Gentiloni nem látja még a magyar tervről folyó tárgyalások végét

Az EU gazdasági biztosa szerint Magyarországnak és Lengyelországnak a helyreállítási terveik jóváhagyásának fejében „néhány olyan országspecifikus ajánlást kell teljesíteniük, amelyek érdemi reformokat foglalnak magukba az uniós pénzek védelmére és jogállammal összefüggő kérdésekben”. 

Paolo Gentiloni az EU-Monitornak arra a kérdésére, hogy egészen konkrétan mit kell tennie a magyar kormánynak a tervről folytatott tárgyalások lezárásához, a következőt mondta: „A kérdésre a válasz a rendeletben van. A 2019-es és 2020-as országspecifikus ajánlásoknak, vagy legalább azok számottevő részhalmazának kell megfelelni”.

A gazdasági biztos a több európai gazdasági lapnak, köztük az EU-Monitornak adott interjúban aláhúzta, hogy ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság minden egyes ajánlást ugyanabba a kosárba helyez (értsd: ugyanúgy kezel). Gentiloni ugyanakkor tartotta magát ahhoz, hogy ezúttal sem árult el közelebbit arról, hogy Brüsszel milyen konkrét elvárásokat támasztott Magyarországgal szemben a terv jóváhagyásához. „Nincs világos menetrend a fejemben” – válaszolta arra a kérdésre, hogy még idén lezárhatónak tartja-e a dossziét. 

A korábbi olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Bizottságtól távol áll mindenféle zsarolás szándéka, és a tárgyalások során kizárólag a rendelet tiszteletben tartása lebeg a szemük előtt. Az, hogy néhány ország még mindig nem ért az út végére, számára annak egyértelmű jele, hogy a Bizottság nagyon komolyan veszi a feladatát. 

A biztos szavaiból úgy tűnik, hogy a Bizottság nem feltétlenül teszi függővé a lengyel terv jóváhagyását az uniós jog elsődlegességének az elismerésétől. Az erre vonatkozó kérdésre ugyanis azt mondta, „ahhoz, hogy megadjuk a zöld jelzést, az országspecifikus ajánlásokat kell tiszteletben tartani”. Mint ismeretes, ezek közé tartozik az igazságszolgáltatás függetlenségének a helyreállítása is. 

Paolo Gentiloni a keddi parlamenti vitára utalva leszögezte, hogy az EU-jog elsőbbsége a nemzeti joghoz képest, az alkotmányos rendelkezéseket is idesorolva, „jogrendünk alapelve, amelynek betartatása a feladatunk. Az Európai Bíróság valamennyi ítélete kötelező minden tagállami hatóságra, így a tagállami bíróságokra is” – tette hozzá.

Gentiloni - aki abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság kedden újra elindította a társadalmi konzultációt az Unió fiskális szabályainak a megújításáról – mindenekelőtt három kérdés alaposabb körbejárását tartaná szükségesnek. Egy: hogyan ösztönözzék a közpénzből finanszírozott beruházásokat? (Emlékeztetett rá, hogy csak a megnövelt klímacélok eléréséhez évente plusz 120 milliárd eurónyi közberuházásra lenne szükség).

Kettő: Szükséges a jelenleg az euróövezetben átlagban GDP-arányosan 100% feletti államadósság csökkentése, de úgy, hogy ez ne menjen a fenntartható növekedés rovására. Három: a meg kell vizsgálni a költségvetési szabályok egyszerűsítésének lehetőségét, továbbá azt, hogy módosítsanak-e a Bizottság és a tagállamok közötti összjátékon. Ebből a szempontból véleménye szerint hasznos tapasztalatokkal szolgálhat a helyreállítási eszköz (RRF) esetében alkalmazott modell. 

A gazdasági biztos úgy véli, hogy reálisan és ésszerűen kell viszonyulni az adósságcsökkentés kérdéséhez, és jómaga nem azzal kívánja eltölteni a mandátumából hátralevő 2-3 évet, hogy a fejét a homokba dugja. Egyesek ebből azt olvashatják ki, hogy a délről érkező Gentiloni szimpatizál a differenciált adósságcsökkentés ötletével, amelynek lényege, hogy egyes nagyon eladósodott országok esetében eltekinthetnének az úgynevezett 1/20-os szabály alkalmazásától, mert eleve képtelenek lennének ennek megfelelni. 

A gazdasági biztos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha lesznek is változtatások a stabilitási és növekedési paktumban, ezek csak a jelenlegi szerződések nyújtotta keretek között lehetségesek. Aminek lehet egy olyan olvasata is, hogy a fő deficit- és adósságreferenciákhoz nem nyúlnának hozzá.

Gentilonit nem lepte meg az, hogy a sajtó által Északi Klubnak titulált nyolc uniós tagállam előre közölte, hogy nem támogatják a költségvetési szabályok lazítását. „Amit fontosnak tartok, hogy ne alakuljanak ki bezárkózó országcsoportok, hanem nyitott vitára kerüljön sor” – mondta. 

Mint ismert, az Európai Bizottság már előre bejelentette, hogy 2023 januárjától visszaállítja a koronaválság idejére ideiglenesen felfüggesztett költségvetési szabályokat. A Bizottságnak tanácsokat adó Költségvetési Tanács 2021-es ajánlásaiban úgy vélte, hogy a stabilitási és növekedési paktum reformjának még ezt megelőzően hatályba kellene lépnie, nehogy a régi és elavult szabályokat alkalmazzák.

Ez a biztos szerint ésszerű javaslat, mindazonáltal elég nehezen lehetne indokolni a szabálykönyv helyreállítását. Ugyanakkor lehetőséget lát bizonyos áthidaló megoldásokra, egy átmenetre, mert „nem kell óhatatlanul a folyamat minden egyes részletével végezni”. 

A Bizottság gazdaságért, pénzügyekért és adózásért felelős tagja úgy véli, hogy a vitának az úgynevezett zöld aranyszabály is része kell, hogy legyen, utalva arra, hogy az államháztartási hiány kiszámításánál figyelembe vegyék a fenntartható gazdasági növekedésre fordított kiadásokat. Szerinte a zöld taxonómia rendelet például egy referenciapont lehet a zöld beruházások definiálásában. 

Paolo Gentiloni szerint az energia árak ugrásszerű emelkedését és gazdaságra gyakorolt hatását akkor sem szabad alábecsülni, ha alapvetően ideiglenes jelenségről van szó, amelyhez a klíma- és energia átállásnak nincs sok köze. Az áremelkedésekre középtávon megítélése szerint a megújuló energiákra való átállás felgyorsítása a megfelelő válasz.