Keresés

Ausztria politikai történetében mérföldkőnek számít az FPÖ első ízben való kormányalakítási lehetősége, amely a második világháború óta precedens nélküli fordulatot jelentene. A párt radikális programja és kormányzati ambíciói nem csupán Ausztria belpolitikai jövőjére, hanem az Európai Unió egészére is jelentős hatással lehetnek. Az elkövetkező hónapok koalíciós tárgyalásai döntő szerepet játszanak majd az ország politikai irányvonalának meghatározásában, valamint nemzetközi megítélésének alakulásában.

Az osztrák szövetségi és cseh szenátusi választások eredményei jelentős politikai átrendeződést jeleznek a közép-európai régióban, amely az EU döntéshozatali folyamataira is hatással lehet. Ausztriában a Szabadságpárt (FPÖ) 28,9%-kal megszerezte az első helyet, míg a korábbi kormánypárt, az ÖVP történelmi méretű veszteséget könyvelt el. Csehországban Andrej Babiš ANO pártja nyolc új mandátumot szerzett a szenátusban, megerősítve pozícióját a következő parlamenti választások előtt. Ha a két párt kormányra kerül, Orbán Viktor magyar miniszterelnök két új szövetségesre találhat az Európai Tanácsban.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított 26 tagállammal, köztük Magyarországgal szemben, mivel nem sikerült teljes mértékben átültetniük az EU fontos irányelveit a nemzeti jogba. Az eljárások öt fő területet érintenek, mint az igazságügy, pénzügyi stabilitás, energia és környezetvédelem.

Ausztria 2018-ban indított pert az Európai Bizottság ellen, azután, hogy a testület jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítését. Az osztrák kormány szerint ugyanis az Európai Bizottság nem tartotta be az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogszabályokat, amikor zöld lámpát adott a beruházásnak.