Németország kimondja: elég volt!

Brüsszel, 2025. január 23.

Egy tragikus késeléses támadás rázta meg Németországot, és a migrációról, valamint a közbiztonságról szóló viták új szakaszát nyitotta meg a február 23-i szövetségi választások előtt. Az Aschaffenburg városában történt támadás során egy 28 éves afgán férfi két ember életét oltotta ki – köztük egy kétéves kisfiúét –, és három másik személyt megsebesített. Az eset nyomán kiéleződött a politikai vita a német migrációs politika hiányosságairól és a vezetők felelősségéről. Egy hónap múlva választás.

Tragédia a parkban

A támadó egy konyhakéssel támadt egy óvodás csoport gyermekeire. A kétéves, marokkói származású kisfiú és egy 41 éves járókelő, aki megpróbálta megvédeni a gyerekeket, életét vesztette. Három további személy megsérült. A bajor belügyminiszter, Joachim Herrmann szerint a támadó már korábban is ismert volt erőszakos viselkedése miatt, és pszichiátriai kezelés alatt állt.

A férfi 2022-ben érkezett Németországba, menedékkérelmét elutasították, és 2024 végén bejelentette önkéntes távozási szándékát. Ennek ellenére nem hagyta el az országot, mert nem rendelkezett megfelelő úti okmányokkal, amelyeket csak lassan állítottak ki számára.

Már a szociáldemokrata kancellár is másképp látja

Olaf Scholz kancellár erőteljesen reagált a támadásra, amelyet „hihetetlen terrorcselekménynek” nevezett. „Elegem van abból, hogy ilyen erőszakos bűncselekmények néhány hetente megtörténnek azok által, akik nálunk kerestek védelmet” – mondta. Scholz szerint a hatóságoknak ki kell vizsgálniuk, hogy a támadó miért maradhatott az országban, és az ügynek „azonnali következményeket” kell vonnia maga után.

Friedrich Merz: „Az intézkedések ideje elérkezett”

Friedrich Merz, a konzervatív CDU-CSU szövetség kancellárjelöltje, a támadás után egy radikális, ötpontos migrációs szigorítási tervet jelentett be:

Illegális bevándorlók belépésének teljes tilalma és határellenőrzések visszaállítása: Merz szerint a német határokon állandó ellenőrzéseket kell végezni, és minden illegális belépési kísérletet meg kell akadályozni.

Menedékkérők őrizetbe vétele és kitoloncolásuk felgyorsítása: A határon elfogott embereket őrizetben kell tartani, és a lehető leggyorsabban kitoloncolni.

Kitoloncolási központok bővítése: Merz szerint elfogadhatatlan, hogy jelenleg mindössze 750 férőhely áll rendelkezésre a kitoloncolásra váró 42 ezer ember számára.

Napi szintű kitoloncolások megszervezése: Az üresen álló laktanyákat és egyéb ingatlanokat a kitoloncolást megelőző őrizetbe vétel céljára kellene felhasználni.

Bűnöző bevándorlók tartós őrizetben tartása: Az ország elhagyására kötelezett bűnözőket és veszélyes személyeket határozatlan ideig fogva kell tartani a kitoloncolásukig.

„A Németországban tíz éve folytatott, elhibázott menekült- és bevándorláspolitika romokban hever” – hangsúlyozta Merz. „Kompromisszumok ezekben a kérdésekben már nem lehetségesek.”

Bajor szigor

Markus Söder bajor miniszterelnök szintén a migrációs szabályozás szigorítását szorgalmazta. Söder a kitoloncoláshoz szükséges intézkedések központosítását és a vízumstopot sürgette afgán állampolgárokkal szemben. „A gyerekgyilkosság a lehető legszörnyűbb és leggyalázatosabb bűncselekmény” – mondta, miközben hangsúlyozta, hogy Németországnak a saját állampolgárai biztonságát kell előtérbe helyeznie.

A politika megosztottsága

A migrációs vita mélyen megosztja a német politikát. Míg a CDU-CSU szövetség radikális változtatásokat sürget, a szélsőjobboldali AfD még szigorúbb intézkedéseket követel. Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje „hazatelepítési politikát” szorgalmazott, amely tömeges kitoloncolásokat jelentene. Az AfD támogatottsága egyre nő, jelenleg 21 százalékon áll, míg a CDU-CSU 30 százalékon vezeti a mezőnyt. Olaf Scholz kancellár is keményebb hangnemet ütött meg, amely a választások közeledtével a közvélemény nyomására utal.

Németország választás előtt áll: miközben a társadalom egyensúlyt követel a biztonság és az emberséges bánásmód között, a vezetőktől pedig határozott cselekvést várnak. Az események tanulsága egyértelmű: Németország most a politika legmagasabb szintjein mondta ki, hogy elég volt. Azt viszont majd csak egy hónap múlva látjuk meg, hogy ezt miképpen tükrözik a valójában pártpreferenciák.