A jogállami fékeljárás megindítása a helyreállítási pénzeket is jegelné

Két-három hetet vehet igénybe az Európai Bizottságnak az uniós pénzügyi érdekek védelmét szolgáló általános feltételrendszer (jogállami fék) gyakorlati alkalmazásáról szóló iránymutatások véglegesítése. Bár EP-képviselők szerint a testület akár már a február 16-án meghozott európai bírósági ítélet másnapján megnyomhatta volna a startgombot, brüsszeli források szerint az ítélet több olyan elemet és hangsúlyt is tartalmaz, ami szükségessé teszi a tavaly nyár óta tervezet formájában létező operatív eljárási irányelvek korlátozott kiigazítását. 

Az EU-Monitornak nyilatkozva Didier Reynders, az EU igazságügyi biztosa azt mondta, hogy az iránymutatásokon elvégzendő utolsó simítások elsősorban az EUB-nak azzal az elvárásával állnak kapcsolatban, hogy a testületnek bármilyen eljárás elindítása előtt precízen ki kell tudni mutatni az összefüggést a jogállami elvek sérülése és az uniós pénzügyi érdekek sérelme között. 

Egy másik, ezzel összefüggő bírósági felhívás, hogy a Bizottság által kezdeményezendő intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a jogállami mulasztás által a költségvetésnek okozott károkkal, illetve ezek kockázatával. Úgy tudjuk, hogy arra is új elemként tekintenek Brüsszelben, hogy a 80 oldalas ítélet nem csak a kiadásokra, de a költségvetés bevételi oldalára gyakorolt hatások esetén is alkalmazhatónak tekinti a jogszabályt. Ilyen lenne például az, ha egy tagállam nem gondoskodna megfelelően jogállami mulasztás az uniós saját forrásokat.   

Az iránymutatások 2-3 héten belül történő véglegesítése szükséges, de nem elégséges feltétele a jogállami mechanizmushoz tartozó hivatalos eljárás elindításának. Az Európai Bizottságnak ezt megelőzően arról is maximálisan meg kell győződnie, hogy valóban nem fut lesre, amikor egy tagállammal szemben fellép. Az igazságügyi biztos szerint sziklaszilárd dossziét kell összeállítaniuk ahhoz, hogy az kiállja előbb a tanácsi szavazás (minősített többségi döntés), majd egy esetleges európai bírósági per próbáját. 

Magyarországnak és Lengyelországnak – az eljárás egyfajta előszobájaként – már ennek szellemében küldött a hivatalos procedúra részét nem képező adminisztratív levelet novemberben a költségvetési főigazgató aláírásával a Bizottság, a magyar kormánynál nem kevesebb, mint 20 dologra rákérdezve. Brüsszel jelenleg is tanulmányozza a két ország által küldött válaszokat, és ezután dönt a következő lépésről, amely általános várakozások szerint az eljárás megkezdése lehet Magyarország és Lengyelország ellen. Ez egy hivatalos értesítés formájában történne, és egy 5-9 hónapon át tartó eljárás kezdetét jelentené. Ha egyáltalán, ennek a végén kerülne csak sor a kifizetések esetleges felfüggesztéséről vagy csökkentéséről szóló tanácsi döntésre. 

A hivatalos eljárás megindításának tehát mostantól két előfeltétele van. Az iránymutatások véglegesítése és közzététele (erről tájékoztatni kell az intézményeket), valamint a Bizottságnak az a következtetése, hogy fennállnak-e a körülmények és minden szempontból védhető-e az ügy. 

Sokan osztják Petri Sarvamaa, finn néppári EP-képviselő és a jogállami fékről szóló parlamenti jelentés társszerzőjének azt a véleményét, hogy Magyarország esetében a korrupciós, átláthatósági, közbeszerzési aspektusok miatt könnyebben fel tudja építeni a Bizottság az ügyet, mint Lengyelország esetében, ahol azt kell tudni hitelt érdemlően bizonyítani, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbulása veszélybe sodorja az Unió pénzügyi érdekeit. 

Elvileg az sem kizárható, hogy a Bizottság nem csak a magyar-lengyel páros ellen kezdeményez eljárást, jóllehet eddig csak ez a két ország kapott adminisztratív levelet, és Brüsszelnek a tanácsi minősített többség megszerzése érdekében arra is tekintettel kell lennie, hogy ne ültessen túl sok tagállamot a vádlottak padjára. 

A rendelkezésre álló információk alapján technikailag március közepén az Európai Bizottság akár már meg is nyomhatná a startgombot. Ursula von der Leyennek és a biztosi testület többi tagjának ugyanakkor azt is mérlegelnie kell majd, hogy nem lenne-e tanácsosabb megvárni az április 3-i magyar országgyűlési választásokat a mechanizmus beélesítésével. Bár Didier Reynders, igazságügyi biztos lapunknak azt mondta, hogy ez egyáltalán nem befolyásolhatja a testület döntését, az Európai Bizottság az esetek túlnyomó részében ódzkodik attól, hogy bármilyen formában is beleszóljon egy nemzeti választási folyamatba. 

A hivatalos eljárás megindításának a politikai mellett van egy nagyon fontos gazdasági, pénzügyi vonzata és következménye is. Arról van szó, hogy ha egy tagállam ellen ilyen eljárás indul, az érinti az uniós költségvetésből a szóban forgó országnak folyósított kifizetéseket is. Az egy dolog, hogy a jogállami feltételrendszer az uniós politikák és büdzsé egészére, így a 800 milliárd euró összegű helyreállítási programra is vonatkozik. Ebből ugyanis az következik, hogy az esetleges szankciók ezeket a forrásokat is érinthetik.

Egy másik dolog, hogy az uniós pénzügyi szabályokból következően fennáll a veszély, hogy ha Magyarország ellen megindul az eljárás, akkor annak az eljárás végén bekövetkező szankciók nélkül is, és még azok előtt komoly pénzügyi következményei lehetnek. A helyreállítási terv jóváhagyása ugyan nem kerülne veszélybe, de a későbbi kifizetéseket megalapozó pénzügyi megállapodást (a terv hivatalos jóváhagyását követő lépés) már nem lehetne aláírni. És amíg az eljárás tart, a kifizetéseket sem lehetne folyósítani. 

De, nem csak a helyreállítási pénzek sínylenék meg az eljárás megindítását. A 2021-27 közötti kohéziós politikai programokat még ugyan el lehetne fogadni, a forrásokat azonban már nem lehetne kifizetni több forrás által megerősített információink szerint.