményeknek kell megfelelniük, ideértve a kockázatcsökkentést, az adatminőséget, a tevékenység naplózását és az emberi felügyeletet. Ilyen rendszerek például az álláskereséshez vagy hitelbírálathoz használt alkalmazások.

Elfogadhatatlan kockázat: Az alapvető emberi jogokat veszélyeztető rendszerek tartoznak ide, amelyek használatát betiltják. Ide tartoznak azok az alkalmazások, amelyek manipulálják az emberi viselkedést, vagy amelyek lehetővé teszik a társadalmi pontozást.

A tagállamoknak is készülni kell

Az uniós tagállamoknak 2025. augusztus 2-ig kell kijelölniük azokat a nemzeti hatáskörben illetékes hatóságokat, amelyek felügyelik az AI rendszerek szabályozását. Az uniós szintű megvalósításban az Európai Bizottság AI Irodája lesz a fő végrehajtó testület.

Szankciók és együttműködési lehetőségek

A szabályokat be nem tartó vállalatok jelentős bírságokra számíthatnak: akár az éves globális árbevétel 7%-át is elérhetik a büntetések a tiltott AI alkalmazások esetében. A legtöbb szabályozás 2026. augusztus 2-tól lép hatályba, de a veszélyesnek minősített rendszerek tilalma már hat hónap múlva érvénybe lép.

Az Európai Bizottság elindította az AI Paktumot, amely arra ösztönzi az AI fejlesztőket, hogy önkéntesen alkalmazzák a kulcsfontosságú kötelezettségeket még a jogi határidők előtt. Ezenkívül iránymutatásokat dolgoz ki a törvény végrehajtására vonatkozóan, és megnyitja az utat az első általános célú AI gyakorlati kódex kidolgozásának lehetősége előtt is.

Kiemelt prioritás lesz a következő ciklusban

A nemzetközi technológiai óriások által vezetett AI-Enabled ICT Workforce Consortium tanulmánya szerint az AI fejlődése körülbelül 10 millió munkahelyet sodorhat veszélybe az EU-ban. A jelentés szerint a megszokott IT szerepkörök 34 százalékában jelentős változásokat várhatók, míg további 57,5%-uk közepesen lesz érintett.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, többek között emiatt hangsúlyozta a "méltányos átmenet" fontosságát a 2024-2029-es politikai irányelveiben, elkötelezve magát amellett, hogy jelentősen növeli a munkaerő támogatását célzó finanszírozást. Az AI jogszabállyal és kapcsolódó kezdeményezéseivel az EU határozott lépéseket tesz az AI jelentette kihívások leküzdésére, egyensúlyt teremtve a technológiai fejlődés és a munkavállalói jogok védelme között.