Search
Close

Heteken belül elindulhatnak az első jogállami eljárások

Brüsszel, 2021. szeptember 15.
Az Európai Bizottság a következő hetekben megindítja az első hivatalos eljárásokat a jogállami feltételrendszerről szóló rendelettel összhangban – erősítette meg a parlamenti évértékelőjét követő vitán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki azt is világossá tette, hogy a testület mindaddig nem javasol elfogadásra nemzeti helyreállítási terveket, ameddig nem rendezik megnyugtatóan az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióval kapcsolatos hiányosságokat.

Az Európai Bizottság elnöke szokásos évértékelője alkalmával közölte, hogy a testület rövidesen, heteken belül megindítja az első hivatalos eljárásokat azon tagállamokkal szemben, amelyeknél beazonosított jogállami problémák az uniós pénzek rendeltetésszerű felhasználását veszélyeztetik. 

„A következő hetekben kiküldjük az első írásbeli értesítéseket” – jelentette be a képviselők érdeklődésére Ursula von der Leyen. Később mind bizottsági, mind parlamenti források megerősítették, hogy valóban a jogállami feltételrendszerről szóló rendeletben rögzített eljárás elindítására gondolt a testület elnöke. Ez jelentős elmozdulást tükröz az Európai Bizottság eddigi álláspontjához képest és a testületet mulasztás miatt perrel fenyegető parlamenti nyomásgyakorlás előtti meghajlás jele lehet, hiszen felelős bizottsági vezetők eddigi megnyilvánulásaik során az eljárás hivatalos megindítása helyett csak „informális kiértesítésekről” tettek említést kora ősszel néhány ország esetében. 

Az írásbeli felszólítás kiküldése azonban a jogállami fékről szóló rendelet tényleges alkalmazásával érne fel. Ez még csak az eljárás első fázisa lenne, és nevük mellőzését kérő EU-források megjegyzik, hogy az első, formális lépés után még 4-6 hónap is eltelhet a procedúra alapján a szankciós javaslatig (ha októberben indul a folyamat, akkor február-április) és 7-9 hónap a tanácsi döntésig. Ha tehát, mint arra sokan számítanak, Magyarország is benne lenne az első merítésben, pénzügyi szankciókra még a legszélsőségesebb esetben sem kellene számítani jövő év áprilisa és májusa, tehát az országgyűlési választások előtt. 

A Bizottság húzása ugyanakkor bizonyára tiltakozást vált majd ki egyes országok körében, amelyek úgy értelmezik az Európai Tanács tavaly decemberi nyilatkozatát, hogy az az eljárás megindítására sem ad lehetőséget mindaddig, amíg az Európai Bíróság magyar és lengyel beadványra nem hoz ítéletet a rendelet jogszerűségéről és ezt követően nem véglegesítik a jogszabály alkalmazásához szükséges útmutatásokat. 

A vonatkozó szövegben az szerepel, hogy az Európai Bizottság mindaddig nem javasol intézkedéseket, amíg a két fent említett feltétel nem teljesül. Az azonban nem világos, hogy ez az eljárás megkezdésére, vagy csak a szankciós intézkedésekre vonatkozik. 

Az Európai Bíróság október közepén tart meghallgatást az ügyben, majd várakozások szerint decemberben hozza meg az ítéletet. 

Von der Leyen a parlamenti évértékelőjét követő vita végén azt is pontosította, hogy a Bizottság mindaddig nem adja meg a zöld jelzést azoknak a nemzeti helyreállítási terveknek, amelyeket benyújtó tagállamok nem orvosolták megnyugtatóan a tervekben a korábban országspecifikus ajánlások formájában jelzett igazságszolgáltatás függetlenségével és korrupcióval összefüggő problémákat. „Mi látni szeretnénk ezeket az intézkedéseket a nemzeti helyreállítási tervekben, enélkül nem tudjuk lezárni a dossziét” – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke.