Lítiumlelőhelyek a Nyugat-Balkánon

Újraindul a Rio Tinto Lítiumprojekt Szerbiában

2021-ben a társadalmi nyomás hatására leállították, most azonban újraindítják a Rio Tinto vállalat 2,4 milliárd eurós lítiumbányászati projektjét Szerbiában. A Jadar folyó mentén található lelőhelyek a világ ismert lítiumkészletének 1,3%-át rejtik, ami évente 58 ezer tonna lítium kitermelését teszi lehetővé. Ez a mennyiség az EU jelenlegi lítiumszükségletének 90%-át, 2030-ig pedig 13%-át fedezheti.

Szerbia hatalmas lítiumkészletei révén a világ egyik lítiumnagyhatalmává válhat. A projekt gazdasági és geopolitikai jelentőségét tovább növeli, hogy az ország stratégiai megállapodást kötött az EU-val és Németországgal a kritikus nyersanyagok terén. A szerb kormány ígéretet tett, hogy nem ad el lítiumot kínai autógyártóknak, helyette olyan európai autógyártókat részesít előnyben, mint a Mercedes-Benz, Volkswagen és Stellantis.

A Majevica-hegység kincsei

Bosznia-Hercegovina is jelentős lítiumlelőhelyekre bukkant a Majevica-hegységben. A svájci Arcore AG vállalat által végzett kutatások szerint a területen több mint 1,5 millió tonna lítiumkarbonát található. A kitermelés 2026-ban kezdődhet meg, és a német autóipart fogja elsősorban kiszolgálni, köszönhetően a német-kanadai Rock Tech Lithium vállalattal kötött stratégiai partnerségnek.

Geopolitikai mozgások és helyi ellenállás

A lítiumkészletek iránti versenyben Kína is aktívan részt vesz, jelentős beruházásokat hajtva végre a Nyugat-Balkánon, különösen Szerbiában. Az EU célja, hogy csökkentse függőségét a kínai nyersanyagoktól, miközben Kína a saját lítiumellátását próbálja biztosítani az elektromos autóiparának exponenciális növekedése érdekében.

Az újraindított projektek azonban nem mentesek a politikai és társadalmi ellenállástól. Szerbiában a helyi lakosság az ivóvízkészletek, földek és erdők szennyeződésétől tartva tiltakozik a lítiumbányászat ellen. A tavaly decemberi választások után a Szerb Haladó Párt bejelentette, hogy a projekt folytatását mindenképpen megvalósítják, ami további feszültségeket generálhat.

Előnyök és hátrányok

Az Európai Unió alapvető érdeke, hogy a kritikus nyersanyagok területén csökkentse a külső függőségeit, így kézenfekvő a közeli szomszédságban elhelyezkedő államokkal megegyezni. Azonban az EU és Szerbia közötti megállapodások kapcsán felmerül a kérdés, hogy ezek hogyan befolyásolhatják a szerbiai jogállamiságot és az uniós csatlakozási folyamatot. A nyugat-európai uniós szakértők aggodalmukat fejezték ki, hogy a lítiumért folytatott versenyben az EU egyszerűbben értelmezhet a balkáni demokrácia és jogállamiság helyzetét. Ha valóban sokan gondolják így, akkor akár ténylegesen súrlódásmentesebbé válhat a kapcsolat a gazdasági előnyökért cserébe.

A Nyugat-Balkán lítiumkincsei tehát nemcsak gazdasági, hanem komoly politikai és környezeti kérdéseket is felvetnek. Szerbia és Bosznia-Hercegovina a globális lítiumpiac kulcsszereplőivé válhatnak, de ennek ára van. A következő években kiderül, hogy ezek az országok hogyan tudják egyensúlyozni a gazdasági fejlődést a környezeti és társadalmi kihívásokkal.