Távol az álláspontok a magyar helyreállítási tervről folyó tárgyalásokon

Az elmúlt hetekben több levélváltásra is sor került a magyar helyreállítási tervről közel fél éve zajló egyeztetéseken, de információink szerint továbbra sem következett be érdemi elmozdulás. Ennek valószínű oka, hogy a magyar kormány számára nem elfogadhatók, vagy abban a formában nem elfogadhatók a feltételek, amelyekhez az Európai Bizottság köti a terv és az azzal járó 7,1 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás jóváhagyását. 

Bár egyik fél sem árulja el, és így tett legutóbb az EU-Monitornak adott interjúban Paolo Gentiloni gazdasági biztos is, hogy konkrétan milyen feltételeket támaszt Brüsszel, a Bizottság egyes tagjai korábban egyértelművé tették, hogy a korrupció-ellenes keret megerősítése, a jogalkotás és általában a döntéshozatal átláthatóságának javítása és bizonyos jogállami szempontok körül zajlik az egyezkedés. 

Az Európai Bizottságnál több ízben is hangsúlyozták, hogy semmi olyat nem kérnek, ami az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban hazánkhoz intézett országspecifikus ajánlásokban nem szerepelne. Több magyar kormánytag is ugyanakkor az LMBTQI-jogokkal hozta összefüggésbe a tárgyalási folyamat elakadását. 

Brüsszel a helyreállítási és stressztűrőképességi eszközről (RRF) szóló rendelettel takarózhat, amely kimondja, hogy az országspecifikus ajánlások „számottevő részhalmazának” kell teljesülnie a terv jóváhagyásához. Hogy ez pontosan mit jelent, az Brüsszel értelmezésétől és a tárgyalásoktól függ. 

A Tanács a Bizottság pozitív ajánlása alapján eddig már 22 nemzeti tervre rábólintott, és 17 tagállam már meg is kapta előleg formájában a rendelkezésére álló keret 13 százalékát, összesen 52,3 milliárd eurót. Magyarország ennek feltétel nélküli kifizetését kockáztatja, ha nem kapja meg a Tanácstól év végéig a zöld jelzést. A pénzt ezt követően már csak a tervben rögzített célok teljesítésének fényében, azaz nem feltétel nélkül folyósítják majd.

Négy helyreállítási terv vár még jóváhagyásra úgy, hogy a bolgárt csak nemrég nyújtották be. A magyar, a lengyel és a svéd terv jóváhagyása ugyanakkor késik, bár a három közül nyilvánvalóan a nettó költségvetési befizető Stockholm van a legkevésbé rászorulva a finanszírozásra. 

Nevük mellőzését kérő források szerint a lengyelek aktívan tárgyalnak és a magyar delegációtól eltérően nem csak videókonferencián keresztül, hanem személyes találkozókon is. Mindez nem jelenti azt, hogy a lengyel tervet könnyebb lesz elfogadni, miután Ursula von der Leyen bizottsági elnök egyértelműen az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállításától tette ezt függővé. Erről pedig idegőrlő politikai és jogi vita dúl az EU-intézmények és Varsó között.

Megfigyelők szerint a legutóbbi, nagyjából két héttel ezelőtti magyar reakció a Bizottság korábbi levelére már érdemi válaszokat is tartalmazott, így a labda formailag most a brüsszeli térfélen pattog. A hangulatból ítélve azonban nem úgy tűnik, hogy a felek rövid időn belül egymás tenyerébe csapnak.

A helybejárás láttán egyes megfigyelők élnek a gyanúperrel, hogy a kormány számára az adott feltételek mellett nem igazán sürgető a megállapodás. A pénzpiacokon jelenleg kedvező kamatok mellett lehet hiteleket felvenni, és – vélekednek egyesek – a kormánynak politikailag lehet, hogy jobban kifizetődő, ha Brüsszelt hibáztatja a pénzeső elmaradásáért. 

Ahhoz, hogy a Bizottság pozitív ajánlással fordulhasson a Tanácshoz, a kormánynak nyilvánvalóan mozdulnia kell, a kérdés az, hogy egyáltalán kész-e erre és ha igen, olyan mértékben, hogy valahol Brüsszel is sikerként adhatja el az eredményeket – mutatnak rá megfigyelők.