Főleg jogállami fenntartások miatt késik a magyar terv jóváhagyása

Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke szerdán utalt rá, hogy a magyar és a lengyel helyreállítási tervek az eddig benyújtott 25 közül az utolsók között lehetnek, amelyek megkaphatják a testülettől a zöld jelzést. 

„További munkára van szükség. Folytatjuk a tervek értékelését. Pótlólagos magyarázatokat várunk a két kormánytól annak érdekében, hogy a követelmények teljesüljenek” – jelentette ki Valdis Dombrovskis az EP gazdasági és pénzügyi, valamint költségvetési szakbizottságával tartott eszmecserén. 

A bizottsági alelnök bevezetőjében leszögezte, a testület célja, hogy rövidesen pozitív javaslatot tegyen annak a 7 tagállami helyreállítási tervnek a jóváhagyására, amelyek még függőben vannak. Ugyanakkor hozzátette, hogy két esetben (a magyar és a lengyel tervnél) még további feltételek teljesítése szükséges a Bizottság megítélése szerint. 

A 27 uniós tagállamból eddig 25 adott le helyreállítási tervet, a holland és a bolgár terv benyújtására a közeljövőben számítanak. A Bizottság 18 nemzeti tervet javasolt már elfogadásra, a Tanács pedig 16-ra bólintott rá. A cseh és az ír javaslat jóváhagyása a következő pénzügyminiszteri tanácsülésen várható. További hét ország esetében az egyeztetések a nem hivatalos két hónapos határidőn túl húzódtak, vagy a tagállam, vagy Brüsszel kezdeményezésére. A magyar kormány nem ellenezte a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy szeptember végéig tolják ki az elbírálás határidejét.

Dombrovskis a képviselők érdeklődésére elmondta, hogy a Bizottság ugyanazt a 11 fő kritériumot kéri számon a magyaroktól, mint más országok esetében. Hozzátette, hogy a magyar tervnél néhány kritériumnál további biztosítékok kellenek. Ezek közé sorolta a korrupció ellenes garanciákat, az átláthatóságot, a minőséget és a jogalkotás kiszámíthatóságát. 

Paolo Gentiloni, gazdasági biztos kiegészítésként elmondta, hogy "a jogállamiság területéhez kapcsolódó országspecifikus ajánlásokról" folynak az egyeztetések elsősorban. Külön is megemlítette a korrupció elleni fellépést, a közérdekű információkhoz való hozzáférést, az igazságszolgáltatás függetlenségét, a tisztességes versenyt és a közbeszerzések felügyeletét.

Gentiloni a júliusban a magyar gyermekvédelmi törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárást is megemlítette, ami szerinte fontos, de nincs közvetlen kapcsolatban a folyamatban lévő tárgyalásokkal. 

A Bizottság kilenc tagállamnak már át is utalta a teljes keret 13%-nak megfelelő előleget. Ezek: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Portugália és Spanyolország. Dánia, Horvátország és Lettország lesz a következő a sorban.

A dolgok jelenlegi állása szerint legalább hat tagállam még idén az első rendes fizetésigénylést is benyújthatja. Elsőként szeptemberben Spanyolország, októberben Görögország, novemberben Franciaország, majd decemberben Olaszország, Dánia és Szlovákia.