Új lendület az európai autóiparnak?

Öt pillér mentén épülő megújulás 

Az EU autóipara fordulóponthoz érkezett: a szigorodó klímacélok, az átalakuló technológiai környezet és az amerikai, valamint kínai versenytársak erőteljes támogatási politikái veszélybe sodorták a kontinens járműipari vezető szerepét. Válaszul az Európai Bizottság bemutatta cselekvési tervét, amely öt kulcsterületre koncentrál: 

• Innováció és digitalizáció, különös tekintettel az autonóm és összekapcsolt járművek fejlesztésére. 

• Tiszta mobilitásra való átállás, az elektromos járművek és akkumulátortechnológiák támogatásával. 

• Versenyképesség és ellátási láncok védelme, a nyersanyagoktól a gyártásig. 

• Munkahelyvédelem és átképzés, a munkavállalók támogatására a zöld átmenet során. 

• Egyenlő versenyfeltételek biztosítása, válaszlépések az agresszív külföldi támogatásokkal szemben. 

Kiemelt szerepben az európai akkumulátorgyártás 

A terv középpontjában az európai akkumulátorgyártás megerősítése áll. A Bizottság a Battery Booster program keretében közvetlen támogatásokat, kedvezményes hiteleket és gyártási előírásokat vezet be annak érdekében, hogy az EU-n belüli akkumulátorcella- és alkatrészgyártás költségversenyképessé váljon. 

„A cél, hogy az akkumulátor-értéklánc minél nagyobb része Európában maradjon” – fogalmazott Apostolos Tzitzikostas közlekedési biztos. A tervek szerint a későbbiekben helyi tartalmi követelményekkel védenék az európai gyártókat, miközben nyitottak a közvetlen gyártási támogatásokra is, hasonlóan az Egyesült Államok 35 dollár/kWh mértékű ösztönzőihez. 

Emellett a Bizottság létrehozza a Battery Raw Materials Access Entity nevű platformot, amely az alapanyagok közös beszerzését és az ellátási láncok biztonságát erősítené. 

Új szabályozás, exporttilalom és körforgásos gazdaság 

A terv része a hulladékként keletkező, úgynevezett „black mass” akkumulátorőrlemény exportjának tilalma is a nem OECD-országok felé, környezetvédelmi okokra hivatkozva. A cél, hogy ezen értékes anyagok visszaforgatása Európán belül történjen, erősítve a kontinens nyersanyag-függetlenségét. 

Ezen kívül egyszerűsítik a nyersanyag-kitermelés és -feldolgozás engedélyezését, ösztönzik a környezetbarát akkumulátor-újrahasznosítást, és együttműködést sürgetnek a tagállamokkal a közös projektek finanszírozásában. 

Mérséklik a CO₂-előírásokat, védenék a munkahelyeket 

A Bizottság érzékeli az ipar részéről érkező igényeket is, ezért javasolja a 2025–2027 közötti időszakra a CO₂-kibocsátási célok rugalmasabb teljesítését: a gyártók hároméves átlaggal teljesíthetnék az előírásokat, lehetőséget adva az évek közötti kompenzációra. 

Emellett fokozott támogatást nyújtanak a munkahelyek megőrzésére és a dolgozók átképzésére az Erasmus+, az ESF+ és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap segítségével. A Fair Transition Observatory nevű megfigyelőközpont pedig a válsághelyzetek gyors felismerésében és kezelésében segít. 

Társadalmi támogatás, megfizethető zöld mobilitás 

A terv a társadalmi szempontokat sem hagyja figyelmen kívül: a Social Climate Fund révén támogatnák a szociális lízingprogramokat, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára elérhető elektromos autóbérlést és -lízinget. A Transport Poverty Recommendation iránymutatás ösztönzi majd a tagállamokat, hogy nemzeti terveikbe is építsék be ezeket az eszközöket. 

Kereskedelmi védelem és külföldi befektetések szabályozása 

A Bizottság egyértelművé tette: nem tűri a tisztességtelen külföldi versenyt. Kész fellépni az agresszív támogatásokkal szemben, legyen szó Kínáról vagy az Egyesült Államokról. Ugyanakkor feltételekhez kötné a külföldi autóipari befektetéseket is, például közös vállalatok létrehozásához, technológiamegosztáshoz vagy az EU-ban keletkező hozzáadott érték növeléséhez. 

Mi következik? 

Az Európai Bizottság most bemutatott cselekvési terve mérföldkő lehet abban, hogy Európa ne csupán alkalmazkodjon a globális autóipari verseny új szabályaihoz, hanem vezető szereplővé váljon az elektromos, autonóm és digitális járművek piacán. Ugyanakkor a terv fogadtatása korántsem egyöntetű. 

A gyártók többsége üdvözli a kezdeményezést, különösen azokat az elemeket, amelyek rugalmasabb kibocsátási előírásokat, gyorsított engedélyezési eljárásokat és közvetlen támogatásokat ígérnek. Sokan reményüket fejezik ki, hogy a Battery Booster program vagy a szociális lízingmegoldások valóban kézzelfogható versenyelőnyt és piaci bővülést hoznak. 

Mások viszont épp ellenkezőleg látják: civil szervezetek és klímavédelmi szakértők szerint a kibocsátási célok enyhítése veszélyeztetheti a Green Deal hitelességét, és torzíthatja a klímacélokhoz vezető utat. „Nem visszalépni kellene, hanem még gyorsabban haladni előre a zéró kibocsátású közlekedés felé” – fogalmaztak többen. 

Az iparági szereplők között is akadnak kritikusok. A kisebb vállalkozások attól tartanak, hogy a nagyvállalatok számára szabott támogatási mechanizmusokból kiszorulnak, míg a helyi tartalmi előírások – bár kedveznek az EU-s gyártóknak – túl merevek lehetnek a globális ellátási láncok valóságában. Ahogy az egyik francia akkumulátor-startup vezetője fogalmazott: „A lokális gyártás erősítése fontos, de önmagában nem elég. Versenyképes, jelentős támogatásokra van szükségünk, különben továbbra is Kína és az Egyesült Államok diktál.” 

A szakszervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a zöld átállás súlyos társadalmi költségekkel járhat, ha nem sikerül időben és megfelelő mértékben biztosítani az átképzéseket és a munkahelyek védelmét, különösen az alacsonyabb képzettséget igénylő területeken. 

Végső soron a most bejelentett terv sorsa azon múlik majd, hogy sikerül-e politikai konszenzust teremteni a tagállamok között, elegendő forrást mozgósítani az ambíciók mögé, és úgy egyensúlyozni a versenyképesség, a klímavédelem és a társadalmi igazságosság szempontjai között, hogy egyik se váljon a másik kárára. Az autóipar jövője – és vele együtt az európai gazdaság egyik sarokköve – most e kényes egyensúlyon áll vagy bukik.