Keresés

Az Európai Bizottság fontosnak tartja, hogy valamennyi uniós tagállam élvezhesse a helyreállítási eszköz előnyeit, de nem köthet kompromisszumot a jogállami elveket és az RRF-ről szóló rendeletet illetően – jelentette ki az EP költségvetési és költségvetés-ellenőrzési szakbizottságának közös ülésén Valdis Dombrovskis, bizottsági ügyvezető alelnök. Paolo Gentiloni, gazdasági biztosnak nincs tudomása egy új helyreállítási alap felállítását érintő specifikus döntésekről a március 10-11-i Versailles-i informális EU-csúcson, de egyetért azzal, hogy az EU-nak az ukrajnai háború fényében új eszközöket kell mérlegelnie.

Jól értesült források szerint 2-3 hetet vehet igénybe a jogállami feltételrendszer gyakorlati alkalmazásáról szóló iránymutatások véglegesítése, de a Magyarország elleni eljárás esetleges megindítása a kormány és a Bizottság közötti levelezés kimenetelétől is függ. Az eljárás elindítása nem akadálya ugyan a helyreállítási terv jóváhagyásának, a végrehajtásának viszont igen.

A hétéves keretköltségvetés első évében egyetlen euró kifizetésre sem kerül sor a kohéziós politika büdzséjéből, és mindössze egy tagállam, Görögország rendelkezik jóváhagyott partnerségi megállapodással. A kohéziós politika késői végrehajtásának egyik fő okaként azt jelölte meg az Európai Bizottság illetékes főigazgatója, hogy a helyreállítási alapok lehívása elsőbbséget élvez a legtöbb tagállamban.

Egyre közelebb az év vége, de továbbra sincs jele az álláspontok közeledésének a magyar helyreállítási tervről vontatottan zajló tárgyalásokon. Egyesekben már az a kérdés is megfogalmazódik, hogy az adott feltételek mellett a magyar kormány valóban akarja-e a megállapodást.

Magyarországnak az országspecifikus ajánlásoknak, illetve azok számottevő részhalmazának kell megfelelnie ahhoz, hogy az Európai Bizottság zöld utat adjon a magyar helyreállítási tervnek – hangsúlyozta az EU-Monitornak nyilatkozva az EU gazdasági biztosa. Paolo Gentiloni nem látja még, mikor zárulhatnak le a tárgyalások Budapesttel.

Ha csak az utolsó pillanatban nem történik váratlan fordulat, a szeptember 30-i nem hivatalos határidőig sem sikerül lezárni a tárgyalásokat az Európai Bizottság és a kormány között a magyar helyreállítási tervről. Szerda estig nem futott be Budapest aktuális válasza Brüsszelbe. Rövid távon senkinek sem sietős a megállapodás, ám az év végéhez közeledve már az lehet.

Az EU-Monitor értesülései szerint pénteken folytatódtak a júliusban a nyári szünet miatt megszakadt egyeztetések az Európai Bizottság és a magyar kormány között a magyar helyreállítási tervről. Brüsszel a jóváhagyás fejében több és konkrétabb, számonkérhető intézkedést vár el Magyarországtól az uniós források szabályos felhasználását illetően.

Az Európai Bizottság a következő hetekben megindítja az első hivatalos eljárásokat a jogállami feltételrendszerről szóló rendelettel összhangban – erősítette meg a parlamenti évértékelőjét követő vitán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki azt is világossá tette, hogy a testület mindaddig nem javasol elfogadásra nemzeti helyreállítási terveket, ameddig nem rendezik megnyugtatóan az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióval kapcsolatos hiányosságokat.

2026-ig 250 milliárd értékben bocsát ki zöldkötvényeket az Európai Bizottság a 800 milliárd euró összegű helyreállítási program 30%-nak a finanszírozására. Az első, még nem 100%-ban zöld kötvényeket októberben viszi piacra az Európai Bizottság.

Pótlólagos imagyarázatokat vár a magyar és a lengyel kormánytól és további munkát tart szükségesnek az Európai Bizottság, mielőtt a Tanácsnak elfogadásra javasolná a két ország helyreállítási tervét – jelentette ki Valdis Dombrovskis, a testület illetékes alelnöke szerdán egy parlamenti meghallgatáson.