Az ukrán válság nem hoz könnyebb hozzáférést az RRF-hez

Az Európai Bizottság illetékes ügyvezető alelnöke szerint a testület lényegesnek tartja, hogy valamennyi uniós tagállam hasznot húzhasson a helyreállítási és stressztűrőképességi eszköz (RRF) által biztosított forrásokból, de nem köthet kompromisszumot a jogállami elvek és az RRF-rendelet szövegének rovására. Valdis Dombrovskis ezt hétfő este mondta képviselőknek a helyreállítási alap végrehajtásának szentelt intézményközi párbeszéd újabb fordulójában. 

Az emberközpontú gazdaságért felelős bizottsági ügyvezető alelnök az ülésen Győri Enikő fideszes képviselő kérdésére válaszolva azt mondta, hogy a testület „konstruktív tárgyalásokat folytat a magyar hatóságokkal, és kész véglegesíteni a magyar helyreállítási terv értékelését, mihelyt a vonatkozó rendelet előírásai teljesülnek”. Dombrovskis emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak a terv jóváhagyásához meg kell erősítenie a korrupció-ellenes keretet, ideértve az ügyészséget is érintő intézkedéseket, és javítania kell a közérdekű információkhoz való hozzáférést is.

Bár a lengyel tervre külön nem tért ki sem Dombrovskis, sem pedig olasz kollégája, Paolo Gentiloni, jól értesült források tudni vélik, hogy biztatóan alakulnak a tárgyalások Brüsszel és Varsó között, és jó esély van arra, hogy a lengyel tervet március végéig jóváhagyják. Hasonló szellemben nyilatkozott nemrég zárt körben egy magas rangú bizottsági tisztviselő is. 

A Bizottság jelenleg a magyar és a lengyel terven kívül a bolgárt és a svédet vizsgálja még, de Dombrovskis arra számít, hogy az utóbbit heteken belül jóváhagyásra ajánlhatja a testület a Tanácsnak. Hollandiát pedig arra bátorította, hogy utolsóként nyújtsa be a saját tervét. 

Gentiloni, az EU gazdasági biztosa bizonyos találgatásokra okot adva annyit tett rejtelmesen hozzá, hogy ellentétben például a migrációs válsággal, az EU a mostani nagy erőpróbában teljesen egysége, és „ha egységesek vagyunk, akkor támogatnunk kell a mostani válság által leginkább sújtott tagállamok erőfeszítéseit”. 

Ez nem szükségszerűen jelenti az RRF-et, és Gentiloni egyértelművé is tette, hogy nem híve annak, hogy a helyreállítási alap szabályait az ukrajnai háború és az annak következtében fellépő gazdasági válság tükrében módosítsák. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az RRF-ből már jelenleg is lehet forrásokat fordítani például a megújuló energiák betáplálására alkalmas hálózatokba való beruházás (27 milliárd euró) formájában az EU energiafüggőségének a csökkentésére. De, arra is felhívta a figyelmet, hogy számos tagállam a menekültek elszállásolását és társadalomba való beillesztését szolgáló infrastruktúrák fejlesztésére is igénybe vett támogatásokat. „Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az RRF az energiafüggetlenségről is szól. Beszélhetünk többről és valami másról is, de ne becsüljük alá azt, ami már rendelkezésre áll” – mondta.

Gentiloni egy képviselő kérdésére azt válaszolta, hogy nem tud arról, hogy az eheti Versailles-i informális uniós csúcson specifikus döntések születnének egy esetleges újabb, második helyreállítási tervről, miként arról a hétvégén a párizsi Le Monde írt. Egyetértett ugyanakkor azzal, hogy az EU-nak az ukrajnai válságra való tekintettel új eszközöket is létre kellene hoznia, hozzátéve, hogy ehhez több tisztánlátásra van szükség. „Remélem, hogy a vezetők általános iránymutatásokat adnak majd, de nincs tudomásom specifikus döntésekről, ez nem tőlünk származik” – jegyezte meg.

A két uniós biztos arra is célzott, hogy a jelenlegi RRF-ből még fel nem használt 228 milliárd eurós kölcsönkeretet is szükség esetén be lehet forgatni, ha a tagállamoknak az új válság támasztotta kihívások miatt szükségük lesz további forrásokra. Az RRF-szabályok értelmében a kölcsönt 2023. augusztus 31-ig lehet igényelni.