Keresés

Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője bejelentette, hogy kancellárjelöltként indul a következő évi választásokon. Döntése nemcsak Németország, hanem az egész Európai Unió számára is meghatározó lehet. A CDU/CSU hiába vezeti toronymagasan a közvélemény-kutatásokat a választások még odébb vannak, ráadásul a jelen állás szerint komplikált koalíciós tárgyalások következhetnek egy év múlva.

Németország, a háború sújtotta Ukrajna második legnagyobb segélyezője, 2025-re a felére tervezi csökkenteni a Kijevnek nyújtott katonai segélyt, amelyet a továbbiakban nem a német költségvetésből terveznek finanszírozni, ehelyett Olaf Scholz kancellár kormánya a befagyasztott orosz vagyonból származó pénzre támaszkodna, bármennyire is jogilag kétes ez a lépés.

Németországban a közelgő tartományi választások ráerősíthetnek a belpolitikai trendekre. Az Alternative für Deutschland (AfD) és a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) pártok előretörése olyan méreteket öltött a keleti tartományokban, hogy aggodalmak merülnek fel a jövőbeli kormányozhatósággal kapcsolatban. Ráadásul szeptemberben választások következnek, amiket egyértelműen a jövő őszi szövetségi választásokra való felkészülés jegyében érdemes értelmezni.

Az uniós tagállamok jóváhagyták a 14. szankciós csomagot Oroszország ellen, amely először tiltja az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) továbbértékesítését. Néhány gázpiaci szakértő kétségbe vonja, hogy az intézkedésnek lesz-e érezhető hatása, tekintettel arra, hogy Európa továbbra is importál orosz gázt. Ráadásul az uniós kikötőkből Ázsiába irányuló tranzitszállítmányok csak az összes orosz LNG-export 10%-át teszik ki.

A június 6-9 között rendezett európai parlamenti választáson az uniós választópolgárok megszavazzák a következő ötéves ciklusra felálló 720 fős testületet. A tagállamok népességükkel arányosítva eltérő számú képviselőt delegálnak az Európai Parlamentbe, tehát egyrészről a súlyuk meghatározza befolyásukat. Másrészről, viszont alapvetően minden tagállamban egyfajta „népszavazásnak”, illetve „pontos közvélemény-kutatásnak” számít a választás, így belpolitikai szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Nézzük meg e két kritérium metszetében, mely tagállamokban lesz sorsdöntő a szavazás.

Franciaország, Lengyelország és Németország közös erőfeszítéssel szeretné elérni Európa védelmi képességeinek megerősítését. Ursula von der Leyen is hasonló módon gondolkodik, ha újabb öt évre elnyeri a Bizottság elnöki tisztségét, akkor létrehozza a védelmi biztosi pozíciót. Sőt, az új tisztségre már jelöltek is vannak.

Az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodáshoz tartozó intézkedéscsomagjának részletszabályozására nincsenek felkészülve a világszinten vezető, tőkeerős és versenyképes német vállalatok, az átállási időszak ellenére is nehézségektől tartanak. Egyes szakértők szerint a túlzottan ambiciózus német éghajlati és kibocsátáscsökkentési célok elérhetetlenek. Ezek ellenére a német kormány optimista a zöld átállás folyamatával kapcsolatban.

A három német balliberális kormánypárt, a szocialisták, a zöldek és a szabad demokraták parlamenti határozatot kezdeményeztek a Bundestagban, Arra szólítják fel Olaf Scholz kancellárt, hogy „alaposan” vizsgálja meg a magyar kormány által tett korrupcióellenes reformokat és csak akkor támogassa a Magyarországnak járó euró milliárdok felszabadítását, ha Budapest bizonyítani tudja, hogy komolyan gondolja a jogállamisági aggodalmak orvoslását.

Európa más országaihoz hasonlóan Németországot is utolérte a politikai palettát évtizedeken át uraló nagy pártok visszaszorulásának trendje és a politikai rendszer széttöredezése, de ebből nem a szélsőségesek, hanem a politikai közép profitált – mutatnak rá elemzők a szociáldemokraták minimális győzelmét hozó német szövetségi választások után.

Fej-fej melletti küzdelemben a német szociáldemokraták szerezték a legtöbb szavazatot a vasárnapi németországi parlamenti választáson, ám akár még a történetének leggyengébb szereplését elkönyvelő CDU/CSU is adhatja a következő kancellárt, ha a harmadiknak és negyediknek befutó, királycsináló zöldek és szabaddemokraták úgy döntenek.