Újabb lejárt határidő a magyar tervről folyó tárgyalásokon

Bizonyosnak tűnik, hogy a még júliusban megcélzott szeptember 30-i „határidőre” sem sikerül lezárni a tárgyalásokat az Európai Bizottság és a kormány között a 2500 milliárd forint összegű magyar helyreállítási tervről. 

A nyári szünet utáni első, szeptember 17-i, politikai szintű egyeztetésen a Bizottság részéről értesülésünk szerint egy frissített és új elemeket is tartalmazó kívánságlistát adtak át a magyar kormánynak, amely szerda esti lapzártánkig még nem küldte meg a válaszát Brüsszelnek. 

Így valószínűsíthető, hogy az egyeztetések újabb határidő nélkül folytatódnak. A magyaron kívül további négy nemzeti terv (a lengyel, az észt, a finn és a svéd) vár még véglegesítésre, 20 ország (a legutóbb hétfőn Románia) programja már megkapta a zöld jelzést a Bizottságtól, míg a holland és a bolgár terv még benyújtásra vár. A Bizottság időközben már 51 és fél milliárd euró előleget folyósított 16 országnak. 

A jelenleg kizárólag politikai szinten zajló egyeztetések középpontjában a helyreállítási források visszaélésmentes felhasználását szavatoló intézkedések állnak. A még májusban benyújtott és azóta többször módosított magyar terv Brüsszel megítélése szerint eredetileg alig, vagy egyáltalán nem tartalmazott erre vonatkozó konkrét intézkedéseket. A Bizottság ezért a 2019-es és 2020-as országspecifikus ajánlások alapján elsősorban a korrupció megelőzését és az átláthatóságot szolgáló intézkedéseket vár a magyar kormánytól, de eddig nem kapta meg azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket elégségesnek ítélne ahhoz, hogy elfogadásra javasolja a magyar tervet. 

Bár a Bizottság illetékes tagjai is nyíltan céloztak arra, hogy a magyar terv elfogadását jogállamisági kérdések hátráltatják, úgy tudjuk, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdése – jóllehet országspecifikus ajánlás – nem része közvetlenül a tárgyalásoknak. 

Forrásaink nem látnak áthidalhatatlan ellentéteket az álláspontok között, és úgy vélik, hogy politikai akarat megléte esetén viszonylag gyorsan le lehetne zárni a tárgyalásokat. Számos jel szerint ugyanakkor a kormánynak és Brüsszelnek sem túlzottan sürgető a megállapodás. Az Orbán-kormány viszonylag kedvező feltételek mellett tud hitelt felvenni a pénzpiacokon. A Bizottság pedig demonstrálni tudja, hogy kemény kézzel bánik a magyarokkal és a lengyelekkel, bőszen védelmezve az Unió pénzügyi érdekeit. 

Ráadásul a helyreállítási terv jóváhagyása és az EU-költségvetést védelmezni hivatott jogállami feltételrendszer is összefügg egymással. Ursula von der Leyen szeptember 15-i évértékelő beszédében megerősítette, hogy a testület heteken belül (október közepe körül) megindítja az első jogállami eljárásokat. Általános várakozás szerint Magyarország is rajta lesz a „címlistán”. Márpedig, ha ez a helyzet, akkor nem tűnne konzisztensnek előbb aláírni a magyar tervet, majd benyújtani a számlát a hiányosságok miatt – mutatnak rá megfigyelők. 

A ráérős hozzáállás azonban nem tarthat a végtelenségig és mindkét félnek jó oka lehet arra, hogy az év vége előtt megegyezzen a terv részleteiről. Ellenkező esetben a magyar kormány eleshet a 13%-os előleg-kifizetéstől, minden idők második legnagyobb egyszeri pénzügyi transzferétől az Uniótól. Ha a tanácsi jóváhagyás átcsúszna a jövő évre, akkor az első kifizetés folyósításához már a tervben rögzített célok és mérföldkövek teljesítését is igazolni kell tudni. Így akár hónapokat is késhet az utalás. 

Jó okkal feltételezhető, hogy a Bizottság is meg akar állapodni legkésőbb az év vége előtt magyarokkal és a lengyelekkel, ha csak nem akar félmunkát végezni és még jobban elidegeníteni a két tagállamot.